Háborgó vizek: hogyan vált a Fekete-tenger a háború egyik kritikus pontjává?

2023. augusztus 17. – 08:59

Háborgó vizek: hogyan vált a Fekete-tenger a háború egyik kritikus pontjává?
Csendőrök felügyelik a helyszínt a costinesti-i aknarobbanás után, 2023. aug. 14-én – Fotó: Costin Dinca / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Számos jel utal arra, hogy egyetlen szikra lángra lobbanthatja a pattanásig feszült fekete-tengeri helyzetet. A romániai négynapos hosszúvakáció kellős közepén felrobbant tengeri akna által kiváltott reakciók is pontosan mutatják, hogy a hatóságok komoly biztonsági kockázatként kezelték a helyzetet. Az eddigi egyensúlyt Moszkva rúgta fel, amikor egy hónappal ezelőtt egyoldalúan felmondta a gabonaegyezményt, és Ukrajnát valóságos gazdasági blokád alá helyezte. A NATO-nak ez egyáltalán nem tetszik, nem fognak ölbetett kézzel ülni, nyilatkozta James Stavridis tengernagy, az észak-atlanti szövetség korábbi európai főparancsnoka.

A costinești-i feltételezett aknarobbanás után Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes kijelentette, hogy Románia biztonságban van, még ha a fekete-tengeri helyzet feszült is, és meggyőződését fejezte ki, hogy az ilyen jellegű incidenseket a román hatóságok profi és zökkenőmentes módon kezelik. Geoană nyilatkozata jól mutatja, az orosz-ukrán háború minden szereplője tudatában van annak, hogy a Fekete-tenger, amely az ukrajnai háborúnak eddig csendesebb része volt, hirtelen a katonai és geopolitikai feszültségek katlanává vált.

Most tényleg Románia határán robbantanak

Keddről szerdára virradó éjszaka is folytatódtak az orosz dróntámadások az Odessza és környékén található gabona lerakatok ellen. Porrá lőtték Izmail és Reni kikötőjét is, holott Reni mindössze 19,5 km-re fekszik a legnagyobb romániai dunai kikötővárostól, Galactól, de az első romániai település, Grindu falu 8,5 km-re található. De a romba döntött Izmail is alig 65 km távolságra van a NATO-tag Romániától.

Az ukrán tengeri drónok pedig visszavágnak, robbanóanyagokat szállítanak lopakodva az orosz kikötők és hajók felé, de a NATO és a szövetségesek megfigyelő repülői és drónjai is ott cirkálnak a nemzetközi vizek feletti légtérben.

Miközben Geonă nyugtatni próbálja a kedélyeket, a dróntámadásokat élőben követő lakosság meg van rémülve, és futótűzként terjednek a romániai oldalról okostelefonnal filmezett videók a robbanásokról. A romániai ukrán nagykövetség fel is szólította az embereket, hogy ne filmezzenek és ne tegyenek közzé a közösségi médiában képeket a dunai kikötőket támadó drónokról és az ukrán légvédelmi rendszerek működéséről, hogy ne növeljék a dunai kikötővárosokban élő emberek életét fenyegető veszélyt. Meg persze, ne adjanak újabb és újabb információkat az ellenségnek. „Az orosz támadó aktívan figyeli az internetet, és további információkhoz jutva, pontosítja támadásait” – figyelmeztetnek a nagykövetség képviselői.

A Védelmi Minisztérium is bejelentette, hogy az Izmail és Reni kikötői elleni dróntámadások után megerősítette az ellenőrzési intézkedéseket, és a NATO-struktúrákkal együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti szárazföldi, tengeri és légteret. A légteret felügyelő struktúrák egyelőre nem azonosítottak semmilyen katonai fenyegetést Románia nemzeti területére vagy felségvizeire – közölte az intézmény, de valahogy mégsem hat megnyugtatólag a közlemény.

