A német sajtó sem kíméli Iohannist: kétséges, hogy alkalmas volna egy európai vezetői pozícióra, írják

Nemzetközi szinten is kínos pillanat volt, amikor Iohannisnak be kellett jelentenie, hogy visszavonul a NATO-főtitkári versenyből. A vezető hírügynökségek már a bejelentés napján megfogalmazták, hogy miért is volt vesztésre ítélve a román elnök vállalkozása.

A visszalépés bejelentése utáni visszhangok azonban még nem ültek el, a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pénteken egy kritikus hangvételű írást tett közzé Klaus Iohannisról. A cikk szerzője, Michael Martens megkérdőjelezi Iohannis alkalmasságát egy európai vezetői pozícióra, és hosszasan fejtegeti, hogy miért van ez. Az egyik legfontosabb érve, hogy az elnök nem rendelkezik azokkal a kvalitásokkal, amelyek egy európai vezetői funkcióban lévő politikus számára elengedhetetlenek.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint Klaus Iohannis önéletrajzi könyve, a „Pas cu pas” (Lépésről lépésre), amelynek német nyelvű fordítását évekkel ezelőtt bejelentették, soha nem jelent meg végül németül. A cikk nem részletezi ennek konkrét okát, de utal arra, hogy Iohannis nem erős a nyilvános megszólalásokban és interjúkban, és talán ez a korlátozott retorikai készség és a nyilvánosságtól való távolságtartás befolyásolhatta a könyv németországi megjelenését is.

A FAZ felidézi, hogy Iohannis a NATO főtitkári posztjára való pályázását az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország támogatása nélkül indította el, akik még Iohannis bejelentése előtt világossá tették álláspontjukat, miszerint Mark Ruttét, a holland miniszterelnököt fogják támogatni. Iohannis végül teljesen elszigetelődött, miután még Magyarország is megváltoztatta álláspontját, és bejelentette, hogy elfogadja Rutte jelöltségét. A román kormánynak ilyen körülmények között kellett meghoznia a végtelenül kínos döntést, hogy utolsóként jelentse be, támogatni fogják a holland politikust.

A cikk arról is ír, hogy a román kormány egy Patriot rakétarendszert szállít Ukrajnának, amellyel kapcsolatban a FAZ megjegyzi, hogy ez a lépés része lehet Iohannis azon próbálkozásainak, hogy biztosítson magának egy fontos EU-s vagy NATO-s pozíciót.

Az FAZ rámutat arra is, hogy Iohannis elnöki mandátuma hamarosan lejár, és Romániában az elnökválasztásokat akár már szeptemberben megtarthatják. Az elnöknek jelenlegi népszerűtlensége miatt kevés az esélye, hogy bármilyen hazai politikai pozíciót megszerezzen.

A cikk megemlíti, hogy Iohannis esetleg egy újonnan létrehozandó EU-s különmegbízotti pozícióra, például az ukrajnai biztosi tisztségre pályázhatna. A FAZ szerint azonban kétséges, hogy a leköszönő román elnök megfelelne egy ilyen európai vezetői pozíció követelményeinek. A cikk végül csípősen megjegyzi, hogy Iohannis volt fizikatanárként Brüsszelben nem tudna ugyanúgy működni, mint ahogy Bukarestben megszokta. Ez arra utal, hogy az Európai Unió központjában az elvárások és a munkamódszerek jelentősen eltérnek attól, amit Iohannis Romániában megszokott. A politikai élet sokkal inkább a nyilvános szereplésekre és a nyílt kommunikációra épül, az európai vezetői pozíciók megkövetelik a gyakori nyilvános beszédeket, sajtótájékoztatókat, és az európai közönséggel való aktív kommunikációt. A FAZ szerint Brüsszelben Iohannisnak szembe kellene néznie azzal a kihívással, hogy egy teljesen más politikai környezetben kellene dolgoznia, ahol nem lehet a háttérben maradni, és ahol a nyilvános szereplés elengedhetetlen. Ez jelentős eltérést jelent a bukaresti gyakorlattól, ahol Iohannis eddig többnyire a háttérben tudott maradni, és kevésbé volt kitéve a nyilvánosság folyamatos figyelmének.