Nem mentek be a gazdák Bukarestbe tüntetni, de ez nem jelenti azt, hogy politikamentes a tiltakozásuk

2024. január 22. – 13:18

Nem mentek be a gazdák Bukarestbe tüntetni, de ez nem jelenti azt, hogy politikamentes a tiltakozásuk
Egyetlen traktort vontattak a román parlament előtti térre 2024. január 21-én – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

A román szélsőjobbnak nem sikerült profitálnia egyelőre a gazdatüntetésekből, de az nem azt jelenti, hogy ne volnának olyan háttérérdekek, amelyeket még a sajtó sem tud igazából követni. Egészen biztosan összefonódik a romániai tüntetés is azokkal a nyugat-európai gazdatüntetésekkel, amelyeket szintén azzal a céllal szítanak, hogy az EU által eddig kiharcolt fenntartható mezőgazdálkodási politikáját gyengítsék. Az Európai Néppárt egyre inkább visszakozni látszik a Restore Nature jogszabályban lefektetett alapelvektől, így a gazdatüntetések azt célozzák igazából, hogy a politikusok saját választóik akaratára hivatkozva kérhessék az EU-tól a felmentést. Ezért maradt üresen vasárnap Bukarestben is az Alkotmány-tér, mert a jól szervezett gazdáknak nem az volt a céljuk, hogy Șoșoacăval hőbörögjenek, hanem, hogy még egyszer hangsúlyosan felszólítsák a román kormányt, hasson oda, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó EU-s előírásoktól mentesüljenek.

Ahhoz képest, hogy napok óta a vasárnapi fővárosi gigatüntetésre készült a sajtó, a közvélemény és a kormány is, reggel kilenc óra körül Bukarest központjában, az Alkotmány téren csak egy traktor állt a „fuvarozók és gazdák” tüntetésén. A protestálók nem kértek abból a lehetőségből, amelyhez az engedélyt egy Diana Șoșoacă oroszbarát szélsőséges szenátorhoz közel állónak tartott ügyvéd szerezte meg. Nemcsak reggel volt pangás, hanem déli 12 körül is a tér gyakorlatilag üres maradt, a tüntetők úgy döntött, távol tartják magukat a politikailag megszervezett tiltakozástól, és ehelyett inkább a főváros határában, Afumați-on gyülekeztek továbbra is.

Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere csütörtökön jelentette be, hogy jóváhagyta az Alkotmány téren 5000 ember, 100 kamion és 100 traktor felvonulásával járó tiltakozást vasárnaptól keddig. Azaz a vasárnapi pangás után, hétfőn és kedden még lehetne valami mozgásra számítani az Alkotmány téren, bár a főpolgármester szerint, ha vasárnap nem töltötték meg a teret a tiltakozók, kevésbé valószínű, hogy megváltozik a trend. Ezért, azt nyilatkozta a sajtónak, beszélni fog a szervezőkkel, és megkéri őket, mondjanak le a hétfői és keddi tüntetésekről, mert fölösleges erőltetni egy olyan megmozdulást, aminek híre-pora sincs.

Petre Mircea Bogdan ügyvéd az Antena 3 tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy ő kérvényezte a fővárosi városházán a tüntetés engedélyezését. A Diana Șoșoacával való kapcsolatára is rákérdeztek az adásban, Bogdan azt válaszolta, a szenátornő a barátja, de tagadta, hogy a szélsőséges, oroszbarát politikus megbízása állna a bukaresti tüntetés engedélyeztetésének a hátterében.

Ultimátumot küldtek a nagygazdák a kormánynak és a elnöki hivatalnak

Annak ellenére, hogy a fővárosi Alkotmány teret messzire elkerülték, a tüntetők egyáltalán nem tekintik lezártnak a tiltakozást, mi több, vasárnap, a tüntetés 11. napján nyílt levelet küldtek Iohannisnak, Ciolacu miniszterelnöknek és a mezőgazdasági miniszternek, amelyben konkrétan megoldást kértek követeléseikre, határidőt szabtak, és a követelések teljesítésének elmaradása esetén következményekre figyelmeztettek.

