„Az EU-nak változnia kell” – Brüsszelezéssel, AUR-ozással, medveveszéllyel indította kampányát az RMDSZ Székelyudvarhelyen

Egy napra piros tulipános várossá változott Székelyudvarhely, legalábbis az embernek olyan érzése volt csütörtökön, mintha egy régóta RMDSZ-es vezetésű városban volna, ahol évtizedek óta a Szövetség vezetné az önkormányzatot. Az udvarhelyi városi sportcsarnok környékét ugyanis elözönlötték a székelyföldi és Brassó, Fehér, Szeben, Beszterce-Naszód megyei RMDSZ politikusai, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szavaival élve, erőt mutassanak fel a székely anyavárosban.

Székelyudvarhelyről üzentek Brüsszelbe

Az RMDSZ Székelyföldi kampányhajrá elnevezésű rendezvényével indította útjára a 2024-es június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választások kampányát.

A városi sportcsarnokba lépve egymást taposták a tulipános politikusok, hol az ingyen kávé/víz és szendvics miatt, hol azért, hogy lencsevégre kapják őket. De hamar rájöhettek, hogy a Kakassy Norbert és Dávid Endre székelyudvarhelyi városi tanácsosjelöltek által mikrofonolt nagykivetítős élő videófelvételére csak az RMDSZ „erős emberi”, vagy a protekciósok kerülhettek fel. Például Tánczos Barna szenátor, aki a kilövési kvóták és a sürgősségi közbeavatkozást lehetővé tevő törvényről beszélt, és arról, hogy a vadászok településen belül lelőhetik a medvéket. Ő is csak addig, amíg a hangszóróból dübörgő magyar és székely himnusz meg nem szólalt.

A himnuszok után Günther Ottó konferansziéként magához ragadta a mikrofont, hogy sorra a színpadra hívja beszédet mondó politikusokat.

Előbb azonban a gyengébbek kedvéért elmagyarázta, hogy a sportcsarnok egyes székeire elhelyezett Együtt győzni fogunk táblák mire valók. Az RMDSZ színeibe öltözött rádiós újságíró elmagyarázta, a táblák nem azért vannak, hogy a politikusok „egymás fejét üssék vele” a rendezvény alatt, hanem arra, hogy „alkalmanként meglógassák”. Ezt azonban elsőre nem mindenki értette meg, ezért Bíró Barna Botond Hargita megye RMDSZ-es tanácselnökjelölt felszólalásánál még sokan szkeptikusan vizslatták a táblákat, amit az újságíró szóvá is tett nekik, jelezve, hogy a teremben azért hat lengő táblánál több is akad.

Mint a helyszínen megtudtunk, azért is szervezték Székelyudvarhelyre, mert a helyhatósági választásoknál nem sok újdonságra számítanak az RMDSZ vezetői (legalábbis, ami a nagyobb városokat illeti), kivételt képez ez alól Udvarhely, ahol Kelemen beszédéből kiderült, a szövetség politikusai – a 2020-as marosvásárhelyi választásokhoz hasonló – irányváltásban reménykednek.

Ennek apropóján Szakács-Paál István udvarhelyi polgármesterjelölt is szót kapott közvetlenül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök előtt. Az udvarhelyi polgármesterjelölt első politikai beszéde alatt sokat izgult, és a beszéd tartalmilag üres maradt, de ki ne szeppenne meg, amikor az előzőekben összebeszélt udvarhelyi RMDSZ-esek rocksztár látszatát keltve köszöntötték a színpadra igyekvő polgármesterjelöltet, hogy egy erős jelölt képét mutassa a külvilágnak.

Szakács-Paál beszélt Udvarhely jövőképéről, problémáiról, illetve arra a kérésére hegyezte ki mondanivalóját, amit nem is a választóknak, hanem az RMDSZ-nek címzett. Arra kérte a politikusokat, hogy a kisvárosok több támogatást kapjanak, mert az elmúlt idők nehézségei megmutatták, mennyire fontosak a városok számára a fejlesztési lehetőségek.

