Nem csak a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek, hanem az adók is nőnek 2024-ben

Mint a múlt év végi összeállításunkban is írtuk, 2023-ban a kormánypártok a költségvetési hiányra hivatkozva hozták meg a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéseket, és a deficit lefaragásának módja váltotta ki a legélesebb vitákat is a koalícióban. Így állt össze a Ciolacu-kabinet parlamenti felelősségvállalással elfogadtatott deficitcsökkentő csomagja, majd az önkormányzatokat takarékosságra kényszerítő csomag, illetve év végén a költségvetési törvényt kísérő „salátarendelet”. Ez a három jogszabály határozza meg a munkavállalók és a munkáltatók szempontjából is a 2024-es gazdasági évet. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Nőnek a nyugdíjak, a közalkalmazotti bérek és más juttatások

A nyugdíjak idén kétszer is emelkednek, elsőként most januárban, 2022-es inflációnak megfelelő arányban, 13,8 százalékkal. Ez az indexálás csak az ügyészek és a bírák speciális nyugdíjára nem terjed ki. A második emelés szeptembertől következik, amikor a tavaly elfogadott új nyugdíjtörvény szerint újraszámolják az összes juttatást. Az még nem világos, hogy ősszel milyen arányban nőnek újra a nyugdíjak, de a koalíció ígéretei szerint főként a kisnyugdíjasok járnak jól.

Szintén a 2022-es infláció mértékével, 13,8 százalékkal nő januártól a gyerekpénz néven ismert gyermeknevelési támogatás. E szerint a 2 éves korig járó összeg 631 lejről 719 lejre, a fogyatékkal élő gyerekeknek járó juttatás 18 éves korig 631 lejről 719 lejre, a 2 évesnél idősebb kiskorúaknak járó juttatás 256 lejről 292 lejre emelkedik. A megemelt gyerekpénz februárban érkezik meg a családok bankszámlájára (januárban a tavaly decemberi összeget folyósítják).

Szintén januártól 5 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére. Ez az intézkedés nem érinti a pénzügyminisztériumban, az adóhatóságnál, a vámhatóságnál, az egészségbiztosító pénztáraknál és az igazságszolgáltatásban dolgozókat, akiknek a fizetése tavaly már nőtt. Nem érinti a pedagógusokat sem, akiknek a fizetése a tavalyi tanügyi sztrájk nyomán létrejött alku alapján nem 5 százalékkal, hanem 19,4 és 20,5 százalék között nő ebben az évben.

Ligia Deca oktatási miniszter egy múlt év végi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közoktatásban dolgozók bére első lépésben január elsejétől emelkedik mintegy 13 százalékkal, a felsőfokú végzettségű kezdő tanárok fizetése 12,6 százalékkal nő. További mintegy 7 százalékos béremelés júniustól várható az ágazatban.

Deca közlése szerint az igazgatók és aligazgató bruttó bére átlagban nem 20, hanem több mint 36 százalékkal emelkedik. A felsőoktatásban 15 és 21 százalék közötti a béremelés, az adminisztratív személyzet fizetése 15 százalékkal nő két lépésben 2024-ben.

A közoktatásban dolgozó tanárok a tevékenységük és felkészültségük függvényében idén is az alapbérük bizonyos hányadának megfelelő illetményekre jogosultak. Így például az osztályfőnöki illetmény 10 százalékos lesz, a pedagógusi teljesítményért járó illetmény 25 százalékos, a szimultán oktatásért az alapbér 7-20 százaléka, a különleges nevelési igényű gyerekek oktatásáért pedig a 15 százaléka jár.

Ezek mellett a közoktatásban dolgozó tanárok bérpótlékokra is jogosultak: 10 százalékos lesz a stresszpótlék, 3-20 százalékos a vidéken oktató pedagógusok pótléka és 10-25 százalékos a pedagógusi gyakorlatokat irányító tanárok pótléka. A miniszter egy példával is illusztrálta a béremeléseket a közoktatásban. E szerint egy felsőfokú végzettségű, II. fokozatú, 15-20 éves szolgálati idővel rendelkező tanár alapfizetése a 2023. decemberi 6947 lejről 2024 júniusára 8296 lejre emelkedik (19,4 százalékos emelés, ebből 12,6 százalék januárban). A stresszpótlékkal és az osztályfőnöki illetménnyel együtt a tanár júniusi bruttó alapfizetése 9566 lej lesz. A teljesítményért járó illetménnyel együtt a bruttó bér 11.735 lejre emelkedik.

