Romániának új elnöke van: kicsoda Ilie Bolojan, a keménykezű reformer, aki hirtelen az ország élére került?

Szerdán délben új fejezet kezdődött Románia politikai történetében: Ilie Bolojan átvette az ország irányítását ügyvivő államfőként. A Bihar megyei reformer, akit évtizedekig csak helyi erőskezű politikusként emlegettek, most egyetlen lépéssel a hatalom csúcsára került. Klaus Iohannis lemondása után, a törvény betűje szerint, a szenátus elnöke veszi át helyét a Cotroceni-palotában – de elég nagy tévedés volna azt hinni, hogy csak egy átmeneti hivatalnokról van szó. Bolojan nemcsak egy keménykezű városépítő és adminisztrátor, hanem egy olyan politikai figura, aki az elmúlt hónapokban radikálisan újrarendezte az erőviszonyokat. Most, három hónapig, ő lesz a legbefolyásosabb ember Romániában – és ez könnyen lehet, hogy csak a kezdet.

A vidéki tanártól a reformer politikusig

Ilie Gavril Bolojan 1969-ben született a Bihar megyei Bertényben. Egyetemista éveit Temesváron töltötte, ahol mechanikai mérnöki és matematikai diplomát szerzett. Pályáját tanárként kezdte, majd kisvállalkozóként dolgozott, mielőtt belépett volna a politikába. 1993-ban csatlakozott a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL), és 1996-tól Élesd város önkormányzati képviselője lett. Később Bihar megye prefektusa, majd 2007-ben kormányfőtitkár volt – ez volt az első alkalom, hogy országos szinten is megmutatta magát.

2008-ban azonban visszatért helyi szintre, és Nagyvárad polgármestereként alapozta meg a hírnevét. Három mandátuma alatt teljesen átalakította a várost: jelentős uniós forrásokat vonzott be, felújíttatta az omladozó épületeket, fejlesztette az infrastruktúrát, és hatékony, költségtakarékos városvezetést honosított meg. Reformjai miatt népszerűsége az egekbe szökött, és politikai imázsa egy kompromisszumokat nem tűrő, kíméletlen reformer képét öltötte magára.

Fokozatos feljebb lépés a ranglétrán

2020-ban elhagyta a polgármesteri posztot, és Bihar megye tanácselnöke lett, ahol hasonló reformokat vezetett be. Tömeges elbocsátásokat hajtott végre a megyei önkormányzatban, csökkentette a bürokráciát, és még hatékonyabbá tette az uniós források felhasználását.

Kritikusai szerint a hatékonyság és reformok mögött egy könyörtelen és kompromisszumképtelen vezetői személyiség húzódik meg. A nagyarányú bürokráciacsökkentés mögött sokan azt látják, hogy a leépítések után visszavett alkalmazottakat – csak éppen a saját embereit. A fák kivágása és a betonozási projektek miatt is rengeteg bírálat érte, ellenzői szerint Váradot egy steril betondzsungellé formálta, semmint egy élhető várossá.

Bolojan reformjai érzékenyen érintették az RMDSZ helyi pozícióit, hiszen a magyar érdekképviselet számos intézményben meghatározó szerepet játszott. A kulturális átszervezések különösen konfliktusossá tették a kapcsolatot: a magyar kulturális intézmények, így például a Szigligeti Színház és a helyi magyar nyelvű lapok is megszenvedték a költségcsökkentési intézkedéseket. Az RMDSZ többször is azzal vádolta Bolojant, hogy politikája nemcsak gazdasági racionalizálás, hanem a magyar közösség háttérbe szorításának eszköze is. Ugyanakkor az RMDSZ sem volt mentes a felelősségtől: a párton belüli belharcok, a korrupciógyanús ügyek és a helyi elit saját pozícióinak védelme szintén hozzájárultak a helyzet elmérgesedéséhez. A 2016-os helyhatósági választások után az RMDSZ inkább a PSD-vel lépett koalícióra Bolojan PNL-je helyett, ami végleg elmélyítette az ellentéteket. A politikai küzdelem végül teljes szakításhoz vezetett Bihar megyében, és azóta is feszült a viszony a két fél között.

