Kelemen Hunor: El kell kerülni a tavalyi hibákat, különben elveszítjük az elnökválasztást

Kelemen Hunor a Prima TV Insider Politic műsorában egy teljes körképet adott Románia aktuális politikai és közéleti botrányairól. Végigvették vele az összes aktuális témát, beszélt a dák aranykincsek ellopásától a Nordis-ügyig, az elnökválasztás előtt álló politikai szereplőktől a költségvetésig, és természetesen az RMDSZ helyzetéről a PSD-PNL-RMDSZ tengelyen belül is szó esett.

Az interjúból kiderült, hogy az RMDSZ elnöke óvatosan lavíroz a kormánykoalíció tagjai között, miközben igyekszik nem többet elárulni a belső folyamatokból, mint ami már amúgy is kiszivárgott valamilyen szinten a sajtóba. Egyértelműen bevédte Marcel Ciolacut és a dicsérte koalíció stabilitását, miközben pozitívan nyilatkozott Ilie Bolojanról is – noha nyilvánvaló, hogy a bihari liberális politikus nem az RMDSZ kedvence. Miközben az interjúból az derült ki, hogy a koalíció topon van, és mindent is képes megoldani, a szövetségi elnök nem sajnálta a mérgezett nyilakat az ellenzék, főleg az USR támadására. Az RMDSZ célja jelenleg egyértelmű: bent maradni a hatalmi struktúrában, kerülni a belső konfliktusokat, és fenntartani az egységet az elnökválasztás előtt. A kérdés csak az, valóban fenntartható-e ez a taktikai egyensúly.

Témakörökre csoportosítva sorra vesszük az érdekesebb kijelentéseit a beszélgetésnek, lássuk, ha nem isazt, hogy mit gondol Kelemen Hunor, de mit kommunikál bizonyos témákról.

A költségvetés „kiegyensúlyozott és stabil”

Egyfajta pragmatikus és technokrata álláspontot próbált felvenni az RMDSZ elnöke, amikor az államháztartásról kérdezték, különösen ami Tánczos Barna pénzügyminiszteri munkáját illeti. A beszélgetés egyik legkínosabb pontja az alkotmánybíróság (CCR) bíráinak szánt 700 ezer lejes költségvetési tétel volt, amely rejtett „szociális juttatásként” került be a büdzsébe.

Kelemen erre meglehetősen kínosan reagált, és megpróbálta bagatellizálni az ügyet. „Én nem is tudtam, hogy létezik ez az összeg. A bizottsági viták után derült ki, és nagyon jól tettük, hogy kivettük” – mondta, ezzel egyértelműen elhatárolódva az ügytől, miközben az RMDSZ vezetésével működő pénzügyminisztérium felelőssége nyilvánvaló. Kelemen szerint Tánczos egy „kiegyensúlyozott és stabil” költségvetést állított össze, amely fegyelmezett gazdálkodást biztosít.

Miközben Kelemen azt próbálta hangsúlyozni, hogy a pénzügyminiszter szigorúan tartotta a kiadásokat, a CCR-ügy valójában azt mutatta meg, hogy a költségvetésben vannak olyan „eldugott” tételek, amelyek politikai alkuk vagy bürokratikus ügyeskedések eredményeként kerülhettek bele.

Oberländer védelmében: valójában ki a felelős a dák kincsek eltűnéséért?

A dák kincsek ellopása, amelynek egyetlen komolyabb következménye az volt, hogy a Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját, Ernest Oberländer-Târnoveanut eltávolították a posztjáról, természetesen napirenden volt az interjúban. Kelemen Hunor, aki annak idején maga nevezte ki Oberländert, most teljes mellszélességgel védelmébe vette az igazgatót, mondván, hogy ő egy „professzionális és tisztességes” szakember, akinek semmilyen felelőssége nincs az ügyben.

„Ez egy dráma, egy tragédia, de nem Oberländer volt a hibás” – jelentette ki határozottan Kelemen. Hogy pontosan ki volt a felelős, arra persze nem kaptunk választ. A kulturális miniszter, Natalia Intotero által elrendelt menesztést pedig egyértelműen politikai lépésként értékelte, amelynek célja egy felelős felmutatása volt, nem pedig az ügy valós hátterének feltárása.

A menesztés után publikáltuk azt a háttéranyagot, amiben rámutattunk, hogy a múzeum igazgatójának menesztése nem csupán egy egyszerű vezetőváltás, hanem egy súlyos kulturális és szakmai mulasztásokkal terhelt időszak lezárása is. Az ügy különösen nagy visszhangot váltott ki, hiszen évek óta számos kritika érte a múzeumvezetőt – nemcsak a rossz menedzsment, hanem a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos felelőtlen döntések miatt is.

