A Velencei Bizottság jelentése súlyos kérdéseket vet fel a román választási rendszer átláthatóságáról

Szinte két hónappal a romániai elnökválasztások érvénytelenítése után befutott a Velencei Bizottság szakértőinek az elemzése szuperválasztási évünk csődjéről, ami mégiscsak az egyik legfontosabb támpont nekünk, sötétben tapogatózó állampolgároknak, hogy az egyik legfontosabb nemzetközi testület, amely jogállamisági, alkotmányos és választási kérdésekben nyújt szakértői véleményt, hogy látja, mi történt itt. A Velencei Bizottság véleménye azért fontos, mert hiteles, független és nemzetközi mércékkel méri a demokráciát és a jogállamiságot. Románia most nagyító alatt van, és ha nem tesz megfelelő lépéseket az ügy tisztázására, az hosszú távon is károsíthatja az ország demokratikus intézményeinek hitelességét.

Mit is mond a Velencei Bizottság?

A január 27-én kiadott jelentés szerint az ország választási rendszere tele van hiányosságokkal. Különösen aggasztónak tartják a mesterséges intelligencia használatát a kampányokban, a közösségi médiában zajló kampányok szabályozatlanságát, és azt, hogy a választások finanszírozása továbbra is homályban marad. A bizottság véleményezését még megjelenésének napján ismertettük, itt csak a legfontosabb ajánlásokat emeljük ki:

✅ Egy választás törlése csak a legvégső esetben indokolt – a választóknak joguk van hinni abban, hogy szavazatuk számít.
✅ Az alkotmánybíróság hatáskörét pontosabban kell meghatározni a választásokkal kapcsolatban.
✅ Minden érintett jelöltnek és választónak joga kell, hogy legyen fellebbezni egy választás érvénytelenítése ellen.
✅ Az online kampányokra ugyanazoknak a transzparens finanszírozási szabályoknak kell vonatkozniuk, mint a hagyományos politikai kampányokra.

A bizottság egyik legfontosabb üzenete tehát az, hogy egy választás érvénytelenítése nem játékszer, és nem vethető be a politikum kénye-kedve szerint bármikor, ez csak legvégső megoldás lehet – és kizárólag nyilvános, meggyőző bizonyítékok alapján. Romániában azonban eddig semmi ilyesmi nem került napvilágra.

A jelentés egy másik égető problémára is rámutat: az alkotmánybíróság túlhatalmára. A CCR döntései megfellebbezhetetlenek, és egy olyan zárt rendszert működtet, ahol az érintetteknek gyakran még a védekezés lehetősége sem adott. Ez a helyzet már több botrányt is szült – elég csak Laura Codruța Kövesi vagy Diana Șoșoacă ügyére gondolni, ahol a CCR nemcsak jogot értelmezett, hanem konkrét jogokat korlátozott anélkül, hogy érveket, bizonyítékokat lehetett volna felhozni ellene.

A bizottság egyértelmű üzenetet küldött: a jogállamiságot erősíteni kell, és a CCR döntéseinek átláthatóbbá kell válniuk. Javasolták, hogy a döntéseket igazságosabb eljárás során, bizonyítékok alapján kell meghozni, és ahol lehet, biztosítani kell a fellebbezés lehetőségét.

Mi történt eddig?

A civil társadalom, a sajtó és az ellenzék egy emberként követeli a válaszokat. A választás május 4-i és 18-i megismétlése előtt ki kell derülnie, hogy miért törölték a választást valójában, volt-e külföldi beavatkozás, és az is, hogy illegálisan finanszírozták-e a kampányokat?

Az igazságszolgáltatás beindította ugyan a nyomozásokat – de nincs áttörés. Már december 5-én – egy nappal azután, hogy nyilvánosságra hozták az állítólagos szabálytalanságokat részletező titkosszolgálati dokumentumokat – a legfőbb ügyészség büntetőeljárást indított. A nyomozás az alábbi gyanúk körül forog:

• Választási csalás: Szavazatok manipulálása, választók megvesztegetése online eszközökkel, hogy egy adott jelöltre szavazzanak.
• Illegális kampányfinanszírozás: Külföldi forrásokból érkező pénzek, amelyeket esetleg bűncselekményekből szereztek és pénzmosási műveletekkel tüntettek el.
• Kibertámadások: A választási infrastruktúra elleni hackertámadások, amelyek célja a választási eredmények befolyásolása lehetett.

Két hónap elteltével a hatóságok egyetlen személyt sem gyanúsítottak meg hivatalosan, és nincsenek konkrét információk arról, hogy pontosan milyen szabálytalanságok történtek. Egy igazságügyi forrás a Szabad Európának azt nyilatkozta:

a vizsgálatok akár évekig is eltarthatnak, de a májusi választásokig még mindig lenne idő legalább néhány kulcsfontosságú bizonyíték összegyűjtésére.