2024-ben újraválasztották a megyei tanácselnöki tisztségben, de már ekkor is nyilvánvaló volt, hogy az országos politika felé kacsintgat. A tavalyi államfőválasztások első fordulója után nyilvánvaló volt, hogy a pártdinamika az első helyre tereli.

Egy kompromisszumokat nem tűrő politikus az ország élén

Miután a PNL jelöltje, Nicolae Ciucă katasztrofális eredményt ért el az államfőválasztások első fordulójában, a pártvezetés megrendült, és Ciucă azonnal lemondott. A PNL-n belül gyorsan megindultak az egyeztetések az utódlásról, és Bolojan neve merült fel a legerősebben, mint aki képes stabilizálni a pártot és visszaállítani annak hitelességét. A liberálisok számára Bolojan reformista és határozott vezetői imázsa jelentette az egyetlen esélyt arra, hogy versenyben maradjanak a PSD dominálta politikai környezetben. Így a párt országos vezetését is átvette, ezzel pedig megerősítette befolyását az országos politikában.

A koalíciós tárgyalások során Bolojan kemény alkupozíciót képviselt. A PNL szövetségben maradt a PSD-vel, de nyilvánvalóvá tette, hogy a kormányzás hatékonyságát kell előtérbe helyezni, nem pedig a politikai klientúra kiszolgálását. Az egyeztetések során világossá tette, hogy az Európa-barát koalíció pártjainak önvizsgálatot kell tartaniuk, és rámutatott a korábbi politikai hibákra, amelyek a szélsőségek erősödéséhez vezettek.

A hatalmi pozíciók újraelosztása során Bolojan a szenátusi elnöki poszt megszerzésére koncentrált. A PNL és a PSD közötti megállapodás értelmében a Szenátus elnöki tisztsége a liberálisokat illette, és Bolojan számára ez egy stratégiai lépés volt: ez a szerep lehetővé tette számára, hogy közel maradjon a végrehajtó hatalomhoz anélkül, hogy közvetlenül kormányzati pozíciót vállalt volna. Miután a parlament hivatalosan is elfogadta őt a szenátus elnökének, a törvény értelmében automatikusan ő vette át Románia államfői tisztségét, amikor Klaus Iohannis lemondott. Ez a fordulat nemcsak a személyes politikai karrierjét emeli új szintre, hanem teljesen új hatalmi dinamikát hoz a román belpolitikában.

Bolojan ügyvivő államfői kinevezése teljesen új helyzetet teremt a kormányzó koalíción belül is. Marcel Ciolacu, a PSD vezetője, aki korábban meghatározó szerepet töltött be a koalícióban, hirtelen háttérbe szorult. A politikai elemzők szerint Bolojan most egy erős hatalmi pozícióból figyelheti, hogyan gyengül Ciolacu helyzete, különösen a Nordis-botrány és a párton belüli elégedetlenség fényében. Több forrás szerint nem kizárt, hogy a liberálisok egy mozgósítási akcióval megingathatják a jelenlegi kormányfőt, ha a bizalmi szavazásnál megfelelő támogatást szereznek.

Lehetőségek és politikai stratégiák

A PNL és a PSD közötti hatalmi harc új szakaszba lép, és Bolojan az egyik főszereplője lehet ennek a dinamikának. Noha egyelőre azt kommunikálja, hogy nem indul az államfőválasztáson, növekvő népszerűsége és az új hatalmi struktúra lehetőséget adhat arra, hogy átértékelje ezt a döntést.

A koalíció által támogatott hivatalos jelölt, Crin Antonescu, egyelőre nem tudja meggyőzni a választókat. A háttérben egyre többen latolgatják, hogy esetleg egy másik, erősebb jelöltet kellene állítaniuk – egyesek szerint Nicușor Dan is szóba jöhet, akinek támogatói között Bolojan is ott lehet.

Klaus Iohannis távozása tehát nemcsak egy új ügyvivő elnök kinevezését hozta magával, hanem egy teljes politikai újrarendeződést is elindított, amelynek Bolojan az egyik legnagyobb nyertese lehet. Ha az elkövetkező hónapokban sikerül politikai bázisát tovább erősítenie, akkor nem kizárt, hogy végül mégiscsak elindul az államfői posztért – ezzel pedig teljesen átírhatja a romániai politikai jövőt.