Őrkői romák: csökkent a lélekszám, nőtt az életszínvonal, de az iskolázottsági mutatók nem változtak

Az őrkőiek által csak „tornateremként” emlegetett Néri Szent Fülöp multifunkcionális romaközpontba az önkormányzattal együttműködő Sepsi Helyi Akciócsoport (GAL Sepsi) hívta meg az Őrkő negyedieket lakossági konzultációra, és egy szeptember elején rögzített kérdőíves kutatás részeredményeinek bemutatására. Utóbbi eredményeit Kiss Tamás és Sólyom Andrea szociológusok ismertették.

A romaközpont a Váradi József utca azon pontján található, ahol egykor a híres „berlini fal” állt, melyet a város a romák és nem romák elválasztására állított, és melyről a városvezetés még a központ létesítésekor (2012) is úgy érezte, hogy szükséges megtartania, mert a túloldalon lakóknak biztonságérzetet nyújt.

A falat végül ledöntötték. De a romaközponthoz érve mégis úgy tűnik, hogy a falnak csak a fizikai mivoltát pusztították el. A „milliomos negyed” utcái, házai után a nyomor és a kitaszítottság, kiszolgáltatottség különböző változataira bukkan az, aki átlépi a „határt” az Őrkő és a város között.

A Sepsi Helyi Akciócsoportnak, számos intézménynek, civil szervezetnek és magánembernek azonban ez a roma közösség fontos, ezért dolgoznak azon, hogy a sepsiszentgyörgyi leszakadt városi övezetek lakóinak életminőségén javítsanak.

Az önkormányzattal együttműködő egyesület és partnerei 2017-ben is a kirekesztett közösségek tagjainak bevonásával készítettek el egy hat éves tervet. A Helyi Fejlesztési Terv olyan célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek a helyiek igényeihez álltak közel. Abból indultak ugyanis ki, hogy

minden közösségi fejlesztés, beruházás, program az érintettek igényeire alapozva és hozzájuk legközelebb kell megvalósuljon, ahelyett, hogy a közösségtől távol eső döntéshozók találják ki, mire van szükség valójában.

A Gal Sepsi ezért augusztus 29-én, három kirekesztett városi övezetben indított közösségi konzultáció-sorozatot, annak érdekében, hogy bizonyos témák mentén az ott élők véleményét, javaslatát, változtatási szándékát meghallgassa és beépítse a Fejlesztési Tervbe.

Az egyik érintett övezet, és az összes közül a leginkább kirekesztett, az Őrkő negyed, aminek érintettjei döntő többségben a roma közösség tagjai, ezért találkozunk velük a romaközpontban. November végéig még három hasonló közösségi konzultációra kerül sor.

A csütörtöki konzultációra a közösség tagjai közül többen is eljöttek. Egyesek nem a témába vágó panaszaikat osztják meg az önkormányzat, a szociális igazgatóság és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival. Mások csak belehallgatni akartak a beszélgetésbe, és olyanok is összegyűltek a Váradi József utcában, akik egészségügyi vagy munkavállalási problémákkal szembesültek, amit egymaguk nem tudtak megoldani, és abban reménykedtek, hogy a szociális témával foglalkozó szakemberek segíteni tudnak, és igazuk is lett. Közel két óra után többen úgy hagyhatták el az épületet, hogy érdemes volt ide eljönni.

S bár külső szemlélőnek nagyon intenzívek voltak a konzultáción kialakult viták: a kanalizálás, a sár, a higiénia, a roma lakosság megbélyegzettségének érzése kapcsán, a szakemberek megnyugtattak, hogy ez még egy laza fórumbeszélgetés volt, és sok éves munkájuknak köszönhető, hogy ennyire moderált volt mindenki. És tényleg azok voltak.

Jobb az életszínvonal, de strukturális változások nincsenek

Kiss Tamás szociológus elmondása alapján szeptember elején azért is készítettek kérdőíves kutatást, ahol házról házra járva majdnem minden őrkői család helyzetét felmérték, mert szerették volna tudni, hogy a közösség tagjai milyen problémákkal szembesülnek és tíz év távlatából, amikor egy hasonló kutatást végeztek, milyen változások történtek.

