A költségvetési hiányt lehet nem fogja megoldani a kormány, de bizonyos ágazatok fejlődését tönkrevágja

Alig 24 órával azután, hogy Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă bejelentette, hogy megállapodás született olyan intézkedések bevezetéséről, amelyek az év végéig 12 milliárd lejjel járulnak hozzá a költségvetési hiány pótlásához, két tervezet is napvilágot látott, és mindkettő azt mutatja, hamarosan saját bőrünkön fogjuk tapasztalni, hogyan drágul az élet Romániában.

A kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői azokat az intézkedéseket hangsúlyozták, amelyek a közszférát érintenék, így hosszasan időztek azoknál a részeknél, amelyek arról szólnak, hogy 6 milliárdos megtakarítást fognak eszközölni az amúgy sem betöltött állások leépítésével, egyes intézmények összevonásával vagy az üdülési csekkekben részesülő költségvetési alkalmazottak számának csökkentésével.

Arról, hogy a másik 6 milliárdot hogyan fogják előteremteni a lakosságtól, már nem nyilatkoztak, szabadkozva mondták, még zajlanak a tárgyalások, egyelőre semmi sincs leszögezve. Ezt követően a HotNews hozta le elsőként annak a tervezetnek az első változatát, amelyből kiderül, milyen adók és illetékek emelkednek, milyen kedvezményeknek inthetnek búcsút a különböző munkavállalói kategóriák.

A dokumentumból kiderült, hogy az építőipar és a mezőgazdaság számára megszűntek az adómentességek, míg az informatikai szektor alkalmazottjai számára bevezetnének egy bruttó 10 ezer lejes küszöböt, amely alatt megmarad a könnyítés.

Az osztalékok adóját 8%-ról 10%-ra emelnék, míg a mikrovállalkozások jövedelmére kivetett adókulcsokat 1%-ban és 3%-ban határoznák meg, jövedelemtől függően, a küszöb a 300 ezer lejes bevétel.

A szabadfoglalkozásúak vagy ún. engedélyezett magánszemélyek (PFA) tevékenysége is megsínylené a változásokat, ugyanis a tervezet szerint az egészségügyi és a társadalombiztosításra vonatkozó eddigi küszöbök emelkednének, az áfa pedig több szolgáltatás és áru esetében 5 százalékról 9 százalékra emelkedne, ha a HotNews által bemutatott variáns kerülne elfogadásra.

Még egy tervezet…

Kedden a tervezet egy másik változatát mutatta be a Profit gazdasági portál. Az új formában a kormány elhagyja az osztalékadó-emelést, de magasabb adót vezet be a luxusautókra és a tőzsdei tranzakciókra. Ugyanakkor az 5 százalékos áfa nem tűnik el, viszont jövedéki adót vezetnek be a hozzáadott cukrot tartalmazó termékekre, ami akár 30 százalékkal is megemelheti a szénsavas italok árát.

Az adóemeléseket rögzítő törvénytervezet legfrissebb változatának intézkedései:

• 19%-os áfa a magas cukortartalmú, 5 g/100 g-nál több cukrot tartalmazó élelmiszerekre. A cukor jövedéki adója bizonytalan, a Profit.ro munkatársai kiszámolták, hogy akár 30%-kal is drágulhatnának a szénsavas italok;
• 9%-os áfa az állateledelekre;
• a könyvek és tankönyvek áfája továbbra is 5% marad;
• a lakóépületekkel kapcsolatos ingatlanügyletek adóját úgy számítják ki, hogy az első eladáskor 5%-os kulcsot alkalmaznak minden egyes eladott lakás eladási árára, amelyből levonják a 600.000 lejes értéket, anélkül, hogy figyelembe vennék a kapcsolódó áfát;
• magasabb adót vetnek ki azokra a luxusautókra, amelyek 100 ezer eurónál drágább járműveknek számítanak;
• az azonosítatlan forrásból származó jövedelmek adója 16%-ról 50%-ra emelkedik, mivel ezt tekintik a jövedelmek be nem vallásának visszaszorítására szolgáló eszköznek;
• korlátozzák a vállalatok által az államtól levonható kiadásokat, beleértve a tanácsadási, menedzsmenti és más külföldi anyavállalatoknak fizetett jogdíjakat;
• az értékpapírokból származó nyereség adója az eddigi 1-3%-os rendszerről (az értékpapír tartási idejétől függően) 3-5%-ra emelkedik.

