Markó Attila: Nagyon szívesen beállok bármilyen ringbe. Feltöltődtem energiával, buldózer hangulatom van

Kilenc év után először állt a civil nyilvánosság elé Markó Attila, a sepsiszentgyörgyi Tabakón. Az egykori államtitkár, képviselő ellen a Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása miatt indított pert a korrupcióellenes ügyészség. A politikus szerint Nagy Zsolt bírósági ügyéhez hasonlóan az „új szekuritate” nyomására ítélték el, és az volt a cél, hogy a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának gátat szabjanak. A titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás között működő titkos protokollumoknak azonban 2018-ban vége szakadt, ezért mentette fel jogerősen a korrupció vádja alól a bíróság minden ellene indított perben. A politikus most Kelemen Hunor, Tamás Sándor és Antal Árpád kezébe helyezi a sorsát, hogy új erővel, ismét munkához álljon, akár a politikai tisztségviselőként, akár szakmai háttérmunkát végezve.

Kilenc év után először a Sepsi Tabakó Fesztiválon tartott nyilvános előadást Markó Attila, akit eddig csak az RMDSZ kongresszusán, illetve egy rá néhány napra megtartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón láthatott a közösség. Utóbbin bejelentette, hogy visszatér szülőföldjére. A Tabakón is az erdélyi visszatérése volt a téma, illetve azt a hajlandóságát ecsetelte hosszasan, hogy szívesen visszatérne a politikai küzdőtérre.

A Tabakón egyébként sok politikus megfordult, és ha élőben nem is mutatkozott nagy érdeklődés az általuk előadott témára – elég gyér közönség előtt léptek fel –, a helyszínen szinte mindegyikről készült egy videócska, és aki csak az ügyesen összevágott, Facebookon az RMDSZ által szórt rövidfilmekből szűrné le, hogy milyenek is voltak ezek a politikusi fellépése, azt hinné, hogy tolongtak a fiatalok, amikor Antal Lóránt vagy Miklós Zoltán, illetve Markó Attila volt műsoron.

Markó Attila előadására mi is beültünk, lévén, hogy a visszatérése utáni nagy sajtótájékoztatóra, ahol először osztotta meg gondolatait az újságírókkal a hazatelepedett politikus, csak a „baráti” médiumok kaptak meghívást, a Transtelex nem szerepelt a listán.

Markó beszámolója nem tartogatott számunkra meglepetéseket, az elmondottak alapján egyértelmű, hogy a nyolcéves szünet után a háromszéki politikust ismét bevetésre készíti fel az RMDSZ, az érintett pedig, várja, hogy kiderüljön, mit osztanak rá.

„Szakmailag az lesz, amit az én barátaim mondanak. Akik ebben a pillanatban is még mindig Antal Árpád, Tamás Sándor, Kelemen Hunor, bármilyen sorban is mondjuk a neveket. Azt fogom csinálni, amit ők a legmegfelelőbbnek tartanak. Én nagyon szívesen beállok bármilyen ringbe. Feltöltődtem energiával a hazajövetelem által, ilyen buldózer hangulatom van, aztán bármi lesz, az lesz. Alapvetően egyházi és kisebbségügyi kérdésekkel szeretnék foglalkozni, jogi szempontból” – fejtegette Markó a Tabakón.

Mint a Transtelexnek kifejtette, azok döntenek a sorsáról, akik eddig is támogatták. Ennyi év után nem szeretne elvárásokat megfogalmazni, szívesen elvállalja azt, ahol a leghasznosabbnak tekintik munkáját.

Ebbe pedig beletartozik akár az is, hogy újra képviselő vagy államtitkár legyen a választások után.

„Hazajöttem, hoztam egy kis energiát magammal, ezt az energiát felajánlom, hogy ott használják, ahol a legérdemesebbnek tartják. Azt sem tartom kizártnak, hogy kapnak egy olyan háttértevékenységet, amiben szakmailag jól tudok működni. A célt majd megmondják az én jó barátaim és támogatóim” – mondta Markó.

A kisebbségi érdekvédelemben nem történtek nagy előrelépések, amióta nem politizált aktívan – hívtuk fel a figyelmét Markónak, rámutatva, hogy azok az ügyek, amelyekért egykor harcolt, ma már lezártnak tekinthetők. Nincs több visszaszolgáltatás, és nem született meg a kisebbségi törvény sem. A politikus szerint az elmúlt közel egy évtized alatt az RMDSZ pozíciója nem gyengült, csupán eszköztárában változott.

„Az RMDSZ nemcsak a szimbolikus térben mozog, hanem gazdaságfejlesztés, családpolitika és sok más irány van. Tudom, hogy ti most nem nagyon szeretitek az RMDSZ-t. Én a nyolc és fél év alatt külső szemlélőként hatalmas dolgokat láttam. A gazdasági, beruházási irányokba és a családpolitikába való belépés mind nagyszerű, új pluszok az RMDSZ-ben. Határozottan támogatni tudom ezt az előre mozdulást. Ezek mellett pedig nyilván a szimbolikus térnek is működnie kell: Úzvölgye, a kétnyelvű feliratok kérdése, egyházi javak. Ezeket is tovább kell vinni” – fejtegette a volt képviselő.

