Üzlethelyiségekké alakítanák a Kolozsvár Aréna körüli gyepes dombot

Animációs látványterveken mutatta be a Kolozs Megyei Tanács, hogy milyen épületrészekkel egészítené ki a Kolozsvár Arénát, hogy azokat bérbe adva tovább növelje a bevételeket.

Alin Tișe tanácselnök már korábban is nyilatkozott arról, hogy a megyei tanács átalakítaná a fenntartásában működő arénát.

Bár a Kolozsvár Aréna (Cluj Arena) a közpénzből fenntartott romániai stadionok között a legjövedelmezőbb volt tavaly, 5 947 929,40 lej bevételt termelt a fenntartójának, a megye sportklubjainak támogatása és a belépők hozzáférhető árának megtartása érdekében szükség van a bevétel további növelésére, érvelt a terjeszkedés mellett Alin Tișe tanácselnök. „Kidolgozunk egy tervet a földszint átalakítására különféle események szervezésére, különböző funkciók ellátására alkalmas térré. A Kolozsvár Aréna földszintje kereskedelmi funkciót kap, üzletek, vendéglők, szabadidős tevékenységekre alkalmas helyiségek és egyebek lesznek itt” – idézte a megyei elöljárót a tanács keddi közleménye, amely szerint felmerült egy konferenciák és más események szervezésére alkalmas tér igénye is.

A pontos terveket még ezután dolgozzák ki, a Kolozs Megyei Tanács videóján viszont már látszik, hogy az elképzelés szerint az arénát körülvevő, a lépcsők mellett felfutó, most gyeppel beültetett „emelkedőket” megszüntetnék és üzlethelyiségeket húznának fel a helyükre.

Annak ellenére, hogy az elmúlt 3-4 évben sikerült növelni a Kolozsvár Aréna bevételeit, messze áll még a létesítmény attól, hogy önfenntartó legyen. A Panorama portál által bemutatott adatok szerint 2022-ben, amikor 4 és fél millió lej jövedelme volt, a kiadásoknál 7 és fél millió szerepelt, tehát szinte a felét a költségeknek a megyei tanács büdzséjéből, azaz közpénzből kellett törleszteni. A 2023-as megnövekedett jövedelem esetében is még mindig marad egy két és fél millió lejes hézag, hacsak az infláció és a drágulások miatt nem emelkedtek meg a fenttartási költségek is, ami sokkal valószínűbbnek tűnik.

Nagyon sok külföldi stadion esetében működő modell egyéként a különböző más bevételi forrásoknak a stadionokba való vonzása. A Panorama már említett cikkében sportmarketinggel foglalkozó szakemberek beszélnek arról, hogy ha az arénák a hónapnak csak két napján foglaltak, amikor sportesemények vannak, egészen biztosan veszteséges vállalkozások lesznek. Amerikai és nyugati példákat említve a cikk rámutat, hogy nyugaton már nem csak a jegyárakból tartják fenn a stadionokat, hanem folyamatos piackutatás folyik, hogyan tudják elérni azt, hogy ha valaki például a Bayern stadionjába megy, az 30 helyett 70 eurót költsön. Így bevásárlóközpontok, rendezvénytermek, vendéglők és egyéb létesítmények működnek a stadionban.