Megjegyzendő, hogy ez a változat egyelőre csak munkatervezet, így még előfordulhatnak változások.

Kiket érint leginkább?

Nicolae Ciucă volt miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy augusztus közepéig mindent eldöntenek. Ezekből a tervezetekből pedig az derül ki, hogy az intézkedések egy része idén szeptembertől vagy októbertől lépne életbe, a legtöbb viszont csak január elsejétől, szóval az idei költségvetési hiány pótlására nem igazán alkalmasak, viszont hosszútávú következményei lesznek, és a kis- és középvállalkozások fejlődését erősen megakasztják. A Digi 24 számára számolta ki egy szakember, hogy mit is jelent ez: egy mikrovállalkozás esetében, amelynek forgalma például 100 000 euró – ruházati bolt, pékség stb. –, a forgalom 1%-a után fizetendő adóval a vállalkozó jelenleg 1000 eurót fizet. A módosítások után, ha nem ér el 30%-os nyereséget, akkor a forgalom 3%-át, azaz 3 000 eurót kell fizetnie. Ha viszont 30%-os nyereséggel rendelkezik, akkor 4 800 € társasági adót fizet, ami körülbelül ötszörös növekedést jelent a befizetendő összeg tekintetében. A kisvállalkozások és a kis- és középvállalkozások 90%-a szenvedne, ha ezeket az intézkedéseket alkalmaznák.

Ezeket az intézkedéseket a Nemzeti Liberális Párt erősen kritizálja, és elégedetlenségét fejezte ki Marcel Bolos pénzügyminiszter irányában, aki szerintük átgondolatlanul hajtja végre a miniszterelnöki rendelkezéseket, ráadásul ezek épp a liberálisok szavazótáborát érintik, hiszen minden felmérés szerint a vállalkozó szféra az, amely erőteljesen támogatja a pártot.

Az IT-szektor képviselői sem nyugszanak bele abba, hogy az adókedvezményt egyik pillanatról a másikra megvonják tőlük. Az ANIS, a Szoftver- és Szolgáltatóipari Munkaadók Szövetsége aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan a kormánykoalíció úgy dönt, hogy az iparág képviselőivel való konzultáció nélkül megvitatott, azonnal alkalmazható, az adótörvénykönyv egyetlen elvét sem tiszteletben tartó adóügyi intézkedésekkel veszélyezteti az IT-ipar jövőjét és Románia regionális és globális szintű erejét ebben az ágazatban. Figyelembe véve, hogy a kormány képviselői az elmúlt hónapokban nyilvánosan kijelentették, hogy az adóváltozások semmiképpen sem az IT-ipart fogják célozni, tekintettel az ágazatnak a GDP növekedéséhez és a kereskedelmi mérleghez való jelentős pozitív hozzájárulására, az ANIS felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szándékok folytatásával a döntéshozók azt kockáztatják, hogy Románia lekerül a regionális szintű versenyképesség térképéről, olyan országokkal szemben, mint Bulgária és különösen Lengyelország, amelyek közép- és hosszú távon teljes mértékben ki fogják használni ezt a váratlan döntést.

„A jelenlegi kormány által javasolt új intézkedések példátlanul lefékezik azt a folyamatot, amely Romániát az innováció és a digitális átalakulás regionális központjává alakítja, és amelynek hosszú és nagyon hosszú távú következményei lesznek, különösen, ha nem születnek más, e stratégiai iparág fejlődését támogató intézkedések, és amely gazdaságpolitikai hibát és nagy visszalépést jelent Románia gazdasági fejlődésében” – mondta Mihai Matei, az ANIS elnöke.

Mit mondanak a gazdasági és politikai elemzők?

A Szabad Európa portál gazdasági és politikai elemzőkkel beszélgetett, hogy megtudja, melyek azok a szakmai csoportok, amelyeknek elvesztése a választások előtt erős érvágásnak számítana mindkét politikai alakulat tekintetében. A döntések meghozatala amiatt is nehéz, hogy nem is olyan régen volt az, amikor utcára vonultak a tanárok, egészségügyi dolgozók, a rendőrség és más szakmai ágazatok munkavállalói béremeléseket követelve. Még a jelenlegi kormány is az oktatási sztrájk miatt halasztotta megalakulását májusról júniusra.