„A Fekete-tenger most egy konfliktusövezet – egy olyan háborús övezet, amely a NATO számára ugyanolyan fontos, mint Nyugat-Ukrajna” – idézi a New York Times Ivo Daaldert, a NATO volt amerikai nagykövetét, aki a Chicagói Globális Ügyek Tanácsát vezeti. A tenger feletti ellenőrzésért folytatott harc kihatással lehet a globális energiapiacokra és a világ élelmiszerellátására is, írja elemzésében a lap, és szerinte biztosan új kihívások elé állítja majd a NATO-t is, amely a tengeren való szabad hajózás fenntartására törekszik anélkül, hogy a szövetséget közvetlenül konfliktusba sodorná az orosz erőkkel.

Egy hónappal ezelőtt mondta fel Oroszország a gabonaegyezményt

Amióta Oroszország kifarolt a NATO és Törökország által közvetített, egy éven keresztül fenntartott gabonaegyezményből, egyre keményebben támadja Ukrajna mezőgazdasági és kikötői infrastruktúráját, amely a termények szállítását biztosította. Kijev a maga részéről hat kikötőt nyilvánított háborús övezetnek Oroszország fekete-tengeri partvidékén, és szintén támadásokkal fenyegetőzik teherhajók, olajszállító tartályhajók és kikötői létesítmények ellen.

Reni kikötője a még álló gabonasilókkal, ahonnan feltöltötték a Fekete-tengeren akkor még biztonságban közlekedő hajókat – Fotó: Szergij Karcsenko/NurPhoto
Reni kikötője a még álló gabonasilókkal, ahonnan feltöltötték a Fekete-tengeren akkor még biztonságban közlekedő hajókat – Fotó: Szergij Karcsenko/NurPhoto

Törökország, amelynek közvetítésével eleve létrejött az egy évvel ezelőtti egyezség ismét sürgeti Oroszországot, hogy gondolja meg magát és lépjen vissza. A Fekete-tengeri feszültség „senkinek sem előnyös” üzente Erdoğan Putyinnak, akivel a hírek szerint a hónap végén találkozik, és valószínűleg a gabonakereskedelem is napirenden lesz.

Oroszország kivonulásáig az ENSZ által tető alá hozott gabonaegyezménynek köszönhetően 32,9 millió tonna termény hagyhatta el biztonságban Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és ezzel elhárítódott az éhínség veszélye a szegényebb országokban. Vlagyimir Putyin azonban kijelentette, hogy felrúgott a megállapodást követően Oroszország eseti alapon ingyenesen biztosít gabonát egyes afrikai országoknak.

Putyin az orosz hegemónia fenntartására törekszik

A Fekete-tenger mind Oroszország, mind Ukrajna számára „a világ kapuja”, stratégiai és gazdasági jelentősége pedig óriási. De más szomszédos államoknak, különösen a NATO-országoknak, Törökországnak, Bulgáriának és Romániának is konkrét érdekei fűződnek a fekete-tengeri térséghez. Románia éppen a Neptun Deep földgázmező tartalékainak kitermelésének elkezdésén dolgozik, aminek stratégiai jelentősége van az ország és a régió energiabiztonsága szempontjából, de még az ősz folyamán elkészül a fekete-tengeri szélenergia hasznosítására vonatkozó törvény is.

Oroszország mindig is saját befolyási övezetének tekintette a fekete-tengeri övezetet: a cári birodalom, majd a szovjet nagyhatalomnak is fontos bástyája volt. Az orosz fekete-tengeri flotta 1793 óta Szevasztopolban állomásozott. Ezt a kikötővárost akarta visszaszerezni Putyin a 2014-es krími elcsatolással.

A Krím délnyugati partján fekvő Szevasztopol ugyanis különleges jelentőséggel bírt Moszkva számára: egyike volt Oroszország kevés mélyvízi kikötőjének, amely nem az arktikus övezetben fekszik, és a hadsereg számára télen is használható volt. Egy olyan stratégiai pont, ahonnan a Kreml érvényesíthette befolyását a Földközi-tenger, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Európa felé.

A Fekete-tenger továbbá hozzáférést biztosít Oroszország számára távolabbi országokhoz is, amelyekkel nemcsak semleges kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn, hanem ahol katonai tevékenységet is folytat, ilyen például Líbia és Szíria (ahol már saját haditengerészeti bázisa van Tartusban).