Bár a fővárosban való megjelenésük nagyobb médiafigyelmet eredményezett volna, a tiltakozók úgy értékelték, a közvélemény szimpátiáját sokkal inkább azzal nyerik meg, ha elkerülik a politikai manipulációt. Legalábbis annak egy részét. Mert igaz ugyan, hogy kibújtak a román szélsőjobb öleléséből, azonban a tiltakozás levezénylése most az ország mezőgazdasági ágazatának nehézsúlyú képviselőinek kezében van, amint erre Szőcs-Boruss Miklós Attila is figyelmeztetett a Transtelexnek adott interjújában.

A nagygazdák nemcsak csatlakoztak a tiltakozáshoz, hanem átvették az irányítást felszólítva a kormányt, hogy ne hagyja figyelmen kívül az ágazatban dolgozók követeléseit.

Kéréseik teljesítésére határidőt tűztek ki: a közelgő nemzeti ünnep, január 24-ig hajlandók időt adni a kormánynak arra, hogy kitalálja, hogyan teljesítheti a követeléseket, különben „vállalniuk kell a következményeket” – jelezték a petícióban a gazdák és fuvarozók.

A nyílt levelet az AAC, a Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség küldte el Klaus Iohannis elnöknek, Marcel Ciolacu miniszterelnöknek és Florin Barbu mezőgazdasági miniszternek.

A szervezet kimondottan a nagygazdákat tömöríti, és ezeknek az érdekeit képviseli, a vezetője Mihai Anghel a Cerealcom Dolj tulajdonosa, amely 25 000 hektár mezőgazdasági területet kezel Dolj és Olt megyében, silóhálózatot birtokol és mintegy 400 ezer tonna gabonát ad el évente.

Anghel a legnagyobb romániai gazdák közé tartozik Culiță Tărâță után, aki 58 000 hektár szántóföldet bérel a Brăila-szigeten. További nagygazdák az AAC-ben: Ioan Niculae, az InterAgro tulajdonosa mintegy 50 000 hektárral, Adrian Porumboiu, akinek mintegy 40 000 hektár mezőgazdasági területe van, és Jihad El-Khali (Agro Chirnogi tulajdonosa, Călărași megyéből), aki 30 000 hektáron gazdálkodik.

Nem csoda, hogy a gazdák konkrét kérései ezúttal az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányokkal kapcsolatosak. Három intézkedést kérnek, világos végrehajtási határidőkkel, amelyeket a román hatóságoknak az uniós döntéshozókkal folytatott megbeszélések és tárgyalások során kellene megszerezniük.

Azt kérik, hogy április 30-ig egy olyan európai rendszert hozzanak létre, amely végigköveti az ukrán mezőgazdasági termékeknek az unión belüli útját, és már az EU-ba való belépéskor tudni lehet, hogy hova tart a szállítmány, illetve azt is ellenőrzik, hogy maradéktalanul megérkezett-e rendeltetési helyére a szállított gabona. Vagyis biztosításokat kérnek arra vonatkozóan, hogy az ukrán termékek nem maradnak útközben egyik vagy másik tranzitországban. Továbbá behozatali küszöbértékek bevezetését is kérik, vagyis ha érkezne is romániai desztinációval gabona Ukrajnából, akkor az is csak egy bizonyos mennyiségben legyen lehetséges, és az e küszöbérték felett importált termékeket csak elektronikus vámzárral ellátott, GPS segítségével valós időben nyomon követett, az EU területén történő tranzitra engedélyezzék.

Az ukrán gabona tranzitja mellett a gazdák azt szeretnék, ha a romániai politikum odahatna, hogy az EU-s szintű szabályozások, amelyek a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkoznak 2024-ben ne változzanak, hanem lehetőleg a 2023. évihez hasonló feltételek maradjanak meg.

A kormánynak felelősséget kell vállalnia – áll a nyílt levélben – „a két fő nagy probléma megoldására és az eredményeket 2024. január 24-ig nyilvánosan be kell jelentenie”.

