Sándor Krisztina: Nagyobb hangsúllyal és több szereplővel van jelen a magyar kormány Tusványoson, mint tíz évvel ezelőtt

A 2023-as tusványosi programot már korábban meghirdették, sőt, megvolt a budapesti sajtótájékoztató is, természetesen korábban, mint a székelyföldi. Itt már kiderült, hogy A béke ideje mottóval szervezik meg az idei kiadást, és Orbán Viktor beszédének is ez áll majd a középpontjában. A csíkszeredai sajtótájékoztatót egy héttel később tartották meg, itt már nem Németh Zsolt sorolta a programokat, hanem Sándor Krisztina, aki a Tusványos politikai programfelelőse és az EMNT-nek, amely a rendezvény kiemelt partnere, az ügyvezető elnöke. Ő válaszolt a Transtelex kérdéseire.

Ön felel a Tusványos programjának politikai részéért. Hogyan kell elképzelni ennek az összeállítását? Szabad kezet kapott, vagy többekkel kellett egyeztetnie arról, hogy mi kerül be vagy nem a programba?

Bonyolult kérdés… A Tusványosnál a politikai rész az, ami legkésőbb véglegesül a programban, és szinte az utolsó pillanatig változhat, mert ilyen a politikai élet. Nemrég kikerült az RMDSZ a kormányból, amikor nekiláttunk a program összeállításának, akkor ez még nem így volt, és a változás felülírta a politikai programok egy részét.

Nem egyedül dolgozom a politikai programokon, többen is vagyunk. Egyrészt ott vannak az alapítók, Németh Zsolt és Toró T. Tibor, illetve a Pro Minoritate Alapítvány munkatársai, akikkel folyamatosan egyeztetünk. Az utóbbi években az a gyakorlat, hogy a magyarországi vendégeket többnyire a Pro Minoritate Alapítvány hívja meg és intézi velük a logisztikai teendőket, az erdélyieket mi szervezzük, de ez is összetettebb. Gyakorlatilag az erdélyi részeket illetően is folyamatosan egyeztetek az alapítókkal, egyrészt Toró T. Tiborral, másrészt az utóbbi években az is gyakorlattá vált, hogy az RMDSZ képviselőivel is egyeztetünk, és megpróbálunk valamiféle egyensúlyt teremteni, főleg az olyan témáknál, ahol elvárt és szükséges, hogy mind a két félnek megjelenjen a véleménye. Mármint az erdélyi magyar-magyar politikai pártokra értem.

Az egyeztetésen túl, mekkora döntési szabadsága van a politikai programok felelősének?

Panelektől és meghívottaktól függ, meg nyilván az éppen betöltött tisztségektől. Egy miniszteri rangú beszélgetés általában miniszteri szinten van egyeztetve a két kabinet részéről. Ez egy közös munka, ezen a szinten nincs szabad kezem: többszörös egyeztetés zajlik a kabinetek, a szervezők között, és a szervezők is egyeztetnek egymással. Én is ajánlok előadókat, meg a másik fél is. Néha vannak szervezők között is viták. Nem minden megy simán a szervezési berkekben sem. Egyeztetni kell, hogy ki kit fogad el, ki kivel ül le, hogyan ül le, ezért hangsúlyozom, hogy ez csapatmunka, meg többkörös egyeztetés eredménye, ami aztán véglegesül.

Idén mik voltak a vitatott témák, amik akár a szervezőket is megosztották?

A választásokra vonatkozó panelek. A jövő évi választásokról több elemzői meg politikai beszélgetés is készül, és vita alakult ki arról, hogy ki kinek legyen a tárgyalópartnere. Ez időnként kényes kérdés, hogy ki kit fogad el beszélgetőpartnerként. Itt szoktak lenni azért többkörös viták, hogy aztán a végén legyen valamilyen eredmény belőle.

Politikusok között is vannak ilyen feszültségek?

Igen.

Tehát az RMDSZ, az EMSZ és a Fidesz egyes politikusai között is vannak ellentétek?

