Románia hadserege 4 év alatt mindössze 200 fővel nőtt az ukrajnai háború ellenére is

A kormányok nem vették elég komolyan az Oroszország jelentette katonai veszélyt, ez derül ki a katonai kiadások GDP-arányos elosztásából, ami Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója ellenére sem sokat változott, egészen 2024-ig. Románia hadserege tavaly 66 618 fős katonai állományra „növekedett”, ez azonban mindössze mintegy 200 fővel több a 2020-as adatokhoz képest. És az országban három egymást követő évben csökkentek, majd csak 2024-ben emelkedtek jelentősen a katonai célú, nem személyzetre vonatkozó kiadások – derül ki a Profit.ro által elemzett legfrissebb adatokból.

A Profit.ro szerint Lengyelország azzal, hogy az elmúlt években jelentősen növelte a hadseregét, olyan országokat előzött meg, mint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, amelyek nagyobb, fejlettebb gazdasággal rendelkező országok. Az adatok szerint Lengyelország hadserege, amellyel Romániát gyakran összehasonlítják a szövetség keleti szárnyán betöltött jelentősége miatt, 100 ezer fővel 216 081 főre emelkedett.

A fegyverkezési beszerzésekre fordított kiadások 2024-ben kezdtek el növekedni

2024-re Románia védelmi kiadásai a védelmi minisztériumon keresztül 34,82 milliárd lejre, a GDP 1,97%-ára rúgtak a pénzügyminisztérium adatai szerint.

2023-ban (és a korábbi években is) Románia még azon NATO-államok közé tartozott, amelyek a teljes védelmi kiadások igen nagy részét, mintegy 60%-át fordították a személyi állományra. A NATO becslése szerint 2024-ben ez az arány Románia esetében a 2023-as 60%-ról 2024-ben 43%-ra csökken, miután a fegyverzetbeszerzésre többet fordítottak.

A NATO becslései szerint 2023-ban túlnyomórészt a személyi állományra fordított kiadások domináltak: Portugáliában, Olaszországban, Görögországban, Horvátországban és Montenegróban is.

A 2025-ös terv 36,88 milliárd lej, a GDP 1,93%-a, bár a hatóságok bejelentették, hogy a lehetséges beruházások függvényében van még költségvetési mozgástér a kiadások növelésére. Továbbá, míg a NATO 2024-re 66 618 főre becsüli Románia katonai létszámát, addig a pénzügyminisztérium adatai szerint a védelmi minisztériumban a betöltött álláshelyek száma 2024 decemberében 78 844 volt (bár valószínűleg nem minden ilyen állást töltöttek be katonák).

A NATO-nak jelenleg 32 tagja van, a szövetséghez legutóbb Svédország csatlakozott. Románia 2004-ben csatlakozott a szövetséghez.

Az eddigi 2 százalék, akár 5 százalékra nőhet

Mint megírtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a GDP 2 százalékánál többet kellene költeniük a tagországoknak a védelmi kiadásokra, „a növekvő fenyegetések nagyobb befektetést igényelnek”. Rutte a Peter Pellegrini szlovák államfővel tartott találkozója után arról beszélt Pozsonyban, hogy szerinte az Egyesült Államok világosan jelezte, hogy elkötelezett az erős NATO mellett, efelől senkinek se legyen kétsége.

Azonban ez az elköteleződés szerinte együtt jár azzal a várakozással, hogy a NATO-tagországok megfelelően kiveszik a részüket. Rutte azt mondta, hogy beszélni fog azokkal az országokkal, amelyek védelmi költségvetése nem éri el a 2 százalékot. „Ha nem reagálnak a telefonjaimra, akkor egy nagyon kedves embertől érkezhetnek újabb hívások Washingtonból, aki kevésbé lesz...mondjuk úgy, jobban szorítja az idő ahhoz, amit el akar érni” – üzente nekik Donald Trump amerikai elnökre utalva.

Washington jóval nagyobb védelmi költségvetést vár el a tagországoktól – már a GDP-arányos két százalék is kevés. Ezt már a tagországok többsége 2024-re már elérte, de Trump már 5 százalékot várna el, mondván, az európaiak védelmére inkább az amerikaiak költenek, miközben a kereskedelmi többlet az EU oldalán van.