Lerohadtak a konténerek, most kiköltöztetik belőlük a csíkszeredai romákat, akiknek lakhatási gondjaira nem találtak megoldást

Bár a tűzkárosult roma közösségnek eddig tilos volt visszaépítenie a házait Csíkszereda egyik romatelepén, ismét kopácsolástól és flexeléstől hangos a Somlyó 33.

Több mint három éve jártam itt először, a tűzvészt követően, a telepen azóta külsőleg nem sok minden változott, ha nem arra gondolunk, hogy felépült egy felzárkóztató, meleg ebédet adó központ, és közművesített konténerlakások vannak a helyszínen.

A változásnak, persze, nem mindig vannak külső jegyei. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a civil szféra, mint a csíksomlyói központot kialakító Máltai Szeretetszolgálat is, sokat tettek azért, hogy elkezdődjön a roma közösség felzárkóztatása oktatási, munkahely vállalási és szociális szempontból. A sok éves lemaradást pedig pár év alatt már sikerült is csökkenteniük.

Lakhatási szempontból azonban a tűzkárosult romák szinte ugyanott vannak, ahonnan elindultak, és az önkormányzat is a tűzeset előtti állapotokhoz tér vissza azzal, hogy a roma közösséget kiköltöztetik a konténerekből és megengedi az ott élő családoknak, hogy visszaépíthessék házaikat a telepen.

Eddig a konténerek, ha lakhatás és elhelyezés szempontjából nem is tűntek megfelelőnek, ideiglenes jelenlétükkel azt a látszatot keltették, hogy az önkormányzat tartja magát azon ígéretéhez, hogy amennyiben a romák nem építkeznek a telepen, a városvezetés foglalkozik a lakhatási kérdés megoldásával. Ez most megszűnik, ráadásul úgy, hogy az oka előre látható volt, hisz már rögtön a beköltözés után jelentkeztek a problémák.

Cafatok sem maradnak az egyik konténerből

A roma közösség által „barakknak” hívott konténerek, amik gyakorlatilag teherautó utánfutók és eleve nem lakókonténerek voltak, mintegy két éve kerültek a Somlyó 33-ba, hogy számos dugába dőlt próbálkozás után a romák végül ezekbe a „lakókonténerekbe” költözzenek át az Erőss Zsolt Sportcsarnokból. A konténerek két év alatt egyre inkább beleillettek a romatelep környezetébe, és állandósulni látszottak, amire a szakemberek már az elején negatív forgatókönyvként tekintettek. Ahogyan azt is kifogásolták, hogy a konténereket végül csak a romatelepen sikerült közművesíteni, ahol a mélyszegénységben élők akaratlanul is egymást is a nyomorban tartják, nem pedig egy olyan környezetben, ahol a felzárkóztatás hatékonyabb lehet.

A somlyói flexelés és kopácsolás egyelőre egyetlen konténert érintett, amiben a Cine család kilenc tagja lakott. Hétfőre a konténerből alig maradt valami. Vas részeit a család a vasfeldolgozó üzembe viszi, a berendezési és más tárgyakat pedig elraktározza, hisz a konténer körül már le vannak verve egy ház cölöpjei, ahová hamarosan építkezni kezdenek.

A Cine családdal beszélgetve hamar kiderült, hogy az idő sürgeti őket. Amíg a házuk meg nem épül, addig a család egy istállóban húzza meg magát, amiben a patkányok is gyakori vendégek. A kilenc tagú család a földön alszik, s bár az eredetileg lovaknak összetákolt faépítményt pokrócokkal bélelték ki, éjjelente így is fáznak benne a földön fekvők.

Ezt az áldozatot a Cine család azért szerette volna meghozni, mert hiába tették otthonossá, a konténerük falai elpenészedtek, a teteje beázott, nem érezték már lakhatónak.