„Amit mi látunk az, hogy az Őrkő negyed még mindig nagyon rossz helyzetben van, a város más részeihez képest nagyon nagy a szegénység, de látni kell, hogy nagy a fejlődés is. Ezt a fejlődést, elsősorban tényleg önmaguknak köszönhetik, és annak, hogy keményen dolgoztak, és erre büszkék lehetnek” – jelentette ki a szociológus.

Kiss szerint jó irányba haladnak a dolgok az Őrkő negyedben, viszont problémát jelent és érdemes lenne rá választ adni a következő fejlesztési tervben, hogy miközben van egy relatíve nagy előrehaladás, mert jobban élnek a roma családok: több autójuk, több lovuk van, nagyobbak a házak, több a hűtőszekrény, az iskolai végzettség nem nagyon emelkedett, vagy azoknak a száma, akik nem tudnak írni, olvasni, nem nagyon csökkent.

A szociológus úgy vélte, ez azért van, mert az őrkőiek nem nagyon látják még azt, hogy az iskolának milyen szerepe lehetne az életükben, mert nincs nagy különbség azok között, akik nem végezték el a 8. osztályt, elvégezték, esetleg eljutottak 10., 12. osztályig.

Az elmúlt tíz évben ezek a dolgok változtak Őrkőn

• Jelentősen kevesebben vannak az őrkőiek, mint tíz évvel ezelőtt. 200 emberrel lett kevesebb, elsősorban azért, mert sokan elköltöztek. Jelenleg 1600-an vannak a telepen, tíz évvel ezelőtt 1800-an éltek.
• Az őrkőiek tíz év távlatában kevesebb gyereket vállalnak.
• Nagy mértékben megnőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol be van vezetve a villany. Most 10 háztartásból 9-ben be van áramszolgáltatás, viszont kevesebb embernek van szabályos szerződése, és emiatt többet fizetnek. Mivel több család van rákötve egy áramforrásra nagy fogyasztónak számítanak, ezért nagyobb árat fizetnek a villanyáramért.
• Nagy mértékben megnőtt azoknak a háztartásoknak a száma is, akik rá vannak kötve a vízhálózatra. Még most is kevés, tíz háztartásból csak kettőben van víz, de tíz éve ennél is kevesebb volt.
• Azoknak a háztartásoknak a száma is nagyon nagymértékben megnőtt, ahol van bent vízöblítéses vécé. Ilyen tíz évvel ezelőtt szinte egyáltalán nem volt. Most sincsenek többségében, de azért megjelent. Tíz háztartásból legalább egyben van, ami még mindig nagyon kevés, de látszik a fejlődés.
• Tíz évvel ezelőtt száz emberből csak háromnak volt autója, most húsznak van. Ez egy óriási előrelépés, nagyon megnőtt ezeknek az aránya is.
• Az autók számának növekedése nem jelenti azt, hogy a lovak és szekerek száma csökkent. Sőt, ezek száma is nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt.
• Megnőtt a mosógéppel, a hűtőszekrénnyel felszerelt háztartások száma.
• A polgármesteri hivatal által biztosított szociális támogatás, tíz évvel ezelőtt, a romák jövedelmében jóval nagyobb részt tett ki. Most kevesebb ember kap szociális támogatást.
• Az Őrkő negyediek jövedelme elősorban munkabérből származik, többen vannak alkalmazva, többen járnak külföldre dolgozni. Persze, még mindig kisebb azoknak a száma, akik állandó munkahellyel, papírral, rendesen, egészségügyi biztosítással rendelkeznek.
• A nem állandó munkahelynek és a szociális támogatás kiesésének azonban van egy olyan hátulütője, hogy így kevesebb embernek van egészségügyi biztosítása. Ez a probléma országos szinten sincs megoldva.