Kiskorúakkal is gyűjti az RMDSZ a választásokon való induláshoz szükséges aláírásokat

Június 9-én egyszerre tartják az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat. Az RMDSZ-nek 200.000 támogatói aláírásra van szüksége a választásokon való részvételhez. A pártok és jelöltek által a választásokon való részvételhez gyűjtött támogató aláírásokra vonatkozó szabályzat rendelkezik arról, hogy ezeknek a hamisítása büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekedet, és a törvény bünteti, azonban arról nem szól semmiféle szabályzat, hogy az aláírásgyűjtőknek miféle kritériumoknak kell megfelelniük.

Kolozsváron is megjelentek az RMDSZ aláírásgyűjtő standjai, és a közösségi médiát elárasztották a politikusok üzenetei, akik arról posztoltak fotós, mozgóképes tartalmakat, hogy milyen lelkesen gyűjtik a különböző helyszíneken barátságosan mosolygó fiatalok az RMDSZ-t támogató aláírásokat. Amiről nem szóltak ezek a posztok az az, hogy egyik-másika a fiataloknak még kiskorú, sőt mi több, 16 éves sincs.

A 16 éves korhatár azért fontos, mert mint fentebb említettük, az aláírások hitelességéért az a személy felel, aki begyűjti őket. Az űrlap tartalmaz is egy olyan záradékot, amelyet az önkéntesnek kell kitölteni a saját személyes adataival, és aláírásával tanúsítani, hogy az általa beszolgáltatott adatok hitelesek és megfelelnek a valóságnak.

A közelgő politikai választási kampány közvetetten és közvetlenül is érinti a kiskorúakat. A március 15-i ünnepségeken osztogatott szórólapok üzenete („Győzzenek a magyarok!”) rájuk is hatással van. A választások alkalmat adnak politikai szocializációjuk, állampolgári nevelésük formálására, a demokratikus értékek megismerésére, ugyanakkor könnyen a politikai játszma és befolyásolás eszközévé válhatnak. Rendszeressé vált már, és senki nem kapja fel a fejét, hogy a választók érzelmi meggyőzésére játszva a politikusok saját céljaik szolgálatába állítják a kiskorúakat.

A Transtelex tudomást szerzett arról, hogy a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács néhány tagja jelentkezett az RMDSZ ifjúsági szervezeténél, ahol elfogadták ezt, és egy gyorstalpalóval felkészítették őket az aláírásgyűjtésre. A fiatalok közül eggyel sikerül elbeszélgetnünk, aki alig kilencedik osztályos, de már bekapcsolódott az aláírásgyűjtésbe.

A kiskorú diákkal való beszélgetésünk után felhívtuk Csoma Botondot, az RMDSZ szóvivőjét, hogy megkérdezzük, mi az RMDSZ hivatalos álláspontja arra vonatkozóan, hogy középiskolás diákokat is bevonnak az aláírásgyűjtési folyamatba. Csoma kifejtette, a törvény nem tiltja, és ő maga sem lát kivetnivalót abban, ha 16 évet már betöltött fiatalok közelebbről próbálják ki, mit jelent a közéletben való részvétel. Szerinte az aláírásgyűjtés nem minősül kimondottan politikai tevékenységnek, és az sem baj, ha ezek a fiatalok csak két év múlva szavazhatnak, hisz amúgy is mindig amiatt van panasz, hogy a fiatalabb korosztály nem érdeklődik a politikai kérdések iránt, így legalább azoknak, akik kíváncsiak, meg kell engedni, hogy részt vegyenek ebben.

Felvetésünkre, hogy tudomásunk van olyan esetekről is, ahol 16 évnél fiatalabbak végezték a feladatot, elismerte, ez valóban gondot jelenthet, hisz a 16 év alatti kiskorúaknak nincs még büntetőjogi felelősségük. Azaz nem felelhetnek a törvény előtt az összegyűjtött aláírások hitelességéért.

