Román érettségi: az oktatási államtitkár szerint a káosz ellenére is jól jártak a magyar tagozatos diákok

A román nyelv és irodalom vizsga után derült ki, hogy nem mindenhol működött olajozottan az, hogy megkülönböztető jellel lássák el a magyar tagozaton tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt dolgozatait. Kolozs megyében a megyei érettségi bizottság ezt arra hivatkozva utasította el, hogy nem kaptak hivatalos átiratot a minisztériumból erről a módszerről. Kolozsvári érettségiző diákok ugyanakkor a Transtelexnek arról számoltak be, hogy leginkább a felügyelő tanáron múlt, hogy jelöli-e szkenneléskor a dolgozatot vagy sem, volt, aki ezt megtette, és jelezte is a diákoknak, mások pedig nem.

A magyar tagozatos érettségizők román dolgozatait a digitális javításhoz használt alkalmazásban lehetett megjelölni, úgy, ahogyan azt a nyolcadikosok képességvizsgája esetében is tették. „Amikor feltöltöd az adatbázisba a javítótanárokat, akkor van egy ilyen fül az applikációban, ahol be tudod írni, hogy az illető milyen nyelven javít. Például a matematikatanárok esetében, ahhoz, aki magyarul tud javítani, bejelölöd azt, hogy limba maghiara. És akkor így ki lehet szelektálni azokat a matematikatanárokat, akik magyarul, románul, szerbül, németül vagy bármilyen más nyelven tudnak javítani. Ugyanígy a dolgozatokat is, amikor elmented, ki lehet választani, hogy »lucrarea este elaborată în limba maghiară«, stb. Egyértelmű, hogy a román dolgozat nem magyarul van írva, de technikailag ez volt a megoldás, amikor beszkennelted, feltöltötted, és el kellett mentsed, akkor ott azt kellett bejelölni az applikációban, hogy limba maghiara” – magyarázta kérdésemre Kallós Zoltán államtitkár.

A jelölést azért találták ki, hogy a nyári érettségi vizsgán most először bevetett digitális platformon olyan tanárokhoz kerülhessenek a magyar tagozatos diákok román dolgozatai, akik magyar tagozaton tanítanak. A próbaérettségi gyenge eredményei után felmerült ugyanis, hogy hátrány érheti a 2024-ben érettségiző, nem román tagozaton tanuló generációt, ha például a véletlenszerűen kiválasztott javítótanárok lepontozzák őket a szegényesebb szókincsük miatt.

A nyolcadikosok esetében ez a jelölés törvényszerű, mert ők külön tanterv szerint tanulták a román nyelvet és irodalmat, így olyan tanárokhoz került a dolgozatuk, akik eszerint a tanterv szerint tanítanak. Az idei érettségizők viszont az utolsó generáció, akik még nem speciális tanterv szerint tanulják a románt, ezért az esetükben ez nem volt előírás. „Bár a tanterv ugyanaz, mégis a pedagógus az összóraszám 25 százalékában arra fekteti a hangsúlyt, amire ő jónak látja, és addig, ameddig a román anyanyelvű diákok esetében ez ismeretbővítésre használható fel ez az idő, addig a magyar anyanyelvű diákok esetében sokszor ez felzárkóztató tevékenységet jelent” – ismertette még márciusban Kallós azt az érvet, amely alapján kérte, hogy tegyék lehetővé a különbségtételt a különböző tagozaton tanuló diákok román dolgozatai között.

Az ügyben a Romániai Pedagógus Szövetség is összeállított egy szakmai anyagot, amelyet benyújtott az Országos Diszkriminiációellenes Tanácshoz, ez pedig Kallós szerint véleményében javasolta, hogy „ahol lehet, jó lenne, hogyha a minisztérium ezt a javítási módszert alkalmazná, vagyis hogy kisebbségi magyar tagozatos tanárok javítsák a magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatait”.

„Bár sehol nincs leírva az, hogy ez kötelező, vagy így kell csinálni, pont azért, mert nem is lehet leírva ez így, azt se írja sehol, hogy nem lehet alkalmazni ezt a javítási módszert. Éppen ezért arra kértem a megyei bizottságokat, hogy ezt a javítási módszert alkalmazzuk. Elmondtam a megyei bizottságoknak akkor, amikor pénteken tartottunk nekik egy utolsó eligazítást, hogy miután külön be kellett jelöljék a tanárokat, akik magyar tagozaton tanítanak, figyeljenek oda, hogy a dolgozatokat is úgy mentsék el a szkennelés után, hogy magyar tagozatos dolgozatként szerepeljen, hogy meg tudja találni egymást a virtuális térben a dolgozat és a javító pedagógus. Utána hétfő reggel még egyszer felhívtam a bizottsági elnökök figyelmét, hogy ott, ahol magyar tagozat van, erre figyeljenek oda” – mondta el Kallós.

A bizottságok jóindulatán múlt a magyar tagozatos román dolgozatok sorsa

Arra a kérdésre, hogy miért nem küldtek hivatalos átiratot a magyar tagozatos dolgozatok megjelöléséről a megyei bizottságoknak, Kallós azt válaszolta hogy, „mivel nincsen olyan törvénycikkely, amire hivatkozzál, ami alapján azt mondd, hogy márpedig igenis így kell javítani, ezért azt a módszert alkalmaztuk, ami a legkézenfekvőbb volt”. Mint hozzátette, sem a pénteki eligazításon, sem azután nem jelezte senki, hogy „bármilyen kérdés merülne fel ezzel kapcsolatosan, vagy bármilyen átiratot szeretnének kapni”.

Az államtitkár szerint a magyar tagozatos dolgozatok megjelölése egy lehetőség volt, és bár nem kötelező, nem is törvényellenes. „Az lett volna szerintem a korrekt, hogy ha bármilyen kérdés merül fel, akkor szóljanak az országos bizottságnak, és ezt nagyon egyszerűen lehetett volna tisztázni. Én nem feltételezném azt, hogy túl sok jóindulat szorult emögé az intézkedés mögé” – fogalmazott Kallós.

Kolozs megyén kívül Bihar megyéből jelezték még azt, hogy nem minden vizsgaközpontban jelölték a magyar tagozatos román dolgozatokat. Kallós Zoltán úgy tudja, a margittai vizsgaközpont az, ahol ezt elmulasztották megtenni, ott viszont ez nem a megyei bizottság utasítása alapján történt, mert Bihar megyében „olyan vizsgaközpont is volt, ahol egyetlen magyar tagozatos diák volt, és annak is bejelentették a dolgozatát. Egyértelműen látszik, hogy itt megyei szinten továbbították az üzeneteket”.

Az biztos, hogy a jelöletlen dolgozatok most már úgy is maradnak. „Ha a bizottságtól értesültünk volna az álláspontjukról tegnap addig, ameddig el nem kezdik a dolgozatokat beszkennelni, akkor én úgy gondolom, hogy orvosolni lehetett volna, jobb útra tudtuk volna őket téríteni. De ez csak tegnap délután történt meg, amikor a dolgozatok be lettek szkennelve és fel lettek töltve a platformra. Ami még ennél is fontosabb, az az, hogy a javítás már ma reggel elkezdődött, ugyanis nekünk hétfőn déli 12 óráig az óvás előtti eredményeket ki kell függeszteni. Tartottunk reggel egy eligazító értekezletet országos szinten a javítóbizottságok tagjaival – és ezt megtesszük minden tantárgyból – annak érdekében, hogy nagyjából egységesen alkalmazzák a javítókulcsot, ne legyenek nagy eltérések” – mondta az államtitkár.

Az államtitkár sajnálja a történteket, és így is sikerként könyveli el

Sajnálja, hogy volt olyan érettségi bizottság, amelyik nem jelölte meg a magyar tagozatos dolgozatokat, de szerinte a mostani, ha nem is tökéletes helyzet, de még így is előrelépés a korábbihoz képest, jegyezte meg az államtitkár. „Mindenféleképpen sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy a magyar tagozatos diákok esetében diszkrimináció történjen akkor, amikor a román dolgozataikat javítják. Eddig úgy történt, hogy a dolgozatokat fizikálisan átvitték egy másik megyébe, sorsolással döntötték el, hogy melyikbe. Na most, egyik évben, tegyük fel, Hargita megye Kovászna megyébe vitte a dolgozatokat, ahol sok magyar tagozatos román tanár van, míg Maros megye Szeben megyébe, ahol van kettő. Akkor itt nem volt diszkrimináció a Hargita megyei magyar tagozatos és a Maros megyei magyar tagozatos diákok között?” – vetette fel.

„A mostani helyzet sem tökéletes sajnos, de ez teremtette a legkisebb diszkriminációs helyzetet az eddigi évekhez képest. Jövőre pedig, amikor mindenki át fog kerülni a speciális tanterv szerinti érettségire, ott már nem lesz kérdés az, hogy mindenkinek a dolgozatát olyan tanár fogja javítani, aki az illető tagozaton tanít” – mondta Kallós.