Az önkéntes katonai szolgálat bevezetésével készül Románia a háború esetleges kiterjedésére

2024. február 7. – 13:54

Az önkéntes katonai szolgálat bevezetésével készül Románia a háború esetleges kiterjedésére
Amerikai, lengyel és szlovén katonák gyülekeznek az Anaconda-23 kiképzés első napjának végén a gyakorlótéren, 2023. május 6-án, a lengyelországi Nowa Debában – Fotó: Artur Widak / Anadolu Agency / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Angel Tîlvăr védelmi miniszter és az illetékes parlamenti bizottságok keddi találkozója után elhangzott nyilatkozatok szerint Romániában várhatóan még ebben az évben bevezetik az önkéntes katonai szolgálatot. A vezető politikusok szerint nincs ok pánikra, az ország nincs háborús veszélyben, de javítani kell a felkészültségén. Eközben Lettország már bevezette a kötelező sorkatonai szolgálatot, és Németország is a hadkötelezettség visszaállítását tervezi.

Az Ukrajna elleni orosz invázió elindítása után szinte kereken két évvel ismerték el először a nyilvánosság előtt a hazai döntéshozók, hogy NATO-garanciák ide vagy oda, Románia hadseregét felkészületlenül érné a háború esetleges kiterjedése. Az ország idén már a GDP 2,5 százalékát fordítja védelemre, a parlament sorra hagyja jóvá a haderőfejlesztéshez szükséges több milliárd eurós beszerzéseket, de a fegyveres erők létszáma vészesen alacsony. Angel Tîlvăr védelmi miniszter a hét elején arról beszélt egy interjúban, hogy a korábbi 320 ezerről 75 ezerre főre csökkent a román hadsereg állománya.

Ráadásul tavaly 7 ezer hivatásos katona távozott a rendszerből, és ezt valamilyen módon kompenzálni kell. Erre szerinte alkalmas lenne az önkéntes katonai képzés bevezetése. Az ehhez szükséges törvénymódosítás mielőbbi elfogadásáról pedig sikerült is meggyőznie egy kedd délutáni találkozón a képviselőház és a szenátus védelmi bizottságának tagjait.

A tanácskozás után Laurenţiu Leoreanu, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke arról számolt be a sajtónak: Angel Tîlvăr tárcavezetővel megállapodtak abban, hogy a parlament még ebben az ülésszakban megvitatja az önkéntes katonai szolgálat bevezetéséhez szükséges jogszabályt. A védelmi minisztérium tervezete a lakosság háborús helyzetre való felkészítéséről szóló 2006/446-os törvényt módosítja, és jelenleg a pénzügyminisztérium véleményezésére vár.

Leoreanu nem árult el túl sok részletet a jogszabályjavaslatról. Elmondta, hogy a tervezet szerint önkéntes katonai szolgálatot a 18 és 35 év közötti nők és férfiak teljesíthetnek majd. A szolgálati idő 4 hónap, amely alatt ingyen szállást és fizetést is kapnak a jelentkezők. A képzés idejére szóló négyhavi fizetés a javaslat szerint a bruttó országos átlagbér háromszorosa lenne, de az összeget még nem véglegesítették. (Szerettünk volna részleteket megtudni a találkozóról az RMDSZ illetékes politikusaitól. Kulcsár Terza József, a képviselőház védelmi bizottságának tagja azonban nem vett részt az eseményen, Turos Lóránd, a szenátus védelmi bizottságának tagja pedig elfoglaltságaira hivatkozva kétszer is elhárította a kérdéseinket.)

„A tartalékos állomány túl öreg ahhoz, hogy felvegye a harcot”

Az önkéntes katonai szolgálat bevezetését elsőként nem Angel Tîlvăr miniszter sürgette nyilvánosan, hanem a román hadsereg vezérkari főnöke. A tavaly november 30-án hivatalba lépett Vlad Gheorghiță tábornok a Szabad Európa Rádió román adásának adott, múlt csütörtökön közzétett terjedelmes interjújában úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, és ha győztesen kerül ki a háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz. Ennek a lehetőségnek szerinte Romániát és egész Európát aggodalommal kell eltöltenie, és mindenkinek javítania kell a felkészültségén.