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Északi- és a Fekete-tengeri Flotta közös hadgyakorlatán a Fekete-tengeren, a Krím partjainál, 2020. január 9-én – Fotó: Alexey Druzhinin / Sputnik / AFP
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Északi- és a Fekete-tengeri Flotta közös hadgyakorlatán a Fekete-tengeren, a Krím partjainál, 2020. január 9-én – Fotó: Alexey Druzhinin / Sputnik / AFP

Hogy Moszkva mennyire igyekszik fenntartani hegemóniáját a fekete-tengeri térségben, azt jól mutatja az a számos regionális konfliktus, amelyet az elmúlt években szított. Ennek eredményeként, bár Oroszország elméletileg csak a teljes fekete-tengeri partvonal mintegy tíz százalékát birtokolja, a nemzetközi jog szerint valójában a partvonal mintegy harmadát ellenőrzi, és folyamatosan bővíti befolyási területeit. Oroszország 2008-ban beavatkozott Grúziában, és két nemzetközileg el nem ismert oroszbarát köztársaságot hozott létre, köztük Abháziát, amely közvetlenül a Fekete-tenger keleti partján fekszik. Moszkva 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta megszállta a Fekete-tengerrel határos Dél-Ukrajna nagy részét.

Azóta, hogy kitört a háború, Moszkva három nagy ukrán kikötőt foglalt el. Súlyosan aláaknázta a vizeket, semlegesítette az ukrán haditengerészetet, és de facto blokádot rendelt el az összes ukrán kézben lévő kikötőbe tartó és onnan induló polgári hajózás ellen.

Annak ellenére, hogy a NATO kifejezte azon szándékát, hogy elkerülje a közvetlen konfrontációt Oroszországgal, egy ideje egyre nagyobb a kockázata annak, hogy egy véletlen incidens konfliktusba torkollik.

Egyébként nemcsak a katonai stratégiai jelentősége miatt fontos Putyinnak a Fekete-tenger, hanem Oroszország kereskedelempolitikája szempontjából is. A legtöbb gabona-, műtrágya- és egyéb áruexportot az itteni kikötőin keresztül bonyolítják le. A fekete-tengeri kereskedelmi útvonal lehetővé teszi az áruk szállítását olyan országokba is, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.

Ukrajna kereskedelme megsínylette a fekete-tengeri útvonalak elvágását

Ukrajna számára a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak talán még fontosabbak, mint Oroszországnak. Békeidőben az ország exportjának több mint 50%-a Ukrajna legnagyobb fekete-tengeri kikötőjéből, Odesszából indult a világba. Mindenekelőtt a világpiacra szánt gabonát szállították ide és innen tovább, amíg az Oroszországgal kötött megállapodás július közepén le nem járt. A fekete-tengeri régiót egyébként az emberiség egyik legnagyobb éléskamrájának tartják.

A háború kitörése előtt Oroszország és Ukrajna együttesen a világ napraforgóolaj exportjának 60 százalékát, a búza 24 és az árpa mintegy 19 százalékát exportálta ezen az útvonalon. Mindkét országot súlyosan érinti gazdaságilag a Fekete-tengeren átmenő teherforgalom lelassulása, és az egyezmény felbomlása után kölcsönösen támadják egymás szállítmányait.

Miközben Oroszország és Ukrajna az észak-déli kereskedelmi útvonalakért harcol, Brüsszel számára egyre fontosabbá válik a kelet-nyugati útvonal. Romániával és Bulgáriával az Európai Uniónak két olyan tagállama van, amely hozzáfér a Fekete-tenger partvidékéhez, és Brüsszelben a Fekete-tengerre egyre inkább az Ázsia és Európa közötti áru- és energiaszállítás fontos folyosójaként tekintenek. Mivel Európa az orosz olajtól és gáztól való maximális függetlenség biztosítására törekszik, a figyelem egyre inkább a kaukázusi kitermelő országokra, különösen Azerbajdzsánra összpontosul. Baku Grúzián és Törökországon keresztül exportál olajat és gázt Európába. A Fekete-tengeren átvezető útvonal megkerüli Oroszországot és Iránt is, két olyan országot, amelyekkel szemben az európaiak szigorú szankciókat vezettek be.