A szemközti konténer lakója, Ráduly Gábor a flexelést félbehagyva megkér, hogy másszak fel a teherautó utánfutójára és győződjek meg a saját szememmel róla, hogy a konténerek mennyire lakhatatlanok. Saját lakását is megmutatja, ahol szerény körülmények között tízen élnek, és szintén ázással, penésszel és csótányokkal küszködnek.

A Máltai Szeretetszolgálat és az önkormányzat ilyen körülmények között dobta fel a lehetőségét annak, hogy a konténerek helyébe házat lehetne építeni. A Máltai Szeretetszolgálat pedig már alá is írt a romákkal, akik beleegyeztek, hogy saját költségen belevágnak a házépítésbe.

Annak ellenére, hogy a Gábor család nem kapott rá garanciát, hogy házuk legálisan felépülhet az elkövetkezendő hónapokban, legfeljebb „nem szólnak bele” az építésbe, nem csak elfogadták az ajánlatot, már neki is kezdtek bontani. A körülmények ellenére más konténeresek azért szerencsésnek tartják őket, mert szétvághatják a konténert, amiből pénzt kapnak a házhoz, mások azt mondják nincs rá pénzük, de nem is vághatják szét a konténert. „A többi konténert el fogják húzatni” – mondja Ráduly Gábor.

Csak ősztől beszélhetnénk házépítésről

Mint azonban Korodi Attila polgármesterrel és Sógor Enikő alpolgármesterrel való beszélgetésünkből kiderült, az önkormányzat nincs még tisztában azzal, hogy a házak megépítése miként fog történni, jelenleg azt várják, hogy visszatérjen a szabadságról a főépítész, hogy tisztázza a felmerülő kérdéseket. Sógor Enikő jövő hétre ígérte, hogy pontosabb részleteket is meg tudnak osztani a nyilvánossággal. Sógor Enikő még annyit elmondott, hogy terveik szerint az építési folyamat ősszel kezdődne el. És az teszi indokolttá, hogy „több konténer a hanyag kivitelezés miatt lassan lakhatatlanná válik”.

Frissítés: Az alpolgármester cikkünk megjelenése után felhívta a figyelmünk arra is, hogy nem a városháza költözteti ki a roma családokat a konténerekből, ők kérik, és csak azok kell ki költözzenek, akik akarnak.

Cine Sorin családja saját akaratából állt neki szétszedni a konténert. Gyakorlatilag kiemeltettük volna daruval, de nem volt lehetséges, mert Ráduly Gábor nem volt hajlandó a saját konténerét nem engedte elhúzatni az útból, hogy a Czine Sorinét ki tudjuk emelni. Ezert fogott hozzá a család saját kezdeményzésére szétszedni" – részletezte Sógor Enikő.

Mint leszögezte, az önkormányzat nem vásárolt konténereket. “Civilként kerestem meg vállalkozókat, barátaimat összegyűjtöttem a konténerek árát. Szakembereket szereztem, akik elvileg megmutatták a roma családoknak, hogyan kell szigetelni, hogyan kell lefedni a konténert. A vállalkozók és a barátaim a Málta Bank számlájára utalták az általam kiudvarolt támogatást, hogy legyen jogilag rendben” – tette hozzá.

Miért mondtak le a konténerekről?

A konténerek a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában vannak. Két éve a Máltai Szeretetszolgálat és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala azzal a céllal vitte őket Somlyóra, hogy a többlépcsős felzárkóztatási folyamat egyik köztes lépéseként ezekben helyezzék el a tűzkárosul családokat addig, amíg megfelelő lakhatási körülményeket sikerül teremteniük. Azaz, mielőtt a romák bérlakásba, saját lakásba, házba költöztek volna (a telepen kívül), szerették volna hozzászoktatni őket a számlafizetéshez, illetve a fürdőszoba használathoz is a vízzel, árammal és kanalizálással rendelkező konténerekben. Erre a Máltai Szeretetszolgálat külön pontrendszert alakított ki, és a segítségét is felajánlotta, hogy azok, akik fenn tudják tartani magukat, könnyebben kiköltözhessenek. Erről Székely Róbert, a Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora részletesen ebben a cikkünkben beszélt. A koordinátor most elmondta, a konténerek eltávolítását azért kezdeményezték, mert panaszok érkeztek hozzájuk, hogy ezek nem lakhatóak, illetve gondok vannak körülöttük.