A román hadsereg operatív parancsnoka nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra várható a háború esetleges kiterjedése, de szerinte nincs vesztegetni való idő, a NATO-tagállamok hadseregeinek fel kell tölteniük a készleteiket és fel kell készíteniük a lakosságot, valamint az ország iparát is egy esetleges háborús helyzetre. Elmondta: a román védelmi minisztérium már évekkel ezelőtt kidolgozott egy ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amellyel egyebek mellett önkéntes katonai képzést biztosítanának azoknak a 18 és 35 év közötti fiataloknak, akik vállalkoznak arra, hogy „egyenruhát öltsenek”. Az önkéntesek ezért a szolgálatért fizetést is kapnának, mint a hivatásos katonák, de az ő esetükben ez nem egy életpálya lenne, csak a katonai alapismeretek elsajátításának idejére szólna – részletezte.

A védelmi miniszter által ismertetett adatoktól némileg eltérő számokat emlegetve Vlad Gheorghiță kitért arra is, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat 2007-es megszüntetése óta jelentősen megcsappant a román hadsereg állománya: a szükséges 120 ezer helyett a jelenlegi létszám 80 ezer körül mozog. Ugyanakkor a hivatásos katonák sorában is nagy az elvándorlás, tavaly például mintegy 6000 katona lépett ki a seregből, ráadásul a tartalékosok átlagéletkora is nagyon magas.

„A tartalékos állomány túl öreg ahhoz, hogy felvegye a harcot. Képzeljen maga elé egy ötvenéves katonát, aki egy 80 literes hátizsákot cipel a hátán, 7-10 kilós egyenruhát, golyóálló mellényt és sisakot visel, és a felszerelés egy sor más tartozéka van nála...” – ecsetelte a riporternek a vezérkari főnök.

„Mindenki nyugodjon meg, Románia nem lép háborúba”

A tábornok kendőzetlen kijelentéseinek nagy visszhangja volt, és a hazai politikusok attól tartottak, hogy pánikot keltenek a lakosságban, annál inkább, mert a közösségi oldalakon terjedni kezdtek a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításáról szóló hamis hírek. Ezért a közvéleményt megnyugtatni szándékozó nyilatkozattal reagáltak a vezérkari főnök szavaira. Elsőként Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki már az interjú megjelenésének napján kijelentette, hogy az ország sosem volt nagyobb biztonságban, mint most, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen.

Azzal kapcsolatban, hogy Vlad Gheorghiță szerint a 35 év alatti lakosoknak lehetővé kell tenni azt, hogy megtanuljanak lőfegyverrel bánni, nehéz terepen tájékozódni, vagy védekezni egy vegyi támadás hatásai ellen, a miniszterelnök kijelentette: „Ez a vezérkari főnök álláspontja. (…) Nagyon fontos dolog, hogy NATO-tagok vagyunk. Önök is láthatják, mekkora csapatmozgások vannak az országban, elsősorban az Egyesült Államokból, és persze egész Európából érkeznek katonák, a légi járőrözést is erősítik. Úgyhogy mindenki nyugodjon meg, Románia nem lép semmilyen háborúba”.

Egy napra rá Nicolae Ciucă korábbi vezérkari főnök, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke némileg árnyalta Marcel Ciolacu szavait. Kijelentette, hogy Románia még soha nem részesült olyan erős és szilárd biztonsági garanciákban, mint ma, de hozzátette, hogy a lakosság háborús helyzetre való felkészítését szabályozó törvényt „a jelenlegi feltételekhez” kell igazítani.

Szerinte ennek a jogszabálynak a frissítését sürgette a vezérkari főnök is, mert elfogadása óta sokat változott a helyzet. „Konkrét, törvény által szabályozott intézkedésekre van szükség a gazdaság és a lakosság felkészítéséhez az ország védelmére” – szögezte le. A háború esetleges kiterjedéséről pedig kijelentette: a NATO-garanciákon túlmenően minden egyes országnak, így Romániának is elemeznie kell a lehetséges forgatókönyveket, és az összes helyzetre fel kell készülnie. „Mégiscsak egy konfliktuszóna szomszédságában vagyunk, nem ülhetünk karba tett kézzel” – jegyezte meg.