Szintén a tavalyelőtti inflációnak megfelelő 13,78 százalékkal nőnek januártól a diktatúrában politikai vagy etnikai okokból üldözött, a külföldre deportált vagy fogságba esett személyek, a hadirokkantak, veteránok, háborús özvegyek számára folyósított juttatások.

Újra nő idén a minimálbér, de közben nőttek a közlekedési bírságok is

Az országos bruttó minimálbér tavaly október elsejétől 3300 lejre nőtt. Marcel Ciolacu miniszterelnök múlt év végén bejelentette, hogy idén július elsejétől ismét emelkedik az összege, várhatóan 3700 lejre. Újdonság, hogy ettől az évtől a kormány szakított a korábbi gyakorlattal, és nem fagyasztotta be a közlekedési büntetőpont értékét, ami a törvény szerint a mindenkori minimálbér tíz százalékának megfelelő összeg. A salátarendeletnek megfelelően idén a büntetőpont értéke az országos bruttó minimálbér 5 százaléka lesz, vagyis január elsejétől 145-ről 165 lejre nőtt.

A júliustól várható újabb minimálbér-emelésig a 3300 lejből 200 lej adómentes marad. Továbbra is érvényes az előírás, miszerint a munkáltatók legtöbb 24 hónapig fizethetnek minimálbérrel egy alkalmazottat, két év elteltével kötelesek emelni a fizetésen.

Enyhe megszorítások a közszférában

A múlt év végén elfogadott salátarendelet szerint idén is érvényben maradnak a közalkalmazottakat, illetve a közintézményeket és hatóságokat érintő, 2023-ban bevezetett megszorítások. A legfontosabb előírások:

• a közalkalmazottak bruttó bérének részét képező bérpótlékok, kompenzációk, prémiumok és más juttatások a 2023 decemberi szinten maradnak;
• néhány kategória (pl. katonák, rendőrök, börtönőrök) kivételével a közalkalmazottak heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon végzett munkája csak szabadidővel kompenzálható;
• a betöltetlen közalkalmazotti állásokra csak indokolt esetben, a kormány engedélyével hirdethetők versenyvizsgák;
• a közintézmények és hatóság személyzeti létszámát az intézményvezetők úgy határozzák meg, hogy a bérköltségek ne haladják meg a költségvetésben rögzített személyzeti kiadásokat;
• az étkezési támogatások és az úgynevezett ruhapénz összege a 2023 decemberi szinten marad;
• 2024-ben és 2025-ben a közalkalmazottaknak legfeljebb három oda-vissza útra vagy hat egyszeri útra érvényes utazási kedvezmény vagy díjmentesség jár a törvényben előírt közlekedési eszközökön.

Főhet a fejük a vállalkozásoknak

Idéntől a kormány kötelezővé tette az elektronikus számlázást a vállalatok közötti összes tranzakcióra. Az e-számlákat a cégek – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – között kötelesek feltölteni a RO e-Számla (RO e-Factură) rendszerbe, a kibocsátásuktól számított öt napon belül. Ennek elmulasztásáért – a vállalkozás forgalmának függvényében – 2500 és 10 000 lej közötti bírság jár. Az átállást megkönnyítendő március 31-ig az adóhatóság nem fog bírságolni. Az export és az unión belüli fuvarozás egyébként mentesül az e-számlák használata alól.

Idéntől változott az úgynevezett mikrovállalkozások adója. Ennek összege 60 ezer eurós évi árbevételig a forgalom 1 százaléka, 60 ezer euró fölött pedig a 3 százaléka. Az informatikai és turisztikai cégek, illetve jogi- és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozások adója a forgalmuktól függetlenül az árbevételük 3 százaléka.

Az egyéni vállalkozók (PFA) esetében a bevételi értékhatár 100 ezer euróról 25 ezer euróra csökkent. Akik ezt az utóbbi küszöböt átlépik, kötelesek a valós jövedelmük után adózni. Az egyéni vállalkozóként dolgozó informatikusok esetében eltörölték a bevételi értékhatárt, tehát a valós jövedelmük alapján adóznak. Újdonság az is, hogy 2024-ben az egyéni vállalkozók nem ajánlhatják fel civil szervezeteknek a személyi jövedelemadójuk 3,5 százalékát.