Székely Róbert elmondása szerint a konténerek rosszabb állapotba kerültek, mint ahogy az várható lett volna.

A konténereket muszáj elvinni, mert gyerekek betegednek meg, felnőttek betegednek meg, télen hideg van, nyáron meleg van. Mi nem tudtuk ezeket a dolgokat. Amikor ezeket a konténereket megvásároltuk, a szakemberek, akik ezekhez értenek, biztosítottak minket arról, hogy a konténerek lakhatóak, működőképesek, nagyon sokan így használják ezeket, és nem lesz vele probléma. Ehhez képest ez nem így történt, baj van, gond van, ezt beláttuk, látjuk, ez miatt muszáj elmozdítani őket onnan

– jelentette ki Székely Róbert.

Azt mondta, a konténerek beázásához, penészedéséhez és egyéb problémáihoz számos dolog és szereplő hozzájárult, kezdve a szellőztetés hiányától, a rosszul kivitelezett szigetelésen és tetőszerkezeten át a konténer állapotáig, amiért már nem a romák, hanem a beszállító felelt. De utólag úgy látja, a Málta Szeretetszolgálat is hibázott abban, hogy a szigetelés és tetőfedés kérdését a romákra bízta, és nem ellenőrizték, hogy megfelelő munkát végeznek-e. Elképzelésük szerint a közös munkát abban látták, hogy a Málta megveszi az alapanyagot, ők pedig felhasználják. Volt akinél működött, nagyon szépen megcsinálták, de több helyen nem sikerült.

A stratégiájuk kapcsán a koordinátor megjegyezte, céljuk nem változott. Az önkormányzat informális telepet hozott létre (ez egy olyan adminisztratív besorolás, ami nagyobb mozgásteret biztosít az önkormányzatnak). Az akcióterv végén a telepet továbbra is fel szeretnék számolni, az ott lakóknak pedig emberi körülményeket kell biztosítaniuk.

„Ki van jelölve az a rész, ameddig terjeszkedni szabad”

A lebontott konténer körül elhelyezett cölöpök kapcsán elmondta, hogy mérnökök és tervezők segítségével készítették el a rajzokat, és meghatározták, hogy mekkorák lehetnek a házak, hogy a házak kinézete és elhelyezkedése is rendezett legyen, ne legyenek tűzveszélyesek egymásra nézve.

Két típusú házat hagytak jóvá a romák számára. Van egy kisebb, és van egy nagyobb családnak tervezett ház:

• a kisebb családnak tervezett ház két szobából áll, az egyik szobában egy kis konyha, főzőfülke rész van elkülönítve, illetve fürdőszoba
• a nagyobb családnak három szobás lakást terveztek, szintén konyhával, fürdőszobával.

„Mi most megbeszéltük velük, lerajzoltuk, megmutattuk, és van egy ember, aki ezt felügyeli, de sajnos időközönként elvesztem a bizalmam. Most, ebben a pillanatban remélem, hogy úgy fog történni, ahogy mi ezt megbeszéltük, ahogy elképzeltük, de a jövő majd megmondja, hogy ez így van-e” – mondta Székely.

Mi lesz a konténerek sorsa?

Bár a konténerekben élő romák inkább annak örülnének, ha ők is szétvághatnák a konténert, amiben éltek, hogy a vasat eladva pénzt kapjanak érte, Székely szerint a mozgatható állapotban lévő utánfutókat el fogják szállítani, és – már csak a leltári elszámolás miatt is – abban érdekeltek, hogy minél kevesebb jusson arra a sorsra, hogy szétvágják őket. A családok a konténerek berendezési tárgyait és a fürdőszoba elemeit azonban megtarthatják.