„Mivel kiegyensúlyozott koalíciót alkotnak, bal- és jobboldaliak egyaránt, olyan döntéseket kell majd hozniuk, amelyeknek politikai és társadalmi vonzata is van. Ez egy nagyon finom politikai egyensúly, mind a bal-, mind a jobboldalon: a liberálisok nem akarnak adóemeléseket, a szociáldemokraták nem akarják a pénzügyi erőforrások észszerűbb újraosztását” – magyarázta a Szabad Európának Adrian Mitroi, a bukaresti Gazdasági Tanulmányok Akadémiájának professzora. Szerinte a legsúlyosabb dolog az, hogy Románia elérte a 34%-os szegénységi kockázati rátát, ami a legmagasabb az Európai Unióban.

„Bármilyen döntést is hoznak, figyelembe kell venniük a hátrányos helyzetű területeket: az infrastruktúra és a munkalehetőségek hiánya ezekben a közegekben vezet ehhez a hihetetlen egyensúlytalansághoz” – zárja a közgazdász.

„Azt hiszem, sok olyan kategória van, amelyet a két párt nem szeretne maga ellen fordítani egy választási évben. A probléma az, hogy a költségvetési számok nem néznek ki jól, így lehetséges, hogy egy bizonyos ponton a választási számítások már nem fognak elsőbbséget élvezni, és a költségvetési hiány növekedésének megállításával kapcsolatos problémákban a politikai és választási számítások elé fognak kerülni” – jelentette ki Adi Zăbavă politikai kommunikációs szakember szintén a Szabad Európának.

Véleménye szerint a nyugdíjasok, az alacsony jövedelmű románok és a költségvetésben dolgozók nagy része az a fő kategória, amelyet a Szociáldemokrata Párt nem akar felzaklatni.

A másik oldalon a vállalkozók vagy a valamivel magasabb jövedelemmel rendelkező románok állnak, ők alkotják azt a választói réteget, amelyet a liberálisok szeretnének megvédeni. „Ma a Nemzeti Liberális Párt véleménye keveset számít a jelenlegi kormányban. Aztán lehet, hogy a kormányzás szempontjából olyan kritikus lesz a helyzet, hogy ezek az egyensúlyozásaik, bármennyire is szeretné bevédeni választóit a PSD és a PNL, a lehető legkevésbé számítanak” – véli Zăbavă.

A Szabad Európa által megkérdezett Valeriu Turcan politikai elemző egy kiváltságos kasztot azonosított. „Az állami alkalmazottak és a megyei szintű közigazgatási elit az, amelynek eddig aranyélete volt. Sajnos most is az látszik, hogy olyan megoldásokat keresnek, hogy minél kevesebb olyan embert érintsen, aki az államnak dolgozik” – mondta Turcan.

Ennek megvalósítási módja a betöltetlen állások megszüntetése és az intézmények összevonása. „Egyelőre nem világos, hogy ez az átcsoportosítás milyen mértékű lehet. Meglepetés is érhet minket, amikor meglátjuk a különbséget a pénzügyminisztérium jelenlegi terve és a között, ami végül elfogadásra kerül. Arra fognak törekedni, hogy különböző intézményszegmenseket helyezzenek át megyei szintre, de a megyék részéről is nagy lesz a nyomás , mert senki nem akar további pénzügyi kötelezettségeket vállalni” – véleményezte Turcan.

Véleménye szerint a politikai tét óriási, és a kormány, a miniszterelnök, illetve a teljes koalíció számára ez egy komoly próbatétel. „A második tét a politikum részéről az, hogy ne induljon nyilvános vita arról, hogyan sikerült elérni egy ilyen 58 milliárd lejes hiányt. Hogyan derül ki egyik napról a másikra egy ilyen összeg? Miért nem kongatták meg a vészharangokat, amikor 3, 5 vagy 15 milliárd volt? Attól tartok, hogy csak úgy lehet ekkora deficitet elérni, ha eltitkoljuk a dolgokat” – zárta gondolatát a politikai elemző.