Kincses Kolozsvárért Díjjal tüntették ki Dávid Gyulát a 14. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján

Hétfőn este megnyitották a 14. Kolozsvári Magyar Napokat. A megnyitón Gergely Balázs, a rendezvény főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke köszöntötte a közönséget, de az erdélyi és magyarországi politikusok is beszédet tartottak. A Fidesz-kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina is ott volt a felszólalók között.

Az est legjelentősebb pillanata azonban a Kincses Kolozsvárért Díj átadása volt, amellyel a 95 éves Dávid Gyula irodalomtörténész szerkesztő és műfordító, és nem utolsó sorban az EMKE egykori elnöke, művelődésszervező egykori munkásságát ismerték el.

Dáné Tibor, szintén volt EMKE elnök mondta a laudációt. Ebben „kortalan emberként” jellemezte Dávid Gyulát, aki az erdélyi 1956-os diákmozgalmak nyomán megjárta az akkori Románia politikai börtöneit és munkatáborait. A többéves fogság után szabaduló Dávid Gyula élete során mindig a kultúrát helyezte a politika elé. „Talán a fogságban edződött erős életigenlése állította meg testi-lelki-szellemi öregedését” – fogalmazott Dáné Tibor.

A díjazott elmondta: 75 év köti Kolozsvárhoz, és a díj további kötelezettséget ró a vállára. „Amíg a Jóisten éltet, tovább fogom tenni azt, ami tehető” – ígérte a magyar színházat megtöltő, tapsoló közönségnek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a rendezvény méltatása után szóvá tette, hogy a román kormány „hadat üzent” a kultúrának, költségcsökkentő terve a magyar intézményeket hatványozottan érinti. Emlékeztetett, hogy a kultúra támogatása terén Románia jelenleg is a sereghajtók között van az Unióban. Az RMDSZ elnöke elmondta, egy héttel ezelőtt arra kérte Marcel Ciolacu román kormányfőt, hogy vessék el ezeket a megszorító intézkedéseket, „tegyék a szemétkosárba, mert ott a helyük”. „Ígéretet is kaptam, hogy így fog ez történni, de óvatos duhajként csak annyit mondok: várjuk meg a végét” – fogalmazott Kelemen.

„Nemcsak a mienk, magyaroké ez a város, hanem a németek, a románok és a zsidók, valamint más nemzetiségűek városa is. A latin névből gondoljunk arra is, hogy Kolozsvár mindenkié, aki a művelt Európához tartozónak vallja magát és dolgozott e település fejlődéséért az elmúlt években, évtizedekben, vagy akár az elmúlt évszázadokban” – idézte az MTI Potápit, aki kiemelte, hogy 2017 óta már magyarul is ki van írva a város neve a helységnévtáblákra. „Önökkel együtt akkor én is úgy éreztem, hogy visszakaptunk, mi, magyarok valamit, amit a történelem elvett tőlünk az elmúlt évszázadban. Ma már hivatalosan is azt hirdetik ezek a háromnyelvű táblák, hogy Kolozsvár a mi városunk is” – fogalmazott az államtitkár.

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke beszédében a múlt egyre távolodó, a jelen élhető és a jövő Kolozsvárjáról is beszélt. Elmondta, hogy a közösségi emlékezet egyre kopik, de tovább kell örökíteni a múlt szellemiségét. „Azt a Kolozsvárt, amit a múltból hoztunk, és ami egyre inkább távolodik, csak mi tudjuk itt tartani, megtartani” – mondta, hozzátéve, hogy a jövő közeledő Kolozsvárját a jelenlévők tudják formálni.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke a magyar napok kapcsán kiemelte, hogy Erdélyben sokan ehhez mérve szervezik meg nyári szabadságukat, hazalátogatásukat.

A 14. Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájának zárásaként Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedű- és tereminművész, valamint a Kolozsvári Magyar Opera zenekara adott koncertet. Az augusztus 20-ig tartó programsorozattal kapcsolatos minden fontos információ megtalálható a rendezvény honlapján, valamint a rendezvény Facebook-oldalán.