Kérdésünkre, hogy a konténerek elszállítása mikorra esedékes, a koordinátor azt mondta, hogy már folyamatban van. A házak kérdésének tisztázása pedig a polgármesteri hivatalra tartozik.

„Mondjuk úgy, hogy az ő részük, hogy megoldást találjanak, megkeressék azokat a lehetőségeket, amikkel segíteni tudnak” – mondta Székely.

A Málta egyelőre anyagilag nem tud segíteni a roma közösségnek a házak felépítésében, mert előbb a romák által felhalmozott tartozásokat kell kifizetniük.

Elmondása szerint, mielőtt az önkormányzat Somlyó 33-ra vitte a konténereket, megkérte őket, hogy jogi szempontból vállalják magukra az intézését. „Kértek tőlünk segítséget a villany tekintetében is. Azt mondtuk, hogy oké, rendben, segítünk. És az az igazság, hogy megbántuk, mert óriási tartozásokat halmoztak fel, nem fizetnek, nem tartják be a szavukat, és egyszerűen nincsenek eszközeink, amivel behajtjuk a tartozásokat. Most jelen pillanatban a mi részünk ebben annyi, hogy azok a konténerek, amik ott vannak, azokat segítsünk elszállítani” – tett hozzá a koordinátor.

A többségi társadalom inkább akadályoz, mint segít

Székely Róberttől a közösség felzárkóztatásával kapcsolatban azt is megtudtuk, több olyan család van, akiket már most is ki lehetne költöztetni Somlyóról, de a romák lépcsőzetes felzárkóztatásához óriási mértékben hozzájárul a többségi társadalom hozzáállása is.

Elmondása szerint nagyon sok esetben, amikor lakásokat, házakat kerestek, nem csak Csíkszeredában, akár a közeli falvakban is, hogy a somlyóiakat kimozdítsák a telepről, kezdeményezésük a többségi társadalom tagjai miatt hiúsult meg, mert nem akarják befogadni a romákat.

„Egyszerűen nincsen nyitás a többségi társadalom részéről, és emiatt a folyamatos elutasítás miatt nem tudunk egyről a kettőre lépni. Úgyhogy a cél a következőkben mindenki részéről az, hogy olyan lakásokat, házat találni, ahová költöztetni tudnánk őket. Van, akinek munkahelye van, dolgozik, tudná fizetni akár a kölcsönt is, akár a bért is, de egyszerűen nem fogadják be őket sehova. És ez nagyon durva!” – jegyezte meg a koordinátor. Hozzátette, Csíkszeredában jelen pillanatban nincsenek olyan területek sem, ahová szociális lakásokat építeni lehetne.

Utat törnek a civilek és felveszik a kesztyűt a diszkriminációval szemben

Hétfőn délután a Somlyó 33 utáni terepbejárást követően, a megyei tanács márványtermében folytattam a napot, ahol szintén roma téma volt napirenden, ám ezúttal nem a szokványos módon: romák és rendőrök ültek egy asztalhoz, hogy a romák megismerjék jogaikat, valamint a gyalogos, szekeres, mopedes és autós közlekedésnél kötelező szabályokat. Emellett Magyari Ana-Loredana főfelügyelő helyettes és Pálfi Csaba rendőr tájékoztatást nyújtott arról is, hogy mikor beszélhetünk rendőri túlkapásról.

A megyei tanács képviseletében az ülésen részt vett Borboly Csaba tanácselnök is, aki biztosította a roma közösség tagjait, hogy a megyei tanács szolgáltatásai továbbra is elérhető számukra, visszaélések esetében pedig forduljanak hozzájuk bizalommal az [email protected] címen.

„A gyerekek sokszor panaszkodnak, hogy amikor kijönnek egy bevásárlóközpontból, megmotozzák őket, vagy a rendőr megmotozza őket, elveszi a bicskájukat, és rájöttem, én magam sem vagyok mindig tisztában azzal, hogy kinek, mihez van joga. Ebből született az ötlet, hogy tájékoztató sorozatot indítsunk” – mesélte Csata Orsolya civil aktivista, aki a Centrul de resurse pentru participarea publică (Közösségi Részvételi Erőforrás Központ – CeRe) szervezettel együttműködve indította el a Proteus projektet.

