Drágulnak a határmenti ingatlanok a szatmári térségben, de nem csak Schengen tehet róla

Amint az várható volt, megdrágultak a magyar-román határ közelében fekvő ingatlanok azt követően, hogy Románia csatlakozott a Schengeni térséghez. Átlagosan 30-40 százalékkal mentek fel az ingatlanárak Magyarország keleti régióiban, de esetenként dupla vagy épp tripla árért is el lehet adni egy ingatlant, a 2-3 évvel ezelőtti árakhoz viszonyítva. A drágulásnak azonban csak az egyik oka a határellenőrzés megszüntetése, vélhetően legnagyobb mértékben az határozta meg az áremelkedést, hogy Csengerben megépült Magyarország legnagyobb börtöne. Az itt dolgozóknak pedig lakás kellett a környéken, a vásárlásaikkal, és a bérlésekkel pedig fellendítették a piacot.

Ugyanakkor a bevásárlóturizmusnak is lendületet adott a határellenőrzés eltörlése. Pontosabban, az ellenőrzés átszervezése, ugyanis az országhatár 30 kilométeres körzetében a mai napig is bele lehet futni a járőregységekbe, melyek lefolytatják a vizsgálatokat.

„Megugrottak az ingatlanárak, de nemcsak Románia schengeni csatlakozását követően, hanem azelőtt is már. Főleg a börtön miatt, rengeteg tiszt költözött ide, családostól. Úgy látom, mostanában a haszid zsidó közösség tagjai is több ingatlant vásároltak Csengerben, megvették például a Schuster panziót a központban, szerintem ők is hozzájárultak az árak megemelkedéséhez” – mondta Sámi Kriszta, aki a családjával 15 éve költözött a kisvárosba Szatmárnémetiből. Úgy vélte, 30-40 százalékos lehet az áremelkedés az ingatlanpiacon, azonban arra is van példa, hogy háromszoros áron kel el egy-egy földterület, mint például az a földsáv, ami a házuk mellett húzódik.

„Nem hitt már senki a schengeni csatlakozásban, látva azt a rosszindulatot, amivel egyes országok kezelték ezt az ügyet” – osztotta meg tapasztalatait, hozzátéve, hogy egyik, szintén Romániából átköltözött szomszédja tavaly ősszel unta el a várakozást és adta el a házát, mivel elege lett abból, hogy sokszor órákig kellett a határnál várakozni. Mint arról írtunk, Románia 2007-es EU-csatlakozása után sokan vásároltak olcsó ingatlant Magyarország keleti régiójában, és innen ingáztak a munkahelyükre, iskolába. Az országhatáron való átkelés azonban csak a kezdeti években ment zökkenőmentesen, később azzal kellett szembesülniük, hogy kiszámíthatatlan, mennyit kell várniuk, előfordult, hogy órákig kellett sorban állni az átkelőnél.

„Mindenki megkönnyebbült a schengeni csatlakozás miatt” – összegzett Sámi Kriszta, aki szerint sok család örül most annak, hogy nem kell reszketniük azért, hogy meddig váratják őket a vámnál.

Csengerben egyébként alig-alig látni már „eladó ház” feliratot, holott három évvel ezelőtt minden tizedik házat árulták. Legalábbis úgy tűnt, mivel nagyon sok ingatlant kínáltak, ugyanis a térségben eléggé szűkösek voltak az álláslehetőségek. Az egyik férfi emeletes házat árul, kérdésemre elmondja, korábban 20 millió forintot kért, most viszont 30 millió alatt nem is tárgyal. Egyik beszélgetőtársunk szerint arra is volt példa, hogy a korábban 8 millió forintért kínált panellakást végül 24 millióért sikerült eladni.

A haszid zsidó közösség is egyre inkább jelen van Csengerben, tagjai az ingatlanpiac egyes szegmenseiben is aktívak, elsősorban vallási céljaik miatt, például a zarándokok fogadására alkalmas szálláshelyek kialakítása érdekében. Az itt élők szerint ez egy új közösség épülésének jele lehet, mások viszont úgy vélik, hogy mindez egy régóta meglévő hagyományhoz kapcsolódik.

Az önkormányzat egyik munkatársától megtudtuk, 670-en fognak dolgozni a csengeri óriásbörtönben, tehát több száz igénylő jelent meg az ingatlanpiacon csak emiatt. És persze, Romániából is több potenciális vásárló érkezik a csatlakozás óta, mert még mindig olcsóbbak az ingatlanok Kelet-Magyarországon, mint Románia nyugati felén, például a Csengertől alig 20 kilométerre fekvő Szatmárnémetiben.

A hivatal munkatársa azt is elmondta, hogy a haszid zsidó közösség esetében nem ide költözésről, letelepedésről van szó, hanem vallási okok állnak a háttérben. Csenger fontos szerepet tölt be a haszid hagyományban, mivel a helyi zsidó temetőben nyugszik egy híres kelet-európai csodarabbi. Ennek következtében a város egyfajta zarándokhellyé vált, és a közösség tagjai időszakosan látogatják a települést.

