Mostantól már hivatalosan is áll a Mária-oszlop, megáldották

A Piarista-templomban tartott hálaadó mise után Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök csütörtök délben megáldotta a tavaly ősszel régi helyére visszaállított Mária-oszlopot. Bár hivatalosan csak négy nap múlva fog kezdődni, de ezzel elstarolt az idei Kolozsvári Magyar Napok is.

Az egyházi és világi vezetők jelenlétében tartott rendezvénynek kedvezett, hogy hivatalosan állami szabadnapon tartották, érezhetően magyar napos lelkesedéssel jelentek meg az emberek az eseményen. A kánikulai hőség viszont már nem tett olyan jót, a déli órákban egyre jobban visszahúzódó árnyékkal és az egyre több felszólalással a kezdetben még nagyjából félezres résztvevőszám folyamatosan apadt.

A beszédekben mindenki igyekezett a maga hozzájárulását hangsúlyozni a Mária-oszlop visszaállításában. László Attila plébános a szobor visszaállításának történetét idézte fel, elmondta, hogy még a néhai Kovács Sándor főesperes karolta fel Gergely Balázs, akkor még RMDSZ-es helyi tanácsos ötletét, a szobor visszaállításáról. László Attila külön megköszönte az ortodox és görögkatolikus elöljáróknak, hogy támogatták a kezdeményezését. Ezek után terelte Gerely Balázs hivatalos útra az ötletét, és nyújtott be javaslatot róla, amit később az önkormányzat meg is szavazott.

Az önkormányzat részéről Oláh Emese alpolgármester szólalt fel. Hangsúlyozta, a mai naptól még eggyel több ok van az ünneplésre. Az alpolgármester szerint a szobor visszaállítása igazolja a magyar képviselet szükségességét, hiszen ők kezdeményezték és járták ki azt, ugyanakkor utat is mutat a jövő generációi számára. Oláh Emese szerint ezután az lesz a feladatuk, hogy ne engedjék a múlt szellemét kísérteni, értsd, ne vigyék el onnan ismét az emlékművet.

Az ünnepségen a teret újratervező Macalik Arnold is felszólalt, hangsúlyozva a felújításban résztevő szakemberek hozzájárulását, illetve Mária hazatértét Szent Józsefhez, akinek egészalakos szobra a Báthory-Apor Szeminárium (a kicsit Báthory épülete) bejárata felett áll, majd a kolozsvári egyházak képviselőnek egy része is áldást mondott.

A kolozsvári tudományegyetem főépületének felépülése előtt az eredetileg jezsuita templom és a rend oktatási intézményei jellegzetes barokk teret zártak közre, ide emelték a Mária-oszlopot a 18. század közepén Kornis Antal gróf megrendelésére, Anton Schuchbauer kolozsvári szobrász műhelyében. A szobrot 1959-ben bontották le, feltételezések szerint ideológiai okokból, a helyén a közelmúltig parkoló volt. 1961-ben állították fel a Szentpéteri templom mögé.

Szimbolikusan a Kolozsvári Magyar Napokon

A kolozsvári önkormányzat 2018-ban fogadta el Gergely Balázs helyi tanácsos, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője javaslatát, hogy az emlékművet a térrendezés alkalmával költöztessék vissza eredeti helyére, így lett része a Farkas utcát és környékét érintő felújítási tervnek. A Mossfern terve szerint a Mária-oszlopot dicsfényszerűen gingko biloba fák veszik körbe.

A Kolozsi Tibor szobrász, kőrestaurátor tervei alapján végzett helyreállítás 2022 szeptemberben kezdődött el, amikor elemeire bontották és elszállították a Mária-oszlopot a Szentpéteri templom kertjéből. A bontást, restaurálást és újraépítést ötfős csapat vállalta: Kiss Zoltán kőrestaurátor, Gere István kőfaragó, Sipos István Márton és André Csongor szobrászok, valamint Bede Izabella keramikus. A restaurálási folyamatot tavaly ősszel a helyszínen néztük meg. Végül tavaly november végére került régi-új helyére az oszlop, de a megáldásával egészen mostanig vártak.

