Nagyságrendekkel olcsóbb magyar termékekért is járnak át Romániába a magyarországiak

Körülbelül egy éve, a romániai üzletek internetes akciós kínálatból szúrta ki Lintényi Levente, hogy a magyarországiakhoz képest milyen jó áraik vannak. Miután meggyőződött arról, hogy tényleg sokkal olcsóbbak ezek a boltok, és bevásárolt, úgy döntött, hogy létrehozza a Nagykárolyi Bevásárlás Facebook-csoportot. „Arra gondoltam, hogy miért ne segítenék másoknak is? Ne csak én járjak át egyedül, hiszen ez egy jó lehetőség. Szeretek segíteni, beletettem ezt az az energiát. Mára már 9 ezer ember követi a csoportot, hetente csatlakozik 2-300 új tag” – emlékezett vissza Lintényi Levente, a csoport adminisztrátora.

A népszerű csoportban a posztolók a nagykárolyi üzletek kínálatát veszik számba, ajánlanak jó áron kapható termékeket, boltokat, de a pizzériák, fagyizók és a piacok kínálata is megjelenik. Többen mutatják be részletesen, hogy miket vásárolnak, és azt is számolgatják, hogy mennyivel olcsóbban jöttek ki így, mintha magyarországi üzletekben szerezték volna be a kétheti-havi élelmiszert a család számára. Nem ritkán posztolnak közel kétméteres pénztári blokkokról, hiszen ha már rászánják az időt az utazásra, igyekszenek minél többet vásárolni az olcsóbb és – sokuk szerint – jobb minőségű termékekből.

Magyarországon körülbelül egy éve drágult meg brutálisan az élelmiszer, ekkor kapott lendületet a határon átnyúló bevásárlóturizmus. Lintényi Levente szerint azóta Romániában is jobban elkezdte éreztetni a hatását az infláció, feljebb mentek az élelmiszerárak, de még mindig megéri átlépni a határt a havi bevásárlás érdekében. „Elsősorban az cukrozott termékek, édességek, üdítők drágultak meg, de még mindig olcsóbbak, mint Magyarországon. És szélesebb a választék, több a jó minőségű termék. Az Oreo kekszeket például közel féláron lehet megvásárolni Romániában” – magyarázta.

Olcsóbbak a magyar termékek Romániában

Lintényi Levente szerint sok magyarországi vásárló kimondottan a magyar termékekre vadászik a nagykárolyi boltokban, mert bármilyen furcsa, ezeket Romániában nagyaságredekkel olcsóbban forgalmazzák, akár féláron is. A csoportban egyébként találtam olyan bejegyzést, ami szerint egy akció keretében a magyarországi ár harmadáért kínáltak Magyarországon gyártott száraztésztát.

„Például egy vásárosnaményi cég termékei, a csigatészta, levestészta Nagykárolyban 6,09 lejért, azaz 500 forint alatt kapható, a tőlem 50 méterre levő magyar üzletlánc boltjában ugyanezt 1100 forint fölötti áron, azaz több mint kétszer annyiért kínálják. Mégiscsak abszurd, hogy a tőlem 20 kilométerre gyártott száraztészta odaát feleannyiba kerül, akciósan pedig a harmadába.

A nagykárolyi Kauflandban árulnak Magyarországon gyártott, 400 grammos kiszerelésű parasztkolbászt 24,49 lejért, amit itt 4389 forintért kínálnak, ami 55 lejnek felel meg, tehát odaát kevesebb, mint a feléért vásárolható meg. Mátészalkán a magyar gyártmányú, fél kilós savanyú káposzta 800 forint, azaz 10 lej, a nagykárolyi üzletekben ugyanezt 6-7 lejes áron kínálják.”

„Az egyik ismerősöm vett a károlyi Kauflandban sertés hátsó csülköt, aminek kilója 14 lej volt, ugyanez Magyarországon a multinál 1699 forintba, azaz több mint 21 lejbe kerül. De olyan, tipikusan magyar termékeket is sokkal olcsóbban árulnak a romániai boltok, mint például a piros arany vagy a gulyáskrém, ezek is nagyságrendekkel kerülnek kevesebbe” – részletezte Lintényi Levente.