Azt is megkérdeztük, milyen módszerekkel szervezik be a fiatalokat, van-e formális együttműködési egyezmény a Kolozs Megyei Magyar Diákszövetség és a KIFOR, a Kolozs megyei magyar ifjúsági közösségeket tömörítő szervezet között. Csoma szerint nincs formális megállapodás, az önkénteseket ismerősökön keresztül csatornázza be az RMDSZ.

A szóvivővel való beszélgetésünk során szóvá tettük, alapvetés kéne legyen az RMDSZ számára, hogy kiskorúakat ne használjanak fel pártpolitikai célokra, ne szerepeltessék őket a rendezvényeiken, fotóikat ne használják fel politikai üzeneteket közvetítő célokra, és többek között ne kiskorú önkéntesekkel oldják meg a támogatási aláírások begyűjtését. Olyan politikai és alkotmányos kultúrát kellene létrehozni, amelyben a kiskorúak nem lehetnek pártpolitikai tevékenység díszletei vagy eszközei.

Csoma Botond válaszában tagadta, hogy az RMDSZ „kihasználta” volna az aláírásgyűjtő fiatalokat. Szerinte mindössze arról van szó, hogy a közélet iránt élénken érdeklődő diákok ajánlkozását az RMDSZ ifjúsági szervezete elfogadta, lévén, hogy semmiféle törvényes előírás nincs arra vonatkozóan, hogy 18 évesnél fiatalabb segítőket nem szabad fogadnia a pártnak. Ő maga is vendégül látott iskolásokat a parlamentben, ahol a törvényhozó testület működését mutatta be nekik, példálózott a Kolozs megyei képviselő. Ellenvetésünkre, hogy a bemutatás, megismertetés, illetve a politikai célokra való felhasználás két különböző kategória, Csoma azt válaszolta, szerinte mindkét módszer alkalmas arra, hogy a fiatalok megértésék, hogyan működik a közélet.

A Transtelex – a vitát eldöntendő – kérdéssel fordult az Állandó Választási Hatósághoz, illetve a Központi Választási Irodához, hogy tisztázzuk, lehet-e kiskorú, 18. életévét be nem töltött fiatal, akinek még nincs szavazati joga, pártpolitikai tevékenységet elősegítő önkéntes, avagy háttere, díszlete, népszerűségnövelő tényezője egy politikai pártnak. A tanintézmények politikai semlegességének követelménye is azt szolgálja, hogy a gyermekek ne válhassanak a politika eszközévé. Véleményünk szerint a kiskorúak pártpolitikai célú szerepeltetését, illetve felhasználását nem igazolja és nem is igazolhatja az önkéntesség, a beleegyezés.

Az aláírásgyűjtés nem a közéletben való részvételt jelenti és nem valódi szerepvállalásról szól. A kiskorú ugyanis nem kap szót, nem saját érdekét, hanem valakinek a véleményét képviseli, ebben az esetben egy politikai pártét. Az, hogy a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács tagjai „önként” jelentkeztek erre a feladatra, annak a jele, hogy a diákönkormányzatokat politikai befolyás alá vonták, és a képviselet útja megfordul: a kiskorúak képviselik a politikai véleményeket és nem a politikusok a gyerekek érdekeit és jogait.

A választási hajrában, az esélymaximalizálás érdekében a politikai pártok hajlamosak átlépni olyan határokat és meghozni olyan döntéseket, melyek sértik a kiskorúak jogait. Ha valaki a gyerekek, fiatalok bevonása mellett dönt, felelős azért is, hogy annak folyamata a nyilvánosság számára is egyértelmű legyen, miért, milyen megfontolásból teszi. Miért döntött az RMDSZ úgy, hogy kiskorúak is gyűjthetnek aláírásokat? A gyerekjogokat sértő helyzetek minden esetben rossz üzenetet hordoznak a társadalom számára akkor is, ha a szülők adott esetben beleegyeztek, és a kiskorúak „önkéntes alapon” jelentkeztek a kampányba.

Ha a Központi Választási Irodától és az Állandó Választási Hatóságtól választ kapunk kérdésünkre, visszatérünk a témára.

Megjegyzés: Beszámolónkból kihagytunk minden olyan részletet, amely a kiskorú személyi jogait sérthetné, illetve személyazonosságára utalhatna.