Nyilvánvaló. Mi a programalkotásban arra törekszünk, hogy főleg, ha Kárpát-medencei kitekintésű téma, és nem erdélyi belpolitikai ügy, akkor legyen magyarországi fél és Erdélyből legyen mindkét oldalról (EMSZ és RMDSZ – szerk. megj.) egy-egy fél, csakhogy nagyon sok olyan téma van, amihez ezt a felállást nem lehet biztosítani.

A 2023-as Tusványosnál milyen szempontok alapján alakították ki politikai programkínálatot?

Az előadások egy része az idei mottóhoz igazodott: a béke ideje. Ehhez kapcsolódik a háborús kérdéskör. Szinte minden nap van legalább egy előadás, ami a háborúról szól, a hatásairól, a kilátásokról, a térség jelenéről, jövőjéről és a biztonságpolitikáról is egyúttal. Ez egy elég hangsúlyos témakör, adja magát a helyzet.

A második egy klasszikus csomag, ez a nemzetpolitika és minden, ami ahhoz tartozik, beleértve azt a hagyományos péntek délelőtti nagy nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyiken elnöki szinten minden kárpát-medencei vezető részt vesz, és ehhez kapcsolódóan még több olyan panel van, ami az elmúlt évek nemzetpolitikai gyakorlatait, eredményeit mutatja be, vagy párbeszéd van róla.

A harmadik nagy csomag a gazdasági kérdéseket taglalja. Az elmúlt két-három évben a gazdasági kérdések egyre hangsúlyosabban megjelennek, egyre több olyan beszélgetés van, ami a gazdasági lehetőségekről szól: versenyképesség, energiapolitika, melyek a húzóágazatok, akkor ennek egy leágazása, ami a turizmusra vonatkozik. Úgyhogy nagyjából ez a három nagy csomag: háború, nemzetpolitika, gazdaság, és akkor azon belül a rész témák.

Megnéztük az idei Tusványos programját, és azt láttuk, hogy a magyarországi ellenzéki pártok képviselői közül alig jelennek meg páran. Miért alakult ez így, ha a Tusványos egyik célja a vita, a véleményütköztetés?

Azért azt tudomásul kell venni, hogy Tusványos hagyományosan a jobboldal, mármint a magyarországi jobboldal számára volt egy olyan terep, ahová ők szerettek eljárni, és miután kormányzati pozícióba kerültek, ez a szándék csak felerősödött, de szeretném kiemelni, hogy van egy pártközi kerekasztal, ahol megjelennek az ellenzéki pártok politikusai. Nem tudom, hogy ez már nyilvános-e...

Nyilvános. Az egyetlen olyan program, ami az ellenzéki pártokat is megjeleníti szó szerint a Pártközi vitafórum választások előtt címet viseli. És a megafonos Deák Dániel moderálásával részt vesz rajta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Nacsa Lőrinc Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettes társaságában Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, Kanász-Nagy Máté LMP-s frakcióvezető-helyettes és Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

Ez a pártközi kerekasztal is már egy nagy eredmény, ha az ember ránéz a magyarországi politikai életre. Én úgy gondolom, hogy ez is egy jelentős panel és kerekasztal-beszélgetés, ami elég nagy érdeklődésre tarthat számot. Most már nem az első alkalom, hogy ez létrejött, bár ebben a teljes formájában azt hiszem, hogy most az idén először, mármint hogy nagyobb részvétellel, de hát nyilvánvaló, hogy a magyarországi ellenzék is úgy érzi, hogy a mostani Tusványos egyértelműen a mostani magyar kormány terepe. Ettől függetlenül a pártközi kerekasztal megszervezését értéknek tartom, merthogy Tusványos azért mindezek mellett hagyományosan a párbeszédnek meg a vitáknak a helyszíne is.

Úgy fogalmazott, hogy „nagy dolognak számít a mostani magyarországi politikai helyzetre nézve”, de miért számít nagy dolognak? Nem egy természetes dolognak kellene lennie?

