Államcsíny zajlott a forradalom árnyékában, mondja az 1989-es eseményeket feltáró ügyész

A romániai 1989-es események egyszerre voltak tragikusak és dicsőségesek, de a valódi történetüket évtizedekig homály fedte. Cătălin Ranco Piţu, a Forradalom Dossziéjának ügyésze hat éven át kutatta a történelmet formáló eseményeket. Egy Prima News interjúban Piţu egészen részletesen beszélt arról, hogy mi történt valójában: szerinte a forradalom nem csupán a nép spontán megmozdulása volt, hanem egy gondosan kitervelt államcsíny is.

A dosszié, ami a sok év alatt összeállt, elképesztő méretű: több mint 500.000 oldalnyi dokumentumot tartalmaz, ami összesen 3.000 kötetet tesz ki.

Jelenleg a katonai ügyészségnél van ez az anyag. Bár a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság korábban elrendelte a bírósági eljárás megkezdését, jogi ellentmondások miatt az ügyet visszaküldték az ügyészséghez. Piţu kiemelte, hogy a bizonyítékok nem semmisültek meg, és a dosszié szerkezete érintetlen maradt, ami lehetővé teszi az eljárás folytatását.

A dokumentumok között olyan katonai akták is szerepelnek, amelyek csak 2017-2018-ban váltak hozzáférhetővé. Ezekből az iratokból egyértelműen kiderült, hogy a „terrorista fenyegetés” narratívája, amelyet akkoriban a román hatóságok terjesztettek, nem más, mint belső manipuláció. Külföldi erők beavatkozásának nyoma sincs – a romániai események teljes egészében belső szervezés eredményei voltak.

„A történtek célja a hatalom átvétele volt, amit egy politikai-militáris csoport irányított” – hangsúlyozta Piţu. A manipuláció lényege az volt, hogy egy forradalom látszatát keltve legitimálják a hatalomváltást. A háttérben azonban egy nagyon precízen kivitelezett államcsíny zajlott, amelynek központi alakja Ion Iliescu volt.

A forradalom 1989 decemberében Temesváron robbant ki, ahol a lakosság tiltakozása gyorsan átalakult egy széles körű rendszerellenes tüntetéssé. December 21-én a megmozdulások Bukarestre is átterjedtek, ezzel a főváros vált a forradalom epicentrumává. Ekkor azonban már nem csupán a nép akarata mozgatta az eseményeket. A katonai dokumentumok szerint egy politikai-militáris csoport ügyesen kihasználta a kialakult helyzetet, és államcsínyt hajtott végre.

„A két folyamat – az autentikus forradalom és a puccs – egymás mellett létezett, és kölcsönösen erősítette egymást” – mondta Piţu.

A hatalomváltás kulcsa az volt, hogy sikerült gyorsan eltávolítani Nicolae Ceaușescut, és biztosítani az új rendszer megerősödését.

A korabeli manipuláció hatása máig érzékelhető. A forradalom résztvevőit akkoriban terrorista veszélyekkel riogatták, ami indokolttá tette a katonai erők beavatkozását. A valóságban azonban a „terrorista fenyegetés” csupán ürügy volt a hatalom átvételére.

„A manipuláció mértéke hihetetlen volt” – állítja az ügyész. A valóságtorzítás olyannyira sikeres volt, hogy évtizedekig tartott, mire a dokumentumok napvilágot láthattak és az igazság feltárult.

Ion Iliescu kihallgatása a forradalom ügyében

Cătălin Ranco Piţu az 1989-es események vizsgálata során több alkalommal találkozott Ion Iliescuval, a forradalom utáni első elnökkel, akit beidéztek kihallgatásra. Az egyik ilyen alkalommal Iliescu a meghallgatás tervezett idejénél korábban érkezett az ügyészségre, így az ügyésznek lehetősége volt informális beszélgetést folytatni az egykori államfővel.

„Először meglepett, hogy már egy órával korábban megérkezett. Készítettem neki egy kávét, beszélgettünk, és még egy bonbont is elfogyasztott” – mesélte Piţu. Az ügyész megpróbálta rávenni Iliescut, hogy tegyen egy átfogó vallomást az eseményekről, amely tisztázhatta volna szerepét és a történtek részleteit. „Úgy éreztem, hogy hajlandó lenne nyilatkozni, és megérti ennek történelmi jelentőségét. Az ügyvédei tanácsára azonban végül elállt a szándékától, és nem tett vallomást” – tette hozzá Piţu.

A kihallgatás során a fő kérdés az volt, hogy miért volt szükség arra, hogy a hatalomváltást követően 850 ember halálára és további 2.500-nak a súlyos megsebesítésére. Ez a kérdés máig az egyik legfontosabb, amit az ügyben tisztázni kell.

Piţu szerint a múlt feltárása elengedhetetlen a jövő megértéséhez. „Csak a történtek alapos megismerésével lehet hatékonyan építeni a jövőt” – mondta. Ez különösen fontos a fiatalabb generációk számára, akiknek meg kell érteniük, hogy mi zajlott 1989-ben, hiszen az események máig meghatározzák Románia politikai és társadalmi viszonyait.

Zárszóként az ügyész ismét hangsúlyozta: az 1989-es események nemcsak egy forradalomként, hanem egy ügyesen kivitelezett hatalomváltásként is értelmezhetők. A két folyamat együtt formálta a modern Románia történelmét, és a teljes igazság feltárása mindenki felelőssége.