A választások közeledtével szerettük volna megtudni, hogy mekkora esély van rá, hogy Markó Attila ismét képviselő legyen, de ez még – úgy tűnik – nem egy lefutott kör. Azt viszont tudni lehet, hogy amennyiben Markó ismét képviselő lesz, akkor – rosszabb esetben – két jelenlegi RMDSZ-es képviselőnek kell másik munkát választania.

Az RMDSZ Kovászna megyében jelenleg négy képviselői és egy szenátori hellyel rendelkezik, de Miklós Zoltán képviselő szerint a Kovászna megyei négy képviselői hely megtartása matematikailag nehezen jön ki. 75 százalék körüli magyar szavazat van a megyében. Így a mostani negyedik képviselői hely inkább szerencse kérdése volt, és mindössze egyszer jött össze.

„Semmi okunk azt hinni, hogy még egyszer összejöhet a négy képviselő hely. Hárommal kell számolni, és amióta már kétszer egymás után elúszott a szenátusi lista második helye, először pont én voltam ennek az elszenvedője 2016-ban, azóta a reális elvárás, meg amivel számolunk, az a három képviselői plusz egy szenátori hely” – mondta el érdeklődésünkre Miklós Zoltán képviselő.

Mivel foglalkozott Háromszék egykori képviselője Magyarországon?

Magyarországi tartózkodása kapcsán Markó azt mesélte a Transtelexnek, hogy a magyar kormány jelezte felé még a Mikó-per jogerős döntése előtt, hogy ha baj történik, akkor meg fogják védeni. Így is tettek. Markó és felesége Magyarországra utaztak, ahol a volt parlamenti képviselőnek alapvetően erdélyi ügyekben voltak kormányzati feladatai, elemzéseket írt, főleg a Dan Tanasă-perekről és hasonló ügyekről. Párttevékenységbe, azt mondta, nem folyt bele.

„A magyar kormánynak igénye volt arra, hogy az erdélyi magyar ügyeket tisztábban lássák, ilyen-olyan dolgokban legyenek pontos információik. És ez egy természetes dolog. Transtelex-nyelvre lefordítva: bármilyen kormány van egy országban, annak mi segíteni akarunk, hogy erdélyi magyarság ügyében tisztában lássanak. Ez egy hasznos dolog” – tette hozzá Markó, aki ezen kívül az amerikai külügy éves, emberjogi és vallásszabadságról szóló jelentéseinek elemzését is végezte éveken át, Románia, Szlovákia, Kárpátalja, Vajdaság vonatkozásában.

„Egészen addig csináltam, ameddig tartalmatlanná nem váltak ezek a jelentések, most már az amerikai külügy gyakorlatilag nem ír semmit rólunk. Pedig lenne miről írnia, mert Úzvölgyét nem láttam egyetlenegy jelentésben sem. Amerikát nemhogy nem érdekli, ugyanaz történik ezzel az üggyel is, mint például az én pereimben, hogy a román diplomáciának van akkora befolyása, hogy kicenzúrázza az amerikai jelentésből ezeket a dolgokat, pedig lenne rá lehetőség, hogy különböző visszaéléseket kisebbségvédelmi téren szóvá tegyenek, de ez nem történik meg, és ezért most már az amerikai jelentéseket én személy szerint tartalmatlannak látom” – állapította meg a politikus.

Markó bevallotta azt is, hogy magyarországi tartózkodása alatt egyfajta távolságtartás vett fel a román nyelvvel kapcsolatban, mert a róla szóló, negatív hangvételű médiaanyagok nagyon megviselték. Ugyanakkor hatalmas különbséget lát a magyar és a román televíziós viták között. Azt mondta, hogy a román televíziókban gyakran ordibálnak egymással a vitapartnerek, ami Magyarországon nem történik meg. De az ügy kedvéért, ha újra politikai pályára lépne, akkor tudná vállalni, hogy részt vegyen akár egy ilyen hangos vitában is.

Markó Attila a titkosszolgálati protokollumoknak tudja be a meghurcolását

A politikust 2012 júliusában ítélték el: első fokon három év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki rá, majd 2014-ben jogerős döntést született a Mikó-perben. 2018-ban már öt év letöltendő börtönre ítélte a bukaresti táblabíróság, mert bűnösnek találta abban, hogy a kártérítési bizottság tagjaként, a kommunista diktatúra által államosított ingatlanok után fizetendő jóvátételi összegek megállapítása során visszaéléseket követett el. Markó vitatta az ítélet jogszerűségét és Magyarországra menekült.