Az évi 50 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre az éves forgalmuk 1 százalékának megfelelő extraadót vetett ki idéntől a kormány. Ezek a nagyvállalatok csak akkor kötelesek ezt a pluszadót befizetni, ha a nyereségadójuk összege nem haladja meg a forgalmuk 1 százalékát. Elemzők szerint ez az intézkedés mintegy ezer óriáscéget érint. A bankoknak idéntől az éves árbevételük 2 százalékának megfelelő extraadót kell fizetniük. Az intézkedés 2025. december 31-ig érvényes, utána 2026. január 1-ig az extraadó az éves forgalom 1 százalékra csökken.

Különadót vezettek be a drága ingatlanokra és gépkocsikra

Január elsejétől extraadót kötelesek fizetni a 2,5 millió lejnél drágább ingatlanok tulajdonosai. Ennek összege az épület értéke és a 2,5 millió lej különbözetének 0,3 százaléka. Így például egy 5 millió lej értékű ingatlan extraadója a 2,5 millió lej 0,3 százaléka, azaz 7500 lej. De extraadó-kötelesek a 375 ezer lejnél drágább személygépkocsik tulajdonosai is. Az illeték összege a 375 ezer lejt meghaladó érték 0,3 százaléka. Ugyanakkor bevezettek idéntől egy 70 százalékos adót is azokra a vagyonokra, amelyeket az adófizetők nem tudnak megindokolni.

Nőtt több termék áfája és jövedéki adója

Idéntől számos korábbi áfakedvezményt (TVA-kedvezményt) eltörölt a kormány. Így például az ingatlan értékének korábbi 5 százalékáról a 9 százalékára nőtt 2024-ben a lakásvásárláskor fizetendő áfa. Fontos, hogy 9 százalékos áfával egyetlen lakást lehet vásárolni, a második ingatlan megszerzésekor már 19 százalékos az áfa. Ugyanakkor a 9 százalékos kedvezményes áfa a 120 négyzetméternél kisebb, legfeljebb 600 ezer euró értékű lakásokra vonatkozik.

További áfaemelések január elsejétől:

• a korábbi 5 százalékról 9 százalékra nőtt a fotovoltaikus panelek, napkollektorok, hőszivattyúk és egyéb nagy hatékonyságú fűtési rendszerek szállításának és telepítésének áfája;
• a korábbi 9 százalékról 19 százalékra nőtt az alkoholmentes sör és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek áfája; a tejpor, a kalács és a keksz áfája 9 százalékos marad;
• az idegenforgalmi vagy szabadidős célú személyszállítás esetében az áfakulcs 5 százalékról 19 százalékra nőtt.

Több termék jövedéki adója is nőtt január elsejétől:

• a dohánytermékek jövedéki adója 7,5 százalékkal emelkedett;
• az alkoholos termékek jövedéki adója 10 százalékkal emelkedett;
• az ólommentes benzin jövedéki adója az ezer literenkénti 1776,30 lejről 2019 lejre nőtt, a gázolajé 1632,81 lejről 1850 lejre
• július elsejétől ólommentes benzin ezer literenkénti jövedéki adója 2382,84 lejre, a gázolajé 2183,85 lejre nő
• az üzemanyagnak használt cseppfolyós földgáz tonnánkénti jövedéki adója 776,09 lejről 874,24 lejre nőtt.

A fentiekből is kitűnik, hogy a kormány idén nem elsősorban takarékossági intézkedésekkel, a közszféra megnyirbálásával, hanem a vállalkozói szféra további megsarcolásával, különböző adók és illetékek növelésével kívánja kordában tartani a költségvetésben 5 százalékosra becsült deficitet. Történik ez annak ellenére, hogy tavaly a miniszterelnök többször is az államapparátus karcsúsítására (például a vezetői tisztségek számának drasztikus csökkentésére) tett ígéretet. Ezt az intézkedést elő is írja a deficitcsökkentő csomagról szóló törvény, csakhogy a kormány az év végi salátarendeletben fél évvel kitolta a közintézmények átszervezésének határidejét. Vagyis – tekintetettel a választásokra – egyelőre nem mer hozzányúlni a közszférához.