A nagygazda-szervezet, az AAC arra is figyelmeztet, hogy ezeket a címeket minden romániai és európai hatóságnak elküldték, hogy „senki ne jöjjön azzal a kifogással, hogy nem tudtak róla”.

A nyílt levél azzal a fenyegetéssel zárul, ha ezek a problémák nem oldódnak meg: „az elnök, a kormányfő és a mezőgazdasági miniszter is vállalja a felelősséget és viselje a következményeit a Romániában és más tagállamokban felerősödő tiltakozásoknak, amelyek sokkal gyorsabban fognak növekedni, mint bárki várná, és a következő lépés az lesz, hogy a legtöbb uniós tagállamban az elégedetlen gazdák megmozdulnak és blokkolják a tevékenységet” Brüsszelben.

Még egy érdekesség: szombat óta a Cerealcom Dolj vállalatcsoport alkalmazottai (lásd fentebb, Mihai Anghel, az AAC vezetője a fő részévnyese és vezérigazgatója a cégnek) is csatlakoztak a craiovai gazdák tiltakozásához. A Cerealcom Románia három legnagyobb termelője és öt legnagyobb gabonakereskedője között van.

A csoport vezérigazgatója, Mihai Anghel azt nyilatkozta, hogy véget kell vetni annak a semmibe vevő hozzáállásnak, amelyet a kormány az elmúlt 30 évben tanúsított a gazdákkal szemben, hiszen ők csak a „normalitást kérik”, hogy folytathassák tevékenységüket.

„Magam is gazdálkodó vagyok, mindannyian ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, és közös hangon kellene beszélnünk, ami sajnos eddig nem sikerült. Véget kell vetnünk annak a semmibe vevő hozzáállásnak, amelyet a kormányok az elmúlt 30 évben tanúsítottak a gazdákkal szemben, akik az ország fontos kategóriája, de akiknek nagy nehézséget okoz a tevékenységük végzése.

A gazdák nem kérnek semmi rendkívüli dolgot. Egyszerűen csak a normalitást kérik, hogy továbbra is működhessenek. A kormánynak megoldásokat, normális, ésszerű alternatívákat kell az asztalra tennie, tiszteletben tartva mind az országot, mind a mezőgazdaságban dolgozókat” – mondta Anghel az Agerpresnek.

Szőcs-Boruss Miklós Attila, az ALPA agroökológiai egyesület elnöke, aki kezdettől fogva figyeli a tüntetéseket, segített nekünk az eligazodásban, arra is felhívta figyelmünket, hogy véleménye szerint a nagygazdák nyitott kapukat döngetnek, a mezőgazdasági minisztérium ezeket a kéréseket már látatlanban jóváhagyta, mielőtt leültek volna a tárgyalóasztalhoz. „A jelenlegi mezőgazdasági miniszter egy olyanfajta politikai klimátumból jön, ahol ezek a nagygazda-szervezetek képviselői diktálnak, közöttük van például Marius Micu is, aki jelenleg egy nagygazda federációnak a képviselője. Ő például nagyon jó viszonyban volt Daeával, a korábbi miniszterrel, államtitkár is volt, tudott volna változtatni akkor is, amikor ott volt. De akkor nem lett volna olyan populisztikus hatása, mint így. Akkor nem lett volna annyi politikai haszna. Így most jó lesz az imidzse a minisztériumnak is, és a nagygazdáknak is, mivel kiegyeznek a gazdálkodók érdekében, nem igaz?

Szóval ez csak szerintem egy ilyen olcsó politikai játék, a minisztérium ezzel fogja magyarázni, hogy nem tudja megvédeni azokat az európai előírásokat és európai öko-koalíciós lehetőségeket, amelyeket Európa kiharcolt a fenntartható mezőgazdálkodás érdekében.

És amelyeket igaz nem sok, de valahány román európai parlamenti képviselő is úgymond kiharcolt. igaz, az RMDSZ nem tartozik közéjük” – foglalta össze a politikai kulisszaharcok lényegét Szőcs-Boruss.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!