Markó Attila szerint eleve azért kezdeményezték ellene a pert, mert „merte visszaadni” a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét a református egyháznak. Erre szerinte Kolozsvár volt polgármestere, Gheorghe Funar grandiózus tévéinterjúja hívta fel a figyelmet, aki a lovak nyelvének nevezte a magyart, és azt mondta, hogy a magyarok épületenként fogják elvenni Erdélyt. Ez pedig valamilyen mértékben összecsengett a mindenkori hatalom és a Román Titkosszolgálat (SRI) magyarokról alkotott képével.

Markó szerint a 2000-es évek elején sikerült letenni az alapokat az oktatási jogok, nyelvhasználati jogok, a restitúció, és különböző ratifikálások (a Nyelvi Karta és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény) terén.

Ez szerinte ma sokkal nehezebb feladat lenne, hiszen érezhetően változott a román-magyar viszony, és nem feltétlenül jó irányba.

A Mikó-per pedig jelzésértékű volt, addig 1100 ingatlant sikerült visszaszolgáltatniuk, ez a folyamat azonban ezután megfeneklett. De a nyelvi jogok bővítése is elért egy bizonyos szintet, amit mára a meglévő jogok gyakorlatba ültetésével lehetne bővíteni. Sok megszerzett joggal ugyanis az emberek sem élnek. A Transtelexnek azt mondta, ő kívülről úgy látja, nem az RMDSZ gyengült meg, hanem a körülmények változtak.

„Ez egy történelmi korszak volt, mert nem volt könnyű akkor ezeket átvinni, de ha ma kezdenénk el törvénykezni, az oktatási törvényt vagy a nyelvhasználati törvényt sokkal nehezebben lehetne elfogadtatni, mert akkor még a román állam nem tudta, hogy ez mivel jár, és akkor még nem akart ennek gátat szabni. Az állam akkor ébredt rá, hogy őt zavarja ez a sok magyarkodás, amikor kezdtünk élni a joggal. Amikor kétnyelvű feliratok születtek, felébredtek az ilyen Dan Tanasă-féle figurák, elkezdték ezeket piszkálni, felébredt a rendszer, hogy azért már elég sok az az 1100 ingatlan, amit visszaadtunk az egyházaknak, legyen ennek már vége. Így kezdődött el, hogy 2008-ban volt az első idézésem a DNA-nál a Mikó-ügyben. Mi akkor nevettünk, hogy ez egy bolondság, mert senki nem gondolta komolyan, hogy ebből lehet egy pert kreálni, hiszen a magyar egyházak erdélyi működésében az oktatási és szociális tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyoni háttér mind a tulajdonunkban volt” – fejtegette Markó Attila.

Hozzátette, legalább nyolc olyan nagy református kollégium volt, aminek az épülete egyházi tulajdon volt, és ebből csak a Székely Mikó Kollégium volt az, ami szúrta szemüket. A sepsiszentgyörgyi iskola volt az utolsó, amit megpróbáltak visszaadni, utána megállt a visszaszolgáltatási folyamat. Ebben az időszakban pedig nemcsak Markó Attila, de Nagy Zsolt, Horváth Anna, Antal Árpád és Ráduly Róbert Kálmán ellen is elkezdtek vizsgálódni a hatóság emberei és bírósági ítéletek születtek.

„Beindultak a cirkuszok. 2010-ben indult a Mikó-per, 2012-ben volt az elsőfokú ítélet, és 2014-ben a jogerős ítélet született, de én akkor azt már Budapesten éltem meg. (…) Amikor 2014-ben elkezdték a kárpótlási ügyeket piszkálni, már nem bírtam elviselni. Nem volt más választásunk, Magyarországra kellett menekülni, és Magyarországról néztem végig, mi történik itthon” – emlékezett vissza a politikus.

Markó szerint 2012 és 2018 között olyan igazságügyi rendszerben tárgyalták az ügyeit, amiben még működtek a SRI és az igazságszolgáltatás különböző intézményei között megkötött titkos protokollumok, azaz a SRI-nek lehetősége volt bizonyos személyek esetében beleszólni a bíróság és az ügyészek munkájába.

„Amikor 2018-ban ezek a protokollok napvilágra kerültek, akkor az igazságszolgáltatás függetlenségéért küzdő szervezetek értelemszerűen tiltakoztak, az Alkotmánybíróság ezeket a protokollumokat megsemmisítette. Ezért történt az, hogy a bíróságok ezáltal fellélegezhettek, és elkezdtek az utasítások helyett a jog és a törvény alapján dönteni. És ez volt az én szerencsém, mert 2019-től kezdődően minden pert megnyertem már. Hogyha a Mikó-per erre az időszakra esett volna, megnyertem volna azt is, mert nyilvánvaló volt az igazság. Dehát így járt sajnos Nagy Zsolt is, akit ugyanaz a rendszer küldött börtönbe, viszont ha Zsolt megérte volna a protokollumok megsemmisítésének időszakát, akkor valószínűleg Zsoltot is felmentették volna, mert abban az ügyben sem volt bűncselekmény” – részletezte a politikus.

Markó Attila szerint érezhető tehát a jó irányba történő elmozdulás az igazságszolgáltatásban, de a rendszer szerinte még mindig emberfüggő.