Kedden megszólalt a témában az RMDSZ elnöke is. A Digi 24-nek nyilatkozva Kelemen Hunor elmondta, a katonai szolgálatról szóló vita természetes sorrendje az lett volna, ha a témát Románia elnöke veti fel, majd a parlamentben vitáztak volna róla, a vezérkari főnöknek csak ez után kellett volna előállnia az érveivel. „Abban viszont a vezérkari főnöknek igaza van, hogy Romániának mindenre fel kell készülnie – ezt teszi egész Európa, pánikba esés és pánikkeltés nélkül, anélkül, hogy küszöbön álló háborúról beszélnénk. Nincs ilyen veszély, ezt ismét le kell szögezni” – mondta az RMDSZ elnöke. Megjegyezte: közvetlen háborúveszély ugyan nincs, de „a világ megváltozott, és nem jó irányba”, ezért jómaga sem túlságosan optimista.

„Románia és minden állam beruház a biztonságba, állampolgárai biztonságába; ez történik Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Nagy-Britanniában, tehát Románia nem kirívó, csak mi kicsit szokatlanul fogjuk fel. (...) Ha a társadalom nincs felkészülve és nem kezeli higgadtan a kérdést, akkor az emberek azonnal pánikba esnek. Ezt meg kell értenie Vlad tábornoknak is, a politikusoknak is, azoknak is, akik támogatják, és azoknak is, akik nem” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hangsúlyozta, hogy a hadsereg és a politikum szintjén is egy ilyen jellegű kérdést kontextusban kell megtárgyalni, érvekkel alátámasztva, felelősségteljesen, és mind a hadseregnek, mind a politikumnak felelőssége megnyugtatni a lakosságot.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă arról beszélt hétfő este az Euronewsnak, hogy támogatja az önkéntes katonai szolgálat bevezetését, mert ez szerinte észszerű megoldásnak tűnik „ezekben az időkben”. Az ellenzéki politikus ugyanakkor kifejtette azt is: Angel Tîlvăr miniszternek meg kellene magyaráznia, hogyan került át 2023-ban a védelmi tárca költségvetéséből 7 milliárd lej a tartalékalapba.

Emlékeztetett arra, hogy az összeg átutalását Tîlvăr is elismerte egy tavalyi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán. „Az elköltetlen 7 milliárd lej (…) még kevesebb felszerelést, még rosszabb állapotban lévő hadsereget jelent. Ez különösen a mostani időkben elfogadhatatlan, és úgy gondolom, hogy a miniszternek nagyon komolyan kellene válaszolnia erre a kérdésre” – mondta Drulă.

„Fel kell készülnünk egy Oroszországgal való konfliktusra”

Vlad Gheorghiță román vezérkari főnök figyelmeztető szavai mindenesetre nem légből kapottak, mert az utóbbi időben a NATO és az EU tagállamainak egyre több magas rangú politikusa nyilatkozott arról, hogy Ukrajna kudarca a háborúban egész Európára konkrét katonai fenyegetést jelentene. „Szinte naponta érkezik fenyegetés a Kremlből – legutóbb ismét a balti államokbeli barátainkat fenyegették meg” – nyilatkozta Boris Pistorius német védelmi miniszter a Tagesspiegel című napilapnak januárban. A politikus arra is figyelmeztetett, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet. A német haderő, a Bundeswehr kapcsán a miniszter hangsúlyozta, „az égető fenyegetettségre tekintettel gyorsan meg kell erősítenünk védelmi kapacitásainkat”.

A német védelmi miniszter azt is elmondta, számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy nap akár meg is támadhat egy NATO-tagországot. Éppen a napokban szivárgott ki egy Bundeswehr féle forgatókönyv, amely úgy számol, hogy már februárban bekövetkezhet egy eszkaláció. Boris Pistorius arra számít, hogy áprilisra elkészül a javaslat a Németországban 2011-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására valamilyen formában. A védelmi miniszter továbbá szívesen zöld jelzést adna a német útlevéllel nem rendelkező katonák hadseregbe való belépésének is.

Januárban Pål Jonson svéd védelmi miniszter, Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter és Micael Byden, a svéd hadsereg főparancsnoka is a háború lehetőségére figyelmeztette a svédeket. Bohlin egy védelmi konferencián azt mondta, háború lehet a NATO-csatlakozástól egy lépésre álló Svédországban, és arra figyelmeztette a lakosokat, hogy háború esetén legyenek minden eddiginél felkészültebbek. „Sokan mondták már előttem, de hadd tegyem meg ezt én is hivatalos minőségemben, világosabban és érthetőbben: Svédországban is lehet háború” – fogalmazott a polgári védelmi miniszter a Newsweek beszámolója szerint. Ehhez a kijelentéshez csatlakozott később a hadsereg főparancsnoka is, aki azt mondta, hogy az összes svédnek mentálisan fel kell készülnie erre a lehetőségre. De Pål Jonson svéd védelmi miniszter is arról beszélt, hogy „a világ veszélyesebbé vált, mint egy évvel ezelőtt”, és „nem zárható ki egy Svédország elleni fegyveres támadás”.