Nagy dolog, hogy az ellenzéki pártok vezetői eljönnek Tusványosra. Azért elteltek évek, vagy akár évtizedek is, hogy nem jöttek ide, tehát az ő szempontjukból tartom nagy dolognak, és szervezői szempontból is, mert nekünk az a szándékunk, hogy itt a vita folyamatosan jelen legyen.

Nem jöttek, vagy nem hívták az ellenzéket?

Már jó pár éve hívjuk őket. Biztosan voltak olyan évek, amikor nem írtunk nekik, de akkor valószínűleg más volt a fókuszban. De ez most egy ideje szándék, közös törekvés, vagy inkább a magyarországi fél törekvése, hogy ez a téma is kerüljön terítékre.

Az erdélyi magyar politikai élet témái közül milyen kérdések jelennek meg a programban, és melyek azok az erdélyi magyarságot érintő konkrét problémák, amelyek megbeszélésre fognak kerülni Tusványoson?

Rögtön a legforróbb témával kezdem, amit utólag építettünk be a programba, ez is arról szól, hogy még nem végleges a politikai programrész teljes egészében, bár már ilyen 85 százalékos készenléti állapotban van. De például az úzvölgyi történések kapcsán korábban volt egy emlékezetpolitikával foglalkozó beszélgetés, és kibővítettük ezzel a témával, mert ez ékes példa arra, hogy ezen a téren még elég sok olyan teendő van, ami nem volt elvégezve az elmúlt 32 évben.

A választásokra való felkészülés a másik téma, ami fókuszban van. Erről több beszélgetés is lesz a Kós Károly és Jakabffy Elemér sátrakban is, mert jövőre elég sok választás jön. Illetve az oktatás is egy aktuális téma, a sztrájkkal s az érettségi eredményekkel és mindennel együtt. A népszámlálás eredményeinek a számbavétele szintén terítéken lesz, meg az autonómiáról szóló kerekasztal, amit minden évben megszervezünk, bár jelentős előrelépést nem könyvelhetünk el ezen a téren. Ezeken kívül a transzilvanista mozgalmat is tematizáljuk, és az egyházak változó szerepét, a magyar társadalom átalakulását is megvizsgáljuk.

Miért, mivé alakult át az erdélyi magyar társadalom?

Itt társadalmi folyamatokra kell gondolni: egyrészt a népszámlálás kapcsán kiderült, hogy van egy nagyfokú asszimiláció, népességfogyás, amivel kezdeni kell valamit, másfelől az elvilágiasodás, a szekularizáció is egy olyan folyamat, amiről érdemes beszélgetni.

A béke jegyében szervezett Tusványosra gondolva, ki döntötte el azt, hogy ez legyen a mottó, amikor a megtámadott ország nem tematizálja jelenleg a béketörekvéseket, illetve az agresszor, Putyin Oroszországa sem mutat hajlandóságot arra, hogy kivonuljon a megtámadott Ukrajnából. Ennek a „békének” jelenleg mennyire van relevanciája?

A szervezőcsapat általában legkésőbb decemberben dönt a jövő évi mottóról, ha csak valami nem írja fölül, és nem volt kérdés, hogy a béke legyen az idei mottó. Összeült egy szűk körű stáb, a Tusványos szervező magja, és egyértelmű volt mindannyiunk számára, vagy a döntő többség számára, hogy valamit a háború kapcsán kellene mondani, és nyilvánvaló, hogy a békét kell szorgalmazni... így jött ki ez a jelmondat, hogy Tusványos a béke ideje. Az üzenete a lényeg, hogy „tárgyalás útján érhető el a béke”, és ebben Tusványos nagyon jó példa, mert a múltban is és a jelenben is jellemző az, hogy különböző feleket ültettünk egy asztalhoz. Nagyon sokszor voltak élesebb hangú viták is, olyan is volt, hogy nem jött el a másik fél, és a sajtón keresztül üzent, de minden évben meghatározza legalább 2-3 hétre, vagy olykor hónapokra is a közéletet az, ami Tusványoson elhangzik felelős politikusok szájából, mindegy, hogy melyik oldalról. És még az is meghatározza, hogy ha erre olyanok reagálnak, akik esetleg nem jöttek el, de fontosnak tartják, hogy reagáljanak arra, ami ott történt. Ilyen szempontból a fő üzenetünk most ezzel a jelmondattal az, hogy tárgyalás útján érhető el a béke, és bármilyen hosszú is az út ehhez, mi ezt képviseljük, ezt üzenjük.

