Oroszország elektronikai hadviselése Románia keleti részét is érinti

Oroszország már most is aktív elektronikai hadviselést folytat, többek között Románia keleti részén is. A riasztó információt egy, a román külügyminisztériumnak alárendelt hivatalos intézmény által 2024. május 10-én közzétett jelentés lényegét tartalmazza. A Bukarestben működő Euro-Atlanti Ellenállóképességi Központ május 10-én kiadott jelentése szerint, amelyet a Digi 24 hírportál ismertet, az orosz fegyveres erők fejlett elektronikai hadviselési képességei veszélyeztetik a globális navigációs műholdrendszereket (GNSS), különösen a GPS koordinátákkal dolgozó navigációkat. Az oroszok zavaró- és megtévesztő technikákat alkalmaznak, amelyek károsíthatják a ezeket a navigációkat, és a tevékenységek nemcsak Ukrajnát, hanem a szomszédos NATO-országokat is érintik.

A jelentés részletezi, hogy az orosz hadsereg milyen eszközöket használ ezekhez a támadásokhoz, például a R-330Zh, Borisoglebsk-2 és Zhitel rendszereket. Ezek a képesek megzavarni a GPS jeleket, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent a hajózás és a légi közlekedés számára, különösen a Fekete- és Balti-tenger partvidékén. A zavarás miatt fennáll a veszélye, hogy hajók ütközhetnek össze, ami jelentős gazdasági veszteségeket okozhat.

Románia keleti része, különösen Galac, Bákó, Iași és Konstanca térségei érintettek a GPS-jelek zavarásában. A jelentés szerint ezek a területek rendszeresen érintettek ilyen típusú akciókban, a GPSJAM weboldal szerint például 2024. május 3-án ezen romániai területeken tömegesen tapasztaltak navigációs zavarokat.

„Közép- és hosszú távon az Orosz Föderációból érkező elektromágneses interferencia jelentősen destabilizálhatja Románia navigációs rendszereit, különösen Dobrudzsában és Moldovában, ami hatással lehet a repülés és a hajózás biztonságára. A kommunikáció és a tájékozódás megzavarása növelheti a légi és tengeri balesetek kockázatát, akadályozva a szállítási műveleteket és jelentős gazdasági veszteségeket okozva. Az ilyen akciók károsíthatják a távközlési infrastruktúrát is, és alááshatják a nemzetbiztonságot azáltal, hogy érzékeny információkat gyűjtenek és félrevezetik a védelmi rendszereket” – olvasható a jelentésben.

A jelentés idézi Daniel Petrescu tábornokot is, aki hangsúlyozta, hogy az orosz GPS zavarások veszélyeztetik a hajózást a román partvidéken, és hogy ezek a tevékenységek a Fekete-tenger térségét az orosz katonai tevékenységek központjává tették. Emellett más incidenseket is említenek, például 2024 márciusában a brit védelmi miniszter repülőgépe is zavarást tapasztalt Kalinyingrád közelében, illetve a Baltikum tágabb térségében került sor például március 22-től kezdődően egy olyan hosszan tartó jelárnyékolásra, ami mint 63 órán át tartott és 1600 repülőgépet érintett.

A jelentés kitér arra is, hogy az orosz zavarások geopolitikai feszültségeket okozhatnak, és hogy ezek a tevékenységek a Nyugat elleni kémkedésnek és megfélemlítésnek minősülhetnek. A jelentés végén egy román légierő tisztviselő tisztázza, hogy a katonai navigációs rendszerek ellenállóbbak a zavarásokkal szemben, mivel különböző frekvenciákat és redundáns rendszereket használnak, amelyek csökkentik a támadások hatékonyságát.

A GPS-jelek zavarásának aktuális helyzetét mutató térképen jól felismerhetőek a háborús övezetek, ahol a zavarással azon eszközök üzemeltetését akadályozhatják meg, amelyek talán pont a legnagyobb kihívást jelenthetnék: a drónokét vagy a precíziós fegyverekét. A Fekete-tengeren, a Földközi-tenger keleti részén, az északi sarkvidéken és a Közel-Keleten is számos helyen zajlik hasonló jelenség. Ezeket részletesen vizsgálja és követi a Texasi Egyetem Rádiónavigációs Laborja.

A zavarok növekedését 2022 februárja óta lehet észlelni Európában, számolt be a New Scientist is. A Baltikumban 2023 decemberében kezdett nagy mértéket ölteni e folyamat, amikor még az orosz média is beszámolt arról, hogy elektronikai hadviselést érintő hadgyakorlat zajlik Kalinyingrád térségében.