Gabonasiló Odessza kikötőjében – Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / AFP
Gabonasiló Odessza kikötőjében – Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / AFP

Törökország lehet a tengeri katonai stabilitás döntőbírája

Az 1936-os Montreux-i egyezmény teljes szuverenitást biztosított Ankarának a Boszporusz és a Dardanellák felett, amelyek a Fekete-tenger egyetlen kijáratát jelentik a Földközi-tenger és a világ felé. Közvetlenül az Ukrajna elleni orosz invázió kitörése után, 2022 februárjában Törökország megakadályozta az összes hadihajó áthaladását, nem csak az oroszokét, így a Fekete-tengeren azóta is fennáll a tengeri hatalmi egyensúly.

Törökország geostratégiai helyzetével, amely lehetővé teszi számára, hogy a nemzetközi szerződések keretein belül ellenőrizze a Fekete-tengerhez való hozzáférést, a Fekete-tenger térségének legfontosabb NATO-tagja, és kereskedelmi csomópontként tekint magára Közép-Ázsia, a Kaukázus és a Közel-Kelet között.

De amellett, hogy Ankara meg akarja őrizni regionális vezető szerepét az Észak-atlanti Szövetségben, a Moszkvával való kapcsolatát is nagyon fontosnak tartja. Törökország gondosan figyelemmel kíséri, hogy a fekete-tengeri térségben az évtizedek alatt kialakult erőviszonyok viszonylag stabilak maradnak-e. A Montreux-i szerződés pedig lehetőséget kínál Ankarának arra, hogy a fekete-tengeri térségben más szereplőket – köztük a NATO-t – sakkban tartsa. Ez Moszkva számára is előnyös.

Románia az elkövetkező hónapokban megduplázza az ukrán gabona havi tranzitkapacitását

Az egy hónapja kialakult krízishelyzetre megoldást keresendő az EU, az Egyesült Államok, Moldova és Ukrajna képviselői a román kormány tagjaival a dunai Galac városában tartott találkozót. Egyetértettek abban, hogy a Sulina-csatorna maradt az egyedüli használható vízi út az ukrajnai áruforgalom számára. A román közlekedésügyi miniszter, Sorin Grindeanu azt ígérte, hogy Románia a jelenlegi havi kétmillió tonna gabonaszállítmányt felemeli 4 millió tonnára – írta a Reuters.

Ukrán gabonaszállítók várakoznak, hogy behajózhassanak a Sulina csatornába – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Ukrán gabonaszállítók várakoznak, hogy behajózhassanak a Sulina csatornába – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A miniszter szerint a romániai Dunaigazgatási Hivatal augusztus végére 60 új révkalauzt fog kinevezni, hogy folyamatos legyen a hajók átjárása a dunai Sulina-csatornán. Emellett pedig egy EU-s projekt segítségével hamarosan éjszaka is hajózni lehet majd rajta, jócskán megnövelve az útvonal kapacitását.

A NATO egy hajózási folyosó létrehozását latolgatja az ENSZ gabonaegyezményének összeomlása után

A NATO-t mindössze egy lépés választja el attól, hogy belépjen a háborúba, írja a Politico James Stavridis volt amerikai tengernagy nyilatkozatára hivatkozva. Moszkva közvetlen háborút kockáztat a szövetséggel azáltal, hogy nemzetközi vizeken hajókat tartóztat fel, és gazdasági blokádot próbál Ukrajnára kényszeríteni – jelentette ki a lap számára a NATO korábbi európai főparancsnoka.

A tengernagy, aki 2009 és 2013 között a szövetség erőit vezette a kontinensen, a Politicónak elmondta, hogy a tengeri eszkalációk – köztük egy török hajó vasárnapi feltartóztatása – arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak, hogy megakadályozzák Ukrajna gazdaságának megbénítását.

„Oroszország fellépése a Fekete-tenger nemzetközi vizein valós kockázatot teremt arra, hogy ez a NATO és az Orosz Föderáció közötti tengeri háborúvá eszkalálódjon” – mondta Stavridis. A NATO – folytatta – „nem fog minden fegyvert és pénzt biztosítani Ukrajnának, csak azért, hogy aztán végignézze, ahogy Oroszország egy illegális blokáddal megfojtja a gazdaságukat”.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!