A kihelyezett emlékmű csak részben eredeti, a három angyalról és az oszlop tetején álló Máriáról is kőhelyes másolat készült, és csak azt teszik ki az időjárás viszontagságainak. Gere István tavaly azt mondta a Transtelexnek, hogy a cél az volt, hogy az eredeti darabokból minél többet megtartsanak, de bizonyos részletek már olyan rossz állapotban voltak, hogy úgy gondolták, nem lenne jó ismét kitenni őket az időjárás változásának, és ezért faragtak másolatot róluk. Az eredeti darabokat a tervek szerint pedig zárt térben állítják ki.

A szobor visszaállítását kezdeményező Gergely Balázs néhány napja a Kolozsvári Magyar Napok szimbolikus eseményének nevezte a szobor megáldását, ami szerinte mindannyiunk közös Kolozsvárjának múltjára emlékeztet, és a restaurálásban részt vevő szakemberekre utalva pedig azt mondta, annak egy szimbolikus alátámasztása, hogy a 21. században is részt vesznek a magyarok a város életében.

„Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a Farkas és az Egyetem utca felújításában, valamint a Mária-oszlop restaurálásában is számos magyar szakember vett részt. Büszkeséggel tölt el ez mindannyiunkat, ugyanakkor a hangsúly ebben az esetben sem az együtt élő nemzetek közötti versengésen van, hanem a megmásíthatatlan tény nyugtázásán: Kolozsvár története elválaszthatatlan a magyarság történetétől. Ott voltunk a kincses város múltjában, és itt vagyunk a jelenében is” – fogalmazott Gergely Balázs.

Eredetileg sokkal nagyobb szoborcsoportot terveztek

A 18. század közepén készült Mária-oszlop előképei azok a Habsburg birodalom területén elterjedt köztéri emlékművek, amelyek a 17. századi müncheni Mária-oszlop mintájára készültek. A korábbi szakirodalom szerint, akárcsak előképei, fogadalmi célból épülhetett az 1738 és 1740 közötti nagy pestisjárvány emlékére, Kovács Zsolt művészettörténész azonban 2011-es tanulmányában felvetette, hogy a megrendelő életében több olyan esemény is történt, amely indokolhatta egy fogadalmi emlék állítását, hiszen rövid idő alatt vesztette el az apját, egyik kislányát és fiatal feleségét is.

A megrendelő és a szobrász 1744-ben kötött, de csak nemrég felbukkant, a Román Nemzeti Levéltár kolozsvári kirendeltségében őrzött szerződése azt igazolja, hogy a jelenleg ismert műemlék csak töredéke az eredeti koncepciónak. A szerződés ugyanis azt írta elő, hogy az oszlop és a ballusztrád körül 15 szent és 3 unikornis szobra álljon, a központi rész körül pedig 9 lámpát tartó angyal alakja. Kovács Zsolt arra is felhívja a figyelmet, hogy az unikornis nem csak Mária szüzességének jelképe, hanem a Kornis család címerállata is, ezért ebben az esetben egyértelműen Kornis Antal mecénási szerepét hangsúlyozza. Az unikornisok a mostani felújításkor úgymond visszakerültek, lépőköveken jelennek meg, és utalnak az egykori megrendelőre.

Azt, hogy emlékmű tervét végül anyagi okokból módosították vagy a szobrok elkészültek ugyan, de később lebontották őket, a művészettörténész szerint nem lehet biztosan tudni, ugyanakkor nem zárható ki teljes mértékben annak a lehetősége, hogy a Mária-oszlophoz készült unikornis-szobrok azonosak azokkal, amelyek az 1900-as évek elejéig a kolozsvári ferences templom Kornis Antal támogatásával épült lorettói kápolnájának bejáratát őrizték, azután pedig a Kornis család szentbenedeki birtokára kerültek. Az unikornisok 2016-ig láthatóak voltak a kastély bejáratánál, a tulajdonosa akkor elszállíttatta őket biztonságos helyre, miután ismeretlen tettesek megrongálták őket.