Kérdésemre, hogy mi állhat a jelenség hátterében, beszélgetőtársam, aki sokáig dolgozott a kereskedelemben, úgy vélte, az egyik oka az lehet, hogy

míg Magyaroszágon 27 százalékos az ÁFA, Romániában az alapélelmiszerekre kivetett ÁFA mindössze 9 százalékos. „Itt Magyarországon a vállakozókat ilyen adó, olyan adó sújtja, kevés cég tud fennmaradni hosszabb ideig. Romániában talán a jogszabályok kedvezőbbek” – vélte.

Arra vonatkozó kérdésemre, hogy mennyien járhatnak át a határon bevásárolni, elmondta, minden szerdán délelőtt bevásárol Nagykárolyban, ilyenkor bármelyik üzletbe megy, a parkolókban sok magyar rendszámú autót lát, tehát eléggé sokan járhatnak. Főleg fizetéskor, hónap elején rohamozzák meg a boltokat. Páran be is számolnak arról a Facebook-csoportban, hogy miket vettek, befényképezik a nyugtát, beszámolnak a tapasztalataikról. „Van, aki Excel táblázatban összesíti a váráslását, így könnyen ki tudja mutatni, mennyit spórolt. Kábé egy hónapja az egyik csoporttag levezette, hogy egy magyarországi 80 ezer forintos bevásárlást 60 ezerből úszott meg Nagykárolyban. Plusz tankolt is odaát, ezzel is spórolt. Nem nagyon sokat ugyan, de az üzemanyagok is olcsóbbak literenként 15-20 forinttal” – fejtegette.

Hozzátette, sokan vélik úgy, hogy a Romániában forgalmazott termékek jobb minőségűek, holott ez korábban fordítva volt. A sertéscombból, a csirkeszárnyból nem fő ki annyi víz, és a grillcsirke sem megy össze a felére sütéskor.

A csoportbeli bejegyzésekből kiderül, nem minden olcsóbb a határ túloldalán, de ami igen, az jelentősen. A legtöbb bevásárlólistán szerepelnek a mosókapszulák, öblítő, tészták, olaj, miccs, grillhúsok, cider, ízesített sörök, gyerekeknek való nasi, banán, avokádó, rizs, fagyasztott péksütemények, és van, aki gyerekruhákat is Romániában vásárol. Sőt, nemcsak a boltok kínálata jelenik meg a csoportban, hanem a piaci árak is, ahol szintén jelentős különbségek vannak indőnként.

Lintényi Levente azt is elárulta, annyira népszerű a csoportja, hogy már az üzeletek is felfigyeltek rá, időnként jeletkeznek nála vállalkozók, kérve, hogy mutassa be a boltjukat, elküldik a lefényképzett termékeiket, áraikat, amik előnyösek. „Mi ezért nem kérünk semmit cserébe, a célunk mindösse az, hogy segítsünk az embereknek spórolni, hogy minél könnyebben ki tujanak jönni a fizetésükből” – tette hozzá.

„Van egy másik csoportunk is, a 16 ezres MátészalkaLeaks, aminek az a célja, hogy segítsünk a szegényeken. Legutóbb egy süketnéma bácsinak vásároltunk gáztűzhelyet, amire a pénzt sikerült összegyűjtenünk.

Magyarországon 100 ezer forintért, azaz 1250 lejért láttunk, átmentünk Nagykárolyba, ott pedig 600 lejért sikerült gáztűzhelyet venni, eléggé jó minőségű, német gyártmányút, szintén egy év garanciával. Ez egy akkora árkülönbség, amiért megéri útra kelni” – mesélte.

Lintényi Levente szerint a jótékonységi célra szánt élelmiszert is Romániában szerzik be, egyik alkalommal például húskészítményeket vásároltak kilónkénti 8-9 lejes áron, amely Magyarországon 640-720 forintos áron, azaz 12-13 lejért kapható. Ráadásul a magyarországi 51 százalékos hústartalmú, míg a károlyi LIDL-ben vásárolt 80 százalékos hústartalmú volt. Akiknek vitték pedig arról számoltak be, hogy jobb illatú és finomabb is volt a Romániában vett hús, mint a magyarországi.

A boltok mellett piacra is járnak, pár hete, amikor megjelent a földieper, Magyarországon 3 ezer forint körüli áron, kb 38 lejért kínálták kilóját, míg Nagykárolyban megkapták 15-16 lejért a szintén helyi, nem külföldi importól származó gyümölcsöt.