A zarándoklatok megszervezése érdekében helyi ingatlanokat, köztük panziókat is vásároltak, hogy megfelelő szálláshelyeket biztosítsanak az ide érkezők számára. Ugyanakkor ezek az ingatlanok az év többi részében is várhatóan működnek majd, így hozzájárulhatnak a város gazdasági életéhez.

Az országhatárhoz legközelebb eső településen, Csengersimán már alig van eladó ingatlan. Emeletes házat kínálnak a fő utcán, a tulajdonos szerint 32 millió forintot kér. Hozzátette: megteheti, hiszen az övén kívül már csak egy ház van eladó.

A Csengertől több mint 20 kilométerre fekvő Zajta lényegében idén januárban szűnt meg zsáktelepülésnek lenni. Míg korábban csak hétvégén lehetett az itt lévő átkelőt használni, most szabad az átjárás. A Szatmárnémetihez szintén közel eső falucskában ugyancsak 30-40 százalékos áremelkedésről számoltak be. Viszont az egyik eladó szerint itt is érződik a hatalmas börtön, illetve az új munkahelyek hatása. Mint mondta, a felújításra szoruló házát szeretné minél hamarabb eladni, ezért még a régi árért, 2,5 millió forintért (valamivel több mint 6 ezer euró) kínálja a hozzá tartozó hatalmas telekkel együtt. A romániai oldalon, a Zajtától mindössze pár kilométerre levő Nagypeleskén is szétnéztünk, ahol egy hasonló házért több mint 20 ezer eurót kértek, azaz a zajtai ház több mint háromszorosát.

„Csupa pozitívumot hozott számunkra Románia schengeni csatlakozása. Jóval egyszerűbb lett a rendszeres bevásárlások intézése, de olyan hozadéka is van, hogy például állandó jelleggel teltház van a mátészalkai uszodában” – osztotta meg tapasztalatait Lintényi Levente, aki jó ideje foglalkozik a Magyarországról Románia felé irányuló bevásárlóturizmus szervezésével. Mint arról írtunk, Nagykárolyi Bevásárlás nevű Facebook-csoportjában osztja meg az infókat azzal kapcsolatban, hogy hol és mit érdemes vásárolni a határ román oldalán, milyen akciók vannak a boltokban. Ezzel pedig családok százainak segít eligazodni, akik jelentős összegeket spórolnak azzal, hogy a jóval olcsóbb romániai üzletekben intézik a nagybevásárlást.

A Világgazdaság egyébként arról írt, hogy már van olyan romániai cég, mely buszos bevásárlóutakat szervez Nyíregyházáról és Debrecenből. Lintényi Levente úgy számol, hogy míg személygépkocsival, ha négyen utaznak, ezer forint körüli összegből jön ki egy-egy út, szemben a szóban forgó vállalat 7 ezer forint körüli áraival. És nem is mindenki szeret közösködni. Hozzátette viszont, mindenkinek a saját kosarától függ, hogy mi éri meg. Mivel a buszhoz vélhetően utánfutó is tartozik majd, valószínűleg több mindent lehet majd így szállítani, tehát akár meg is érheti igénybe venni ezt az új szolgáltatást. Elmondta, nem anyagi előnyök miatt működteti a 16 ezres Facebook-csoportját, hanem mert segíteni akar. Hozzátette, az elmúlt hónapban elérte a 3,3 milliót a megtekintések száma, ami jelzi, hogy milyen nagy az érdeklődés az olcsó bevásárlás iránt. Mint mondta, nem ritka, hogy Debrecenből vagy akár Budapestről is érkeznek bevásárlók ide, a Facebook-csoport alapján tájékozódva. Akiket, ha épp teheti, Lintényi Levente el is kalauzol Nagykárolyba.

„Megszabadultunk végre attól, hogy 3-4-5 órákat kelljen várni a határnál. Ez főleg ünnepekkor történt meg. Minden héten átmegyek Nagykárolyba, és a csatlakozás óta egyszer egy hónapban állítottak meg ellenőrzésre. Ez így sokkal kényelmesebb” – magyarázta.

Elmondta, bár valamelyest emelkedtek a romániai árak, még mindig megéri átjárni, főleg a zöldségek, gyümölcsök olcsóbbak. A hústermékeket is érdemesebb a romániai boltokban megvenni, akár a magyar gyártmányúakat is. „Nagyon szeretem a magyar Pick termékeket, ezeket feleannyiért lehet megvenni Nagykárolyban mint nálunk, Mátészalkán” – magyarázta Lintényi Levente, aki szerint a magyar termékek közül a szószok, majonézek, a kolbászok, téli szalámi, de a vásárosnaményi száraz tészták is nagyságrendekkel olcsóbbak a határ túloldalán, és a kenyér is feleannyiba kerül. „Ha valaki körültekintő, egy 100 ezer forint értékű havi nagybevásárlásnál már jelentős összeget tud spórolni. Az utazást pedig fel lehet fogni kirándulásként is” – tette hozzá Lintényi Levente. Aki szerint ha valaki rendszeresen jár, a hűségkártyákkal további megtakarításokat is elérhet.