Nordis-botrány: Ciolacu nem felelős

A Nordis-ügy – amelyben több politikus, köztük Marcel Ciolacu is kapcsolatba hozható a piramisjátékszerű ingatlanpanamát működtető Ciorba-Vicol házaspárral – szintén előkerült a beszélgetés során. Itt Kelemen teljes mértékben megvédte Ciolacut, mondván, hogy „nem ő a felelős”, és a PSD vezetője korrektül járt el, amikor minden szinten elhatárolódott Laura Vicoltól. Ugyanakkor elismerte, hogy az ügy befolyásolta a közvéleményt, azonban szerinte a következő elnökválasztást ez már nem fogja befolyásolni, mivel „az emberek a racionális érvek alapján döntenek, nem az érzelmek befolyásolják őket”.

„Nem hiszem, hogy Ciolacu széke inogna” – mondta Kelemen, hangsúlyozva, hogy ha a miniszterelnöknek valóban nincs közvetlen érintettsége az ügyben, akkor politikailag sem kell attól tartania, hogy ez megingatja a hatalmát.

Emellett Kelemen egyértelműen kerülte a PSD kormányzásának bármilyen kritikáját, sőt, kiemelte, hogy a jelenlegi vezetés stabil és megfelelő döntéseket hoz. Ez is azt mutatja, hogy az RMDSZ nem akar konfliktust generálni a koalíción belül, hiszen számára most az a legfontosabb, hogy a kormányzati struktúrában megőrizze helyét.

Kelemen és Bolojan: kényszerű béke

Kelemen Hunor és Ilie Bolojan kapcsolata sosem volt felhőtlen, ezt az RMDSZ elnöke korábban nyíltan vállalta is. A Bihar megyei politikai konfliktusok, valamint Bolojan határozott, gyakran kompromisszummentes vezetési stílusa miatt az RMDSZ valószínű, nem örül, hogy most össze kellett bútorozni Bolojannal.

„Most egy gyors alkalmazkodási folyamatban van” – mondta a liberális elnökről Kelemen Hunor, arra utalva, hogy az egykori bihari „erős ember” most próbálja megszokni a nagypolitikát. Ezzel finoman érzékeltette, hogy Bolojan még nem teljesen uralja a bukaresti politikai játszmákat, noha ezt nyílt kritikának nem lehetett értelmezni.

A szenátusi reform kapcsán, amelyet Bolojan vitt végig, már egyértelműbben támogató volt: „Nem, nem ment túl messzire a személyzeti visszavágásokkal. Amit tett, az szükséges volt.” Ezzel nyilvánvalóan jelezte, hogy az RMDSZ nem kívánja akadályozni Bolojan reformjait.

A PNL új vezetőjével kapcsolatban tehát Kelemen Hunor egy pragmatikus, óvatos álláspontot vett fel: már nem támadja, de nem is dicséri feltétel nélkül. Az interjúban elkerülte, hogy Bolojant természetes szövetségesként mutassa be, ehelyett inkább egy olyan politikusként beszélt róla, akit jelenleg el kell fogadni, mert a politikai realitás ezt diktálja.

Az interjú során azt is kifejtette, hogy szerinte az lett volna az ideális forgatókönyv, ha Klaus Iohannis időben lemondott volna az államfői tisztségről, és helyét Ilie Bolojan, a szenátus elnöke vette volna át. „Ez lett volna a helyes és tisztességes megoldás ebben a helyzetben. Mindannyiunk számára előnyös lett volna” – mondta az RMDSZ elnöke.

Az elnökválasztás: a Georgescu elleni fellépésre kell koncentrálni, Victor Ponta nem számít

A beszélgetés egyik központi témája természetesen az elnökválasztási kampány volt, amelyben a kormánykoalíció Crin Antonescut támogatja. Az interjúban a szövetségi elnök erősen bírálta Călin Georgescut, az ultranacionalista, oroszbarát jelöltet, akinek szerinte „szekta” jellegű követői vannak. Egyértelművé tette, hogy az összes főbb politikai szereplő, potenciális elnökjelölt – Antonescu, Nicușor Dan és Elena Lasconi – számára a fő ellenfél Georgescu, nem pedig egymás.

„Ha a koalíció most meginog és elkezd belső vitákat generálni, azzal csak Georgescut segíti” – figyelmeztetett. Azt is elmondta, hogy ő már a kezdetektől támogatta egyetlen közös jelölt kiválasztását, és úgy véli, hogy Antonescu a legjobb esélyes erre a szerepre. „Több név is felmerült az elnökjelölt kiválasztásakor. Amikor a koalíciót létrehoztuk, fontos volt számomra, hogy ne kövessük el ugyanazt a hibát, mint a tavalyi kormánytöbbség, amikor több jelöltet is állítottak. Egyértelmű volt, hogy egyetlen közös jelöltre van szükség, aki szélesebb körben hiteles” – nyilatkozta Kelemen Hunor.

Elárulta, hogy a politikai és akadémiai szférából is kerestek megfelelő személyeket, és többek között Theodor Paleologu, Daniel Funeriu és Nicușor Dan neve is felmerült, mielőtt végül a koalíció Crin Antonescu mellett döntött. „Meggyőződésem, hogy Antonescunak be kell jutnia a második fordulóba, és meg is tudja nyerni azt” – tette hozzá.

A közvélemény-kutatásokról szólva elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint Nicușor Dan és Crin Antonescu fej-fej mellett áll a második helyen. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a tavalyi választások előtt publikált közvélemény-kutatások is tévesnek bizonyultak, hiszen ha pontosak lettek volna, akkor az elnökválasztás sem maradt volna el, és Georgescu nem jutott volna a második fordulóba. Kelemen szerint Georgescu most sem fog győzni a végső megmérettetésben.

Ponta? Irreleváns

Egyértelműen lekezelően és kétkedve nyilatkozott Victor Ponta politikai ambícióiról. Bár nem ment bele hosszas elemzésekbe, határozottan érzékeltette, hogy szerinte Pontának nincs esélye a 2025-ös elnökválasztáson, és politikai „játékának” nincs komoly súlya. „Nem értem, hogy mit játszik Ponta, de nem is akarok foglalkozni vele” – mondta Kelemen Hunor, azt érzékeltetve, hogy Ponta nem jelent valódi kihívást a jelenlegi politikai mezőnyben.

Kelemen szerint a 2014-es történések még túl közel van ahhoz, hogy az emberek elfelejtsék Ponta kormányfői időszakát és akkori vereségét Klaus Iohannisszal szemben. Ez egyértelmű utalás volt arra, hogy Ponta politikai öröksége még mindig erősen terhelt, és a választók nem valószínű, hogy visszaengednék a hatalomba.

„Legyünk komolyak: Ponta nem fog nyerni” – jelentette ki, ezzel teljesen elutasítva az ex-miniszterelnök esélyeit. Az RMDSZ elnöke ezzel lényegében el is intézte a témát: számára Ponta a múlt politikusa, akinek nincs komoly jövője a jelenlegi román politikában.

Nicușor Dan „túl fiatal és túl gyorsan akarja”, az USR meg nem kínál valódi alternatívát

Az RMDSZ elnöke szerint a bukaresti főpolgármester ambiciózus, de politikailag még éretlen. Az interjúban nem támadta élesen, de világossá tette, hogy nem látja benne az ország következő elnökét. „Nicușor Dan egy nagyon határozott és sokszor merev ember – a jó értelemben véve merev” – mondta róla, ezzel elismerve, hogy a főpolgármesternek van politikai karaktere, de az nem feltétlenül teszi alkalmassá az államfői szerepre.

A legkritikusabb megjegyzése azonban az volt, amikor azt mondta, hogy Nicușor Dan túl fiatal és túl gyorsan akar eljutni a csúcsra: „Se cam grăbește” („Siet egy kicsit”). Ezzel azt sugallta, hogy tapasztalatlannak tartja Dant az elnöki pozícióhoz, és szerinte még nincs felkészülve arra, hogy egy egész ország vezetésére pályázzon.

Hasonlóságot vont közte és Victor Ponta között, amikor azt mondta: „Se cam grăbește cum s-a grăbit și Ponta în 2014” – vagyis Nicușor Dan ugyanazt a hibát követheti el, mint Ponta, aki idő előtt próbált az ország élére kerülni, és végül kudarcot vallott.

Kelemen Hunor interjújában az USR-t határozottan kritizálta, és lényegében egy gyenge, széthulló és politikailag irreleváns ellenzéki pártként festette le. Az RMDSZ elnöke többször is célzott arra, hogy az USR-nek nincs komoly politikai jövője, és az egyetlen stratégiája az, hogy folyamatosan a kormányt támadja, de valódi megoldásokat nem kínál. Bár nem pazarolt túl sok időt az USR-re, az elhangzott mondatokból világos volt az üzenete: nem tekinti az USR-t komoly veszélynek a hatalmon lévő koalíció számára, és nem is próbálta meg úgy kezelni őket, mintha számítanának a nagy politikai játszmában.