A Tusványos valamikor valóban úgy indult, hogy nem csak a magyar-magyar, de a román és magyar párbeszédnek, egyeztetésnek is a helyszíne volt, de a román politikusok évek óta nem járnak Tusványosra. Idén csak a Világrend és biztonság. A béke ideje? című előadásban jelenik meg a PSD egyik volt szürke eminenciása, Viorel Hrebenciuc, aki ráadásul egy évvel ezelőtt szabadult a börtönből, ahol korrupciós ügy miatt ült. Más román személyt nem láttam, legkevésbé aktív román politikust vagy a kormánypártok politikusainak valamelyik aktív tagját. Miért nem hívják meg őket? Miért szakadt meg ez a folyamat, ami akár egy Magyarország és Románia közötti egyeztetésre, hídképzésre is lehetőséget biztosítana?

Mondhatnám röviden azt, hogy mert nincs meg erre a politikai szándék, nyilvánvalóan a másik fél részéről.

Mármint azt állítja, hogy a románok nem jönnének el az eseményre?

Igen. Másfelől azt is mondhatnám, hogy májusban még azt gondoltuk, hogy magas szinten képviseli a román kormány magát Tusványoson, ugyanis több RMDSZ-es miniszter benne volt a programban. Most nyilván időközben az RMDSZ kikerült a kormányból, tehát a volt miniszterek, az államtitkárok azok már nem a kormányt képviselik. Ettől függetlenül ezekben a panelekben ők maradtak benne, hiszen továbbra is illetékesek abban a témában, amiben addig dolgoztak.

Sajnos le kell vonni a következtetést, hogy amíg a két állam szintjén nincs meg az egyforma szándék arra, hogy a közös dolgainkat rendezzük, addig nem fognak eljönni Tusványosra, ráadásul az elmúlt években teljesen egyértelmű, hogy amíg a két nagy kormányzó párt képviselői kormányzatban vesznek részt, addig nekik nem éri meg eljönni Tusványosra, mert azzal magukra vonják azoknak a haragját, akik a szavazótáboruk egy részét képezik. Ezzel a kérdéskörrel már nagyon korán szembesültünk. Kétszer is volt alkalmunk arra, hogy a román államelnök szintjén legyen tárgyalófél Tusványoson, de ettől függetlenül az inkább kivétel volt, ami erősítette a szabályt, és nem véletlen, hogy ezért inkább korábbi kormánytisztviselők hajlandóak eljönni, de aki jelenleg betölt egy fontos kormányzati vagy politikai tisztséget a román politikai életben, az inkább nem jön el, mert nem kockáztatja az utólagos kritikákat az övéi részéről.

Tény, hogy a Tusványos a magyar-román párbeszéd helyszíneként vált ismertté a kezdetekben, és a fekete március után jó pár évvel ez egy nagyon fontos folyamat volt. Az is tény, hogy akik akkor abban szerepet vállaltak román részről, azok ma nem szerepelnek a román politikai életben, és inkább elemzőként, újságíróként, vagy csak egyszerűen félreállt értelmiségiként követik, hogy azóta mi történik a román-magyar párbeszéd szintjén. Ez egy hiányosság, amivel számolni kell. Én évek óta román-magyar konferenciát is szervezek, ez már nem Tusványoshoz kapcsolódik feltétlenül, de ugyanazzal a nehézséggel kell szembesülni. Nem jó irányú folyamat amúgy, és nem tudom, minek kell történnie ahhoz, hogy újból többen érezzük az érdemi párbeszédre szükségességét.

Miután körvonalazódott, hogy az RMDSZ a továbbiakban nem lesz kormányon, utána a Nemzeti Liberális Pártból és a Szociáldemokrata Pártból kiket hívtak meg az eseményre?