„A háború hozzánk is eljuthat. Ezekben a komoly időkben világos látásmódra, cselekvőképességre és kitartásra van szükség – világos látásmódra, hogy megértsük, Oroszország célja továbbra is a szabad Ukrajna kiirtása és egy olyan Európa létrehozása, amelyben az erő dominál, pufferállamokkal és érdekszférákkal” – fogalmazott a védelmi miniszter. Magdalena Andersson volt miniszterelnök a svéd televíziónak azt mondta, hogy bár a biztonsági helyzet súlyos, „nem olyan, mintha a háború már az ajtó előtt lenne”. A Bris gyermekjogi szervezet közölte, hogy a nyilatkozatok után megnövekedett a segélyvonalukra érkező aggódó hívások száma olyan fiataloktól, akik a TikTokon láttak erről szóló híradásokat.

A NATO egyik magas rangú tisztje szintén januárban figyelmeztetett a háború kiterjedésének lehetőségére. „Amíg a fegyveres erők felkészültek a háború kitörésére, addig a polgároknak is fel kell készülniük egy olyan konfliktusra, amely az életük teljes megváltoztatását teheti szükségessé” – mondta Rob Bauer holland tengernagy a NATO védelmi vezetőinek brüsszeli találkozója után. A tiszt kifejtette, hogy a háború kitörése esetén nagy számú civilt kell mozgósítani, a kormányoknak pedig olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek képesek erre. „Be kell látnunk, hogy nem magától értetődő a béke, és ezért fel kell készülnünk egy Oroszországgal való konfliktusra” – fogalmazott. A tengernagy – aki a NATO Katonai Bizottságának elnöke – kiemelte és dicsérte azokat a svéd vezetőket, akik az ország hivatalos NATO-csatlakozása előtt minden állampolgárt arra szólítottak fel, hogy készüljenek fel a háborúra.

Eközben a lett külügyminiszter kedden azt nyilatkozta a Telegraphnak, hogy Lettország bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot. Krisjanis Karins elmondta, hogy a januárban hatályba lépett törvény szerint az összes 18 és 27 év közötti, lett férfi állampolgárnak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, beleértve a külföldön élőket is. Akik megtagadják a kötelező szolgálatot, pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel sújthatók. „Maximális felkészültségben kell lennünk, hogy az orosz tábornokok és az orosz politikai vezetés világosan lássa, hogy tilos Európa felé venni az irányt” – idézte szerdán a Mediafax a külügyminiszter nyilatkozatát.

Putyin decemberben: képtelenség, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t

Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 csatornának nyilatkozva még decemberben azt mondta, hogy Oroszországnak semmi oka vagy érdeke nincs háborút indítani a NATO-országok ellen. „Nincsenek területi követeléseink egymással szemben, nem kívánjuk rontani a velük való kapcsolatokat. Mi a kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek” – fogalmazott az orosz államfő. „Ez teljes képtelenség. Úgy gondolom, hogy ezt Joe Biden elnök is érti, ez csak egy szófordulat, hogy igazolja az orosz viszonyban folytatott elhibázott politikáját” – reagált az amerikai elnök nyilatkozatára, aki néhány nappal korábban arról beszélt, ha: Vlagyimir Putyin győzne Ukrajnában, az oroszok nem állnának meg, hanem megtámadnák a NATO-t.

Putyin szerint Oroszországnak nincsenek problémái az észak-atlanti szövetség országaival, és szerinte éppen a NATO tagállamai próbálnak mesterségesen problémákat kreálni, mert nem akarnak vetélytársat Oroszországban. Az orosz elnök úgy vélte, hogy a szövetség további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának. Nehezményezte, hogy állítása szerint Oroszország harminc éve próbál megegyezni Európában a biztonság elveiről, de válaszul vagy „cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal”, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan bővül és egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!