Azt mondta, csapatával már „farkaséhesek” a megoldandó feladatokra, és ha egyszer oda kerülnek, egyhamar nem terveznek felállni a városháza asztalától. De Szakács-Paál István szerint nem azért akarnak dolgozni, hogy a választást nyerjenek, hanem azért akarják megnyerni a választásokat, hogy dolgozni tudjanak a városukért. Június 9-én pedig az udvarhelyiek szerinte arról fognak dönteni, hogy az ellenségeskedést vagy a haladást, a marakodást vagy a fejlődést választják.

Ha érdemben nincs mit felmutatni, akkor jöjjön a brüsszelezés

Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye, jut eszembe arról a szlogenről, amit a Székelyföldi Kampányhajrá felszólalói, nagykivetője is hangsúlyoztak: az EU-nak kell változnia (nem pedig az RMDSZ csodaváró elképzeléseinek – szerk. megj.).

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az önkormányzati választások itthon adnak erőt, az EP-választások pedig a közösség hangját viszik el Brüsszelbe. Az elnök szerint a „merjünk kicsik lenni” szószólói azok, akik nem hisznek abban, hogy az RMDSZ két EP-képviselője hatással van a 705 fős európai parlamentre. „Volt és van befolyásunk. Mióta ott vannak a mi képviselőink az Európai Parlamentben, azóta beszélnek az erdélyi magyarokról, a magyarok ügye azonban csak nekünk fontos” – mondta Kelemen. Az elnök szerint az erdélyi magyarság hangja 500 ezer szavazatba fog kerülni, amiben mindenkinek felelőssége van, hogy sikerül-e.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is megmagyarázta, hogy az EU-nak miért kell változnia: szerinte nem a magyarok a hibások, ha távolinak érzik az Uniót. Brüsszel a hibás, ha nem érzik elég közel az emberek az uniós intézményeket magukhoz. A polgármester szerint Európa-szerte az a közhangulat, hogy változásra van szükség. Az ő értelmezésében egy jobboldali, szuverenista fordulat azért kívánatos, mert „az EU-nak azért kell változnia, hogy… megmaradjon és megerősödjön”. Vagyis Antal értelmezésében a populizmus fölerősödése hozná el az erős EU-t, és az, ha a (szélső)jobboldali formációk a változásnak alakítói lennének, és nem az elszenvedői.

A polgármester az RMDSZ és az erdélyi magyarokra leselkedő veszélyekre is felhívta a figyelmet, szerinte jelenleg a közbirtokosságokat el akarják venni az emberektől, a Románok Egyesüléséért Szövetség pedig folyamatosan támadja az erdélyi magyarokat, és „egyre nagyobb veszélyt jelent az AUR, mert egyre többen vannak, egyre rafináltabbak”.

Dan Tanasă kacsán megjegyezte, hogy a hozzá hasonlók azt szeretnék, hogy másodrangú állampolgárnak érezzük magunkat az országban. Ő viszont Szent György lovag legendájából tudja, hogy sárkány ellen sárkányfű szükséges, magyargyűlölők ellen pedig magyar szavazatok kellenek. A szavazatok hallatán, persze, a politikusok fellelkesültek és tapsviharban törtek ki.

Antal Árpád után Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei tanácselnök-jelöltje is szót kapott. Ő már nagy tapssal lépett színpadra, hogy elmondja, mennyire csalódott az EU-ban, de mennyire jól jönnek a fejlesztések Maros megyének. A csalódott megyei tanácselnök a marosvásárhelyi medveproblémát állította szembe a műanyag szívószálak rendezésével, mintha a kettőnek bármi köze lenne egymáshoz. A logikai bukfenc azonban nem nagyon zavarta Péter Ferencet, aki a saját maga által kitalált párhuzamból azt a következtetést szűrte le, hogy a légkondis brüsszeli irodákból nem érződnek az igazi problémák.

Ha pedig már ennyit Brüsszelezett az RMDSZ apraja-nagyja, Winkler Gyula, Vincze Loránt és Szilágyi Dóra Emese válaszolt Günther Ottó villámkérdésekre, aki igyekezett alákérdezni a politikusoknak: A „Lóri, mit csinál rosszul Brüsszel?” – kérdésre például Vinczének nem kellett sokat szorongania azon, hogy hosszú listájáról miket dobáljon be a levegőbe, mintha azt Brüsszelben is hallanák. Vincze képmutatásnak nevezte az ausztriai vétót és a részleges schengeni csatlakozást, mert szerinte amikor a periféria került a sor, megint kihúzták alóla a szőnyeget.

Az RMDSZ lábon lövi saját magát

Az udvarhelyi rendezvény nem véletlenül lett kihegyezve az Európai Unió ellenes szlogenekre is, hisz az egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások kimenetele sokkalta rizikósabb az RMDSZ-re nézve, mint az, hogy hány önkormányzati hely jön össze. Az öt százalékos küszöb alá kerülése az RMDSZ-nek azt jelenti, elúszott Winkler és Vincze európai parlamenti képviselősége, és az EU-n belüli változásokat tényleg csak az itthoni fotelből nézhetik majd végig. Ha bejutnak, és az RMDSZ az Európai Néppártban marad, akkor onnan csak integetni lehet a Fidesz frakciónak, amely eggyel jobbra költözik az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) közé.

Miközben a szövetség a Fidesz hatására a Brüsszel-ellenes és időnként von der Leyenes narratívát nyomja, gyakorlatilag a saját frakciójukat, az Európai Néppártot kritizálják. Ne feledjük, az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber kemény kritikusa az Orbán-kormánynak. Mivel a néppárti a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, tagjai érdemben tudják befolyásolni a döntéseket, és erős pozíciókat birtokolnak a szakbizottságokban. A 2014-ben bevezetett csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszerben az EPP tehet javaslatot az Európai Bizottság következő elnökének személyére. Akkor a luxemburgi Jean-Claude Juncker volt a néppárti jelölt, és őt meg is választották. 2019-ben a német Manfred Weber volt a Néppárt csúcsjelöltje, a tagállami vezetők azonban mást választottak az Európai Bizottság elnökének, a szintén néppárti Ursula von der Leyent, akit Winkler Gyula jelenleg is folyamatosan ekéz. Az RMDSZ EU-szkeptikus politizálásának eredményéről nemrég írtunk: az erdélyi magyarok világképét EU-szkepticizmus és egyre nagyobb mértékű idegenellenesség jellemzi, és a geopolitikai helyzetet is másként ítélik meg, mint a többségiek.

Amíg azonban a Fidesz hasznot húz a brüsszelezésből, addig az RMDSZ saját magát lövi lábon ezzel, mert mindenkinek a retinájába ég, hogy mennyire nem működik az Európai Unió, és azt érik el, hogy az RMDSZ két EP képviselőjéhez szükséges szavazatok elúsznak, mivel az erdélyiek nem bíznak az Unióban. Ezért bár az RMDSZ magas részvételre számít, épp a magyarok lesznek azok a romániai szavazók közül, akik érdektelenek maradhatnak a választásokkor.

Különösen úgy, hogy az RMDSZ még mindig nem tudott olyan üzenetet felmutatni, ami az urnákhoz csalhatná a választókat. Az ugyanis, hogy „a magyaroknak legyen hangjuk Európában” semmit sem jelent az új generációk számára, akik a közösségi médiának köszönhetően elvileg bármikor és globális szinten tudnak megmutatkozni.

Ráadásul Vincze Loránt és Winkler Gyula EP-képviselők mi újat tudnának felmutatni, amit sok évnyi képviseletük alatt nem mutattak még meg? Az RMDSZ kampányindítója alapján semmit.