Hát akkor már olyan fázisban volt a programterv, hogy nem volt lehetőségünk újabb szereplőket behívni.

A Tusványos nem volna amúgy alkalmas fórum arra, hogy Úzvölgye helyzetét megbeszéljék a magyarországi, romániai magyar és román közösség tagjai? Említette, hogy épp a friss fejlemények miatt került bele a programba.

Hát beraktuk, de igazából kibővítettünk egy panelt, ami az emlékezetpolitikáról szólt volna. Jelen lesz Magyarország és az RMDSZ meg EMSZ. Román résztvevője tudomásunk szerint nem lesz ennek a beszélgetésnek.

De akkor ez miben mozdítaná előre a történetet? A pártok állásfoglalásai alapján megítélhető, hogy a magyar pártok egyetértenek abban, hogy elítélendő az újabb randalírozás. Érdemi párbeszéd azonban nincs a román féllel, pedig mégiscsak vele kellene ezt megvitatni, nem sok értelme van hazabeszélni.

Valóban, beszélni kell a román féllel, viszont az is tény, hogy magyar-magyar politikai harc is lett ebből a kérdéskörből az RMDSZ és az EMSZ között. Úgyhogy ez a panel, ami most ennek teret ad, elsősorban a magyar álláspontot igyekszik egységesíteni, mert úgy néz ki, hogy erre is szükség van.

Miből áll ez az ellentét?

Az EMSZ kifogásolta Hargita Megye Tanácsának bizonyos lépéseit, és itt konkrét adok-kapok is ment Borboly Csaba tanácselnök és Csomortányi István EMSZ ügyvezető között. Reméljük, hogy Tusványoson erre valahogy pontot lehet tenni. Tulajdonképpen ezért is szerepelnek – másokkal együtt – ők ketten is ebben a panelben, hogy egy álláspontra jussanak.

Orbán Viktor mindig Tusványos szombatján hirdeti meg azokat a téziseit, amelyek nemcsak erdélyi és a magyarországi, de nemzetközi viszonylatban is nagy port kavarnak. Meglátása szerint ez miért jó az erdélyi magyaroknak?

Ebben a megvilágításban nem tudom értelmezni, mert végülis Magyarország miniszterelnöke, a mi esetünkben a magyarok miniszterelnöke éppen a székelyföldi Tusnádfürdőn az elmúlt években valóban olyan előadásokat tartott, amelyek nemcsak a magyar vagy akár a román közösségre és az együttélésre vonatkoztak, hanem sokkal nagyobb ívű, az Unió jövőjére vagy akár a világpolitikára is kitekintő előadások voltak.

Számomra, szervezőként egyértelműen büszkeség, hogy ennek Tusványos ad teret évről évre, hiszen valljuk be őszintén, többek között ezért is vált Tusványos azzá amivé lett, és ezért kap akkora médiafigyelmet évről évre. Jelképes, hogy a miniszterelnök erre a rendezvényre és erre a helyszínre időzíti évről-évre ezeket az előadásokat, hiszen a befolyása a térség politikájának alakulására meg a térséget érintő folyamatokra kétségtelen, és az is tény, hogy az itt elhangzó előadására sokan reflektálnak a Tusványost követő hónapokban. Tapasztaljuk, hogy akár fél évre, évre vagy hosszabb távra is meghatározza a tusványosi előadása a közpolitikai vitákat, meg a politikai életet nemcsak Magyarországon, hanem tágabb tekintésben is. Én ezt abszolút értéknek tartom, és nem gondolom, hogy ez a magyarság számára hátránnyal jár.

Nem hátrányos az erdélyi magyarokra nézve az a román és nemzetközi reakció, ami például a kevertfajúságra vonatkozó kijelentése kapcsán érkezett?

Úgy gondolom, hogy a kontextusából kiragadva nem volt szerencsés értelmezni, és ettől függetlenül a teljes beszédre figyelve és abból vonva le következtetést érdemes ezