Verespatak-ügy: ideiglenesen felfüggesztették a Románia számára kedvező ítéletet

Ideiglenesen felfüggesztették annak a határozatnak a végrehajtását, amellyel a Gabriel Resources, a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) többségi részvényese elvesztette a Romániával szemben indított perét, írja a Ziarul Profit.

A washingtoni Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság (ICSID) márciusban hozott döntést a Gabriel Resources által Románia ellen indított ügyben. A kanadai cég a verespataki aranybánya megnyitásának meghiúsulása miatt indított pert, azt követően, hogy Verespatakot az UNESCO örökségi listájára vették fel. A per 2023 szeptemberében fejeződött be, de a döntést csak később közölték a kormánnyal.

Az ítéletet közlő dokumentum szerint a döntés többségi szavazással született, és egy sor kártérítést is meghatároz, amelyet a Gabriel Resourcesnak kell kifizetnie Romániának, beleértve a bírósági költségeket is. Ez összesen mintegy 1,4 millió eurót, 30,3 millió lejt és 0,928 millió dollárt tesz ki.

A Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság bejelentette, hogy nyilvántartásba vette a Gabriel Resources által benyújtott, a Románia javára hozott határozat megsemmisítésére vonatkozó kérelmét, és értesítette a feleket a határozat végrehajtásának ideiglenes felfüggesztéséről a megsemmisítési kérelemről szóló tanácskozásig.

A Gabriel Resources ICSID-hez benyújtott megsemmisítési kérelme szerint a választottbírósági határozatot az ICSID bíróság összetételének „végzetes hibái” miatt kell hatályon kívül helyezni, mivel állítólag a többségi döntést meghozó választottbírák közül kettő: Pierre Tercier és Zachary Douglas nem rendelkezett az ICSID-egyezmény által megkövetelt függetlenség és pártatlanság tulajdonságaival, és nem fedték fel megfelelően egymás közötti és az ügyben érintett felekkel, köztük Románia ügyvédjével fennálló kapcsolataikat.

Mivel a megsemmisítési keresetet az ICSID igazgatási tanácsának elnöke által kinevezett háromtagú „ad hoc bizottság” tárgyalja, ők fognak az ügyben döntést hozni. A Gabriel Resources felkérte az igazgatási tanács elnökét, hogy kérjen ajánlást az Állandó Választottbíróság főtitkárától az ad hoc bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozóan, tekintettel az ICSID-en belüli tényleges és lehetséges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokra.

Az ICSID-egyezmény szerinti megsemmisítési eljárás nem a választottbírósági ítélet érdemi megtámadása, hanem olyan eljárás, amelynek sikere esetén a választottbírósági ítélet, beleértve a megítélt költségeket is, megszűnik.

A román állam az ANAF és a pénzügyminisztérium révén már megkezdte a Gabriel Resources kényszer-végrehajtását, hogy behajtsa tőle az ICSID által lefolytatott választottbírósági eljárás 10 millió dolláros költségeit.

A Gabriel Resources emellett megtámadni kívánja a bukaresti Nemzeti Ásványkincs Ügynökség (ANRM) közelmúltbeli döntését is, amellyel elutasította a vállalat azon kérelmét, hogy a Roșia Montană arany-ezüst-ezüst lelőhely kitermelésére vonatkozó, eredetileg 1999-ben kiadott és 2019-ben meghosszabbított koncessziós engedélyt további 5 évvel, 2029-ig meghosszabbítsák.

Háttér

A Roșia Montană Gold Corporation még a 90-es évek végén megvásárolta a román államtól a bányalicencet arra, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját. Az RMGC itt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akart kitermelni, de – a környezetvédők tiltakozása közepette – a bányanyitás engedélyezésének politikai kockázatát egyetlen tisztségben lévő román kormány sem vállalta magára.

A nemzetközi választott bírósághoz benyújtott keresetükben a kanadaiak azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával.

A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006-2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott korábbi válaszában a kormány sajtóosztálya.

Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait. Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem.

Ugyanakkor a román állam ügyvédei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.