Jobboldal Ereje: az alkotmánybíróság elé kerül a helyhatósági és az EP-választás összevonását előíró rendelet

A Jobboldal Ereje (FD) elérte, hogy a legfelsőbb bíróság alkotmányossági kifogást emeljen az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonásáról szóló 2024/21-es sürgősségi kormányrendeletet ellen, miután megtámadta a legfelsőbb bíróságon a Központi Választási Iroda (BEC) összetételét – írja az ellenzéki pártszövetség szerdai tájékoztatója alapján az Agerpres.

Közleményükben emlékeztettek: az FD azután fordult a legfelsőbb bírósághoz, hogy Nép Ügyvédje 'minden ok nélkül' elutasította a sürgősségi rendelet megtámadását az alkotmánybíróságon.

A Jobboldal Ereje kéri, hogy az alkotmánybíróság mielőbb döntsön a legfelsőbb bíróság alkotmányossági kifogásáról, ha ugyanis helyt ad a kifogásnak, a helyhatósági választásokat a helyi választottak mandátumának végére, azaz szeptemberre kell kiírni.

Az ellenzéki párt szerint az alkotmányossági kifogás 'minden kétséget kizáróan' megalapozott, mert az alkotmány és az alkotmánybíróság választási ügyekben kialakított joggyakorlatára, valamint a sürgősségi rendeletekre vonatkozó szabályok megsértésére világít rá.

Az FD ugyanakkor kéri a Nép Ügyvédjét, hogy maga is nyújtson be alkotmányossági kifogást az Egyesült Jobboldal Szövetséget alkotó pártok érvei alapján.

A közlemény emlékeztette az ombudsmant, hogy a legfelsőbb bíróság már másodszor emelt kérésre alkotmányossági kifogást a 2024/21-es sürgősségi kormányrendelet ellen. Hozzátették, az alkotmányossági kifogás benyújtása nem módosít az európai parlamenti választások június 9-ére kitűzött időpontján.