A projekt pedig a hétfői találkozó tanúsága szerint képes párbeszédet nyitni a romák és intézményi képviselők között, illetve növelni a bizalmat azáltal, hogy az intézményekhez arcok és pozitív gesztusok társulnak.

A projekt első állomásán a csíkszeredai romák a rendőrséggel, a következő három alkalommal pedig a kórház, a biztosítóház és a munkaügy képviselőivel találkozhatnak. A találkozókon részt vesz Bács Dóra, a Dóczy ügyvédi iroda részéről, aki a felmerülő kérdésekben jogi segítséget és útmutatót fog biztosítani.

Csata Orsolya felhívta a figyelmünket arra is, hogy a projektnek a részeként születik egy Instagram oldal, aminek az lesz a célja, hogy bemutassák azokat a diszkriminációs eseteket, amelyek a somlyóiakkal előfordultak az elmúlt négy év során. „Hogy a bicikliversenyre nem akarják benevezni a gyerekeket. Hogy ordibálnak velünk a mozikban, ordibálnak velünk az uszodában. Nagyon sok helyre nem tudunk úgy bemenni, hogy ne legyen megjegyezve az, hogy ők cigányok” – részletezte Csata Orsolya. Hozzátette: számonkérő hangnem helyett a romákat érintő problémákra szeretnék felhívni a figyelmet, és az emberek empátiájára számítanak, mert azáltal, hogy nem a többségi társadalom folyamatos bántalmazásának vannak kitéve, ők is másképp tudnak viszonyulni hozzánk.

A diszkrimináció ellen egy plakáttal is harcolni fognak, amit azok az intézmények tesznek majd ki, akik vállaltan elutasítják a rasszizmust és a gyűlöletet.

Háttér

2021. január 7-én tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, ennek következtében közel 300 személy fedél nélkül maradt. A tűzkárosultakat ideiglenesen az Erőss Zsolt Sportarénában szállásolták el. Arról már 2022. decemberében riportot írtunk, hogy a tűzkárosult romáknak közel két évet kellett várakozniuk a csíkszeredai arénában, hogy a városháza – az Erőss Zsolt Sportaréna helyett – alternatív lakhatást tudjon biztosítani számukra. A városháza, eredeti terveivel ellentétben, a roma közösség tagjait nem egy telekre, bérlakásokba, sürgősségi központba költöztették, hogy egy lépéssel közelebb legyenek a telepfelszámoláshoz, hanem visszavitték őket a romatelepre, a leégett házaik helyére. És a Máltai Szeretetszolgálat által beszerzett 11 teherautó-utánfutóba helyzeték át őket két éve „ideiglenesen”. A romák által barakknak nevezett konténerekről azonban hamar kiderült, hogy lakhatatlanok, mert beáznak, penészednek, télen túl melegek, nyáron túl hidegek.

14 civil szervezetkorábban a kormányhoz írt nyíltlevelében sérelmezte is, hogy a tűzkárosultakat a sportcsarnokból olyan kamion-utánfutókba költöztették, amelyekben nincsenek megfelelő lakhatási körülmények. Úgy tűnik, végül az idő őket igazolta.

Csíkszeredában a csíksomlyói tűzvész okozta szükségállapot hozta magával, hogy a városháza új vezetése – mindaddig példátlan módon – foglalkozni kezdett a romatelepen élők mostoha körülményeivel. Arról pedig a mai napig nem tettek le, hogy a felzárkóztatás útjára tereljék a közösség sorsát. Azóta az önkormányzat és a civil szféra közös munkájának eredményeként a gyerekek hiánytalanul részt vesznek az oktatásban. A lakhatási kérdésben azonban nem sikerült számottevő eredményt elérni, az évek óta húzódó ügy még mindig megoldatlan.