Románia hadifelszerelésének 70 százaléka a szovjet időkből származik 20 évvel a NATO-csatlakozás után

Bár az utóbbi években több szerződést is kötött a román védelmi minisztérium új hadifelszerelés vásárlására, a monitorulapărării.ro összefoglalója szerint a román hadsereg felszerelésének több mint 70 százaléka elavult.

A szárazföldi erők még mindig használják a szovjet típusú vontatott tüzérségi eszközöket, ágyúkat és T-55-ös tankokat, az egyéni és csoportos fegyverzet is régi. A tengerészeti erők felszerelését egyáltalán nem korszerűsítette Románia az utóbbi időben, a rendelkezésre álló 3 fregatt, 4 korvett és 3 rakétahajó mindegyike körülbelül 30-40 éves.

A fejlesztés már elkezdődött: döntés született 3 HIMARS föld-föld rakétarendszer és 54 indítóberendezés, 227 Piranha 5 típusú páncélozott csapatszállító, 3 Bayraktar TB2 drónrendszer, 54 Abrams harckocsi beszerzéséről a szárazföldi erők számára. A légierő számára négy PATRIOT rakétarendszert vásároltak, folyamatban van az F-16-os repülők beszerzése és tervben van 7 Watchkeeper drónrendszer vásárlása is.

A haditengerészetet érintő egyetlen folyamatban lévő szerződés egy Naval Strike Missile (NSM) hajó elleni rakétarendszerre, 2 használt brit aknavadász-hajóra, és 2 korszerűsítésre váró Airbus helikopterre vonatkozik.

Az ukrajnai háború okozta feszültség miatt viszont nem csak Románia fegyverkezik, hanem más országok is, ez pedig a kézbesítés határidejének kitolódásához vezetett, figyelmeztettek februárban a védelmi minisztérium képviselői. Az 54 Abrams harckocsi például csak 2026-ban érkezik majd meg az Amerikai Egyesült Államokból, további három PATRIOT rakétarendszer pedig csak 2027-ben.

Utánpótláshiány a hadseregben

1990 óta 320 ezerről 75 ezerre csökkent a román hadsereg létszáma, mondta február elején Angel Tîlvăr védelmi miniszter, és hozzátette, elfogadásra vár az önkéntes katonai képzés bevezetését előíró törvénytervezet.

Az önkéntes katonai szolgálat bevezetését a román hadsereg vezérkari főnöke, Vlad Gheorghiță tábornok vetette fel elsőként, arra hivatkozva, hogy ha Oroszország győztesen kerül ki az ukrajnai háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz, ezért egész Európának javítania kell a felkészültségén. Nyilatkozata után a vezető román politikusok sorra igyekeztek megnyugtatni a lakosságot, hangsúlyozva, hogy nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen.

Vlad Gheorghiță tábornok azt is hangsúlyozta, hogy a hivatásos katonák sorában is nagy az elvándorlás, tavaly például mintegy 6000 katona lépett ki a seregből, ráadásul a tartalékosok átlagéletkora nagyon magas.

A GDP 2,5 százaléka helyett csak 1,6 százalékot költött védelemre Románia

A NATO nemrég közétett, a 2014 és 2023 közötti vonatkozó jelentéséből kiderül, hogy Románia az ígéretekkel ellentétben tavaly csak a GDP 1,6 százalékát fordította védelmi kiadásokra, ami kevesebb az ajánlott 2 százaléknál, és alacsonyabb a tagországok 1,73 százalékos átlagánál is. Abszolút értékben Románia védelmi költségvetése 5,6 milliárd dollár körül mozgott tavaly, ami valamivel több ugyan, mint amit Portugália, Csehország vagy Magyarország fordított erre a célra, de ezeknek az országoknak feleakkora hadseregük sincs, mint Romániának.

A legnagyobb hadiköltségvetése abszolút értékben az Amerikai Egyesült Államoknak van (2023-ban 875 milliárd dollárra becsülik), GDP-arányosan pedig Lengyelországnak (2023-ban 3.92 százalék).

A NATO-jelentésből az is kiderül, a védelmi költségvetés közel 60 százaléka személyi jellegű volt, felszerelések vásárlására csak 22 százalékot költött az ország 2023-ban.

Az egy főre eső védelmi költségvetés Romániában 2023-ban 200 dollár volt, ami jelentős növekedés a 2014-es 117 dolláros egy főre eső költségvetéshez képest, de az utóbbi négy évben fokozatosan csökkent. Magyarország egy főre eső védelmi költségvetését 2023-ban 336 dollárra becsüli a NATO jelentése, Lengyelországét 655-re, Norvégiáét pedig 1445-re, ami az európai országok közül a legmagasabb.