Lintényi Levente elmondta, sokan járnak át havonta egyszer, ilyenkor a legtöbben 100 ezer forint, azaz 1250 lej körüli összeget költenek. Úgy vélte, jelentős mennyiségű pénz áramlik ki így, amiért szemrehányást is kapott már, volt aki azt mondta neki, azért csinálja ezt, hogy rosszat tegyen Magyarországnak. Hozzátette, erről szó sincs, mindössze annyit csinálnak, hogy információkkal segítik az embereket, mert nem mindegy, hogy a kis pénzüket hogyan költik el.

„Ez a csoport egy közösséget is öszekovácsol, személyes ismeretséget is kötnek a tagok, több ilyen történetet ismertünk már meg.

Én például rendeltem márkás sportruházati cikkeket, mert az is olcsóbb odaát, és az egyik nagykárolyi lángosos hölgyet kértem meg, hogy vegye át, mert így volt a legelőnyösebb. Van Károlyban olyan pizzéria, ahol már törzsvendégnek számítunk, barátságok is szövődtek. Sose lehet tudni, hogy ki mikor kin tud segíteni” – magyarázta. Hozzátette, pár éve épp fordítva működött a dolog, akkor Romániából jártak át tömegesen vásárolni a mátészalkai üzletekbe.

Kérdésemre, hogy milyen távolságról éri meg átjárni, elmondta, egészen extrém példákat is tud mondani, vannak olyanok, akik Budapestről érkeznek bevásárolni. „Ők megtehetnék, hogy közelebb, Debrecennél lépik át a határt és Nagyváradon vásárolnak be, de mivel követik az oldalt, inkább eljönnek Nagykárolyig. Én minden héten felteszem a friss akciókat, az árakat átváltom forintra, ezt pedig hiteles forrásnak tekintik, ez alapján indulnak el” – fejtegette Lintényi Levente.

Hozzátette, a magyarországi vásárlók nagy kedvencei a tradicionális pékségek termékei, melyek fatüzeléses kemencékben készülnek, adalékanyagok nélkül. Ezeknek a kenyereknek 8 lej, azaz 640 forint kilója, míg Magyarországon 11 lejnek megfelelő áron lehet venni azokat, amelyek fel vannak turbózva adalékanyagokkal. Elmondta, a környékükön nincsenek tradicionális pékségek, pedig a különféle pereceket is imádják a magyaroszági vásárlók. Összességében a pékáruk terén is nagyobb a választék Romániában, és az ár-érték arány is jobb.

Lintényi Levente egyébként olyan esetekről is tud, hogy egyesek taxit fogadnak a bevásárláshoz, mert úgy számolnak, hogy megéri 12-13 ezer forintot kifizetni, mert még így is olcsóbban jönnek ki.

Főleg, hogy decemberben megszűnt a Mátészalka-Nagykároly vonatjárat, így vasúton már csak Debrecen és Érmihályfalva érintésével lehet eljutni, ami azt jelenti, hogy 1 óra 25 perc helyett 5 órát kell zötykölődni.

A határnál pedig többnyire nem kell várni, a Csanálos-Vállaj átkelő nem számít zsúfoltnak. „Múlt szerdán reggel hétkor két kocsi volt előttünk, visszafelé pedig szintén öt percet vártunk” – mondta, hozzátéve: azért mégiscsak jobb lenne, ha Románia végre csatlakozna a schengeni térséghez, mert akkor tényleg akadálymentes lenne az átkelés. Karácsony környékén és a nyári vakációzás idején ugyanis előfordul, hogy akár 5-6 órás sorok is kialakulnak. Több órát álltak például akkor is, amikor a romániai gazdák tiltakozásképpen elállták a határátkelőhöz vezető utat. Az ilyen esetekről is igyekszenek egyébként hírt adni a csoportban.

„Általában gyorsan, gördülékenyen megy az átkelés. Nem bogarásszák át a kocsit, benéznek a csomagtartóba, hogy nem ül-e benne valaki, de nem nézik át, hogy mit hozunk. A jövedéki termékekre, a cigire, alkoholra, kávéra vannak kisebb korlátozások, de minden másból lehet hozni bármennyit” – osztotta meg tapasztalatait Lintényi Levente.