Az a kérdés, hogy ezt ténylegesen megteszik-e.

Septimius Pârvu, az Expert Forum választási folyamatokkal foglalkozó szakértője a Szabad Európa portálnak elmondta, a román hatóságoknak mielőbb választ kell adniuk azokra a kérdésekre, amelyek az elnökválasztás törlésével kapcsolatban felmerültek. Szerinte nem elég azt mondani, hogy „nyomozunk”, konkrét és átlátható magyarázatot kell adni arra, hogy milyen törvénytelenségek történtek, és kik felelősek ezekért. Az idő előrehaladtával egyre erősebb a gyanú, hogy a hatóságok nem akarnak vagy nem tudnak világos képet adni arról, hogy mi vezetett a választás érvénytelenítéséhez.

Pârvu szerint a legnagyobb probléma a teljes átláthatatlanság. Az emberek joggal várnának részletes beszámolót arról, hogy miért kellett törölni a választást, de eddig csak általános kijelentéseket hallhattak az igazságszolgáltatástól és a politikusoktól. Ha valóban illegális kampányfinanszírozás történt, ha egyes jelöltek külföldi forrásokból kaptak pénzt, akkor ezt bizonyítani is kell. Ki adott pénzt? Milyen módon jutott el ez a kampányhoz? Hol vannak azok a dokumentumok, amelyek ezt igazolják?

A külföldi beavatkozás kérdésével kapcsolatban is sok a homályos állítás. A román hírszerző szolgálatok azt mondják, hogy Moszkva megpróbált beavatkozni a választásokba, de azt nem árulják el, pontosan hogyan. Orosz pénzekkel finanszírozták valamelyik jelölt kampányát? Manipulálták a közösségi médiát? Hackertámadásokkal próbálták befolyásolni a választási infrastruktúrát? Ha ezek valódi fenyegetések voltak, akkor miért nem történt nemzetközi szintű beavatkozás, és miért nem vonták be az Európai Unió vagy a NATO szakértőit a vizsgálatba?

Pârvu úgy véli, hogy a román hatóságok sokat tanulhatnának a Moldovai Köztársaság tapasztalataiból, ahol a hírszerző szolgálat egy részletes jelentést tett közzé arról, hogy Moszkva hogyan avatkozott be a választásokba. A moldovai vizsgálatok szerint egy teljes kampányt finanszíroztak illegálisan, és pontosan dokumentálták, hogy honnan érkeztek a pénzek és kik voltak érintettek. Romániának is hasonló részletességgel kellene elemeznie az esetleges külföldi befolyás nyomait, és ha van erre bizonyíték, akkor nyilvánosságra kell hozni azt.

A szakértő szerint a választások törlésének ügye nem húzható el a végtelenségig, hiszen már csak négy hónap van a májusban esedékes új választásokig. Ha addig nem derül ki, hogy pontosan mi történt decemberben, az alapjaiban áshatja alá a választási rendszerbe vetett bizalmat. Az embereknek joguk van tudni, hogy milyen problémák vezettek a példátlan döntéshez, és hogy a következő választás tisztán és beavatkozás nélkül zajlik-e majd.

A kormány és a parlament sem kapkodja el a megoldást

A kormány egyetlen konkrét lépése eddig az volt, hogy új szabályokat hozott a közösségi médiás kampányokra. Mostantól, ha például a Facebook vagy a TikTok nem távolítja el az illegális politikai hirdetéseket, óriási bírságokat kaphatnak. Ezen kívül minden politikai reklámban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy ki fizette azt. De itt jön egy nagy kérdés: hogyan fogja Románia megbüntetni a Facebookot, az Instagramot vagy a TikTokot, amikor ezeknek a cégeknek nincs is hivatalos romániai irodájuk?

A valódi kérdés valójában az, hogy hogyan lehet egyáltalán megakadályozni a választások manipulálását? Milyen garancia van arra, hogy a májusi választások valóban tiszták és átláthatóak lesznek?

A parlament februárban kezdi meg a munkát, és akár vizsgálóbizottságot is létrehozhatna a választási botrány kivizsgálására. De eddig semmi konkrét terv nem látott napvilágot. Nem tudni, hogy valóban nekilátnak-e a választások körüli problémák feltárásának, vagy inkább az időhúzás taktikáját választják. Egyelőre sem a képviselőház, sem a szenátus elnöke nem adott erre választ.

Robert Cazanciuc, a PSD szenátora törvénymódosítást kezdeményezett, amely pontosítaná a választási folyamatot. Többek között azt javasolja, hogy a legfelsőbb bíróság döntsön az elnökjelöltek nyilvántartásba vételével kapcsolatos vitákban, és hogy az alkotmánybíróság csak a bírák kétharmadának egyetértésével hozhasson döntést az elnökválasztás érvényességéről.

Mindeközben azzal is egyre elégedetlenebbek a választópolgárok, hogy Klaus Iohannis továbbra is Cotroceni-ben maradt. Közvetlenül a választások érvénytelenítése után, amikor bejelentette, hogy marad hivatalában, amíg új elnököt nem választanak, nem reagálta le a közvélemény a bejelentést, de amikor kiderült, hogy ez tulajdonképpen második mandátumának hat hónapos meghosszabbítását jelenti, az elégedetlenség magasra csapott.

Iohannis azóta sem szólalt meg érdemben az ügyben. Januárban egyetlen nyilvános nyilatkozatot sem tett.

A népharagtól tartva a koalíció végül úgy döntött, nem volna észszerű, ha megengednék, hogy Iohannis az elnökválasztások után beköltözzön a bukaresti Aviatorilor sugárúton található luxusvillába. A villa felújítására költött 9 millió euró egyszer már kiverte a biztosítékot, és a választásra készülő kormánypártok nem akarnak kockáztatni. Az ügy épp a tavalyi elnökválasztás előtt robbant ki, amikor a sajtó elkezdte számba venni Iohannis két mandátumának a hozadékát. Ekkor derült ki, hogy nemcsak luxusutazásokra, magánrepülőgépek bérlésére herdálta el a pénzt, hanem arra a villára sem sajnálta az anyagi ráfordítást, ahova költözni fog, miután lejár a mandátuma.

Az ingatlan felújítása körüli botrány és a közvélemény nyomása miatt most úgy tűnik, hogy Iohannisnak egy másik protokolláris lakást jelölnek ki. A hírek szerint a Villa Lac 2 is szóba került lehetséges lakóhelyeként.

Mi következik?

Kedden megszületett a kormányhatározat a 2025-ös elnökválasztás menetéről is, március 15. a jelöltségi dossziék benyújtásának határideje, tehát másfél hónap múlva tudjuk meg biztosan, hogy kik állnak a rajtvonalhoz. A nagy kérdés természetesen az, hogy indul-e Georgescu, aki minden követ megmozgatott ahhoz, hogy a 2024-es elnökválasztás második fordulóját megrendezzék. A Velencei Bizottság egyértelmű álláspontot képvisel: egy jelölt csak akkor zárható ki egy választásból, ha jogerős bírósági ítélet bizonyítja, hogy manipulálta a választást.

Ez kulcsfontosságú mondat, mert jogilag kizárja, hogy Georgescut pusztán politikai döntés alapján eltávolítsák a versenyből. A probléma csak az, hogy áprilisig biztosan nem születik meg egy ilyen jogerős ítélet, így kérdéses, hogy a CCR milyen indokokkal érvényteleníthetné a jelölését.

Persze a CCR-nél semmi sem kizárt. Az alkotmánybíróság eddig is szabadon alakította saját gyakorlatait, így a döntésük – ahogyan azt már megszokhattuk – inkább politikai, mint jogi alapon születhet meg.

Mindeközben a független jelölt továbbra is vezet a választópolgárok körében végzett közvéleménykutatások szerint. Sőt, az a paradox helyzet állt elő, mutatott rá a CURS legfrissebb felmérése, hogy a nagykoalíció jelöltjének, Crin Antonescunak csak akkor van esélye bejutni a második fordulóba, ha indul Georgescu, ha nem, akkor a csata Nicusor Dan, bukaresti főpolgármester és a szélsőjobb jelöltje között fog eldőlni, bárki legyen az.

Egy dolog biztos: a májusi választások körül ugyanannyi kérdés lebeg, mint az érvénytelenített decemberi szavazás körül. Az alkotmánybíróság döntésének legitimitása, a külföldi befolyás kérdése, Georgescu sorsa és a Velencei Bizottság ajánlásainak hatása még mind nyitott ügyek.

A Velencei Bizottság jelentése megerősíti azt, amit egyre határozottabban kérnek a választók is: a román hatóságoknak végre átláthatóvá kell tenniük a választási rendszert. Ha ez nem történik meg, akkor a következő választások legitimitása ugyanúgy megkérdőjelezhető lesz, mint az előzőé.

A nagy kérdés tehát már nem csak az, hogy mi is történt decemberben, hanem az is, hogy megértette-e a politikai elit, mit kockáztat, tanult-e a történtekből, vagy ismét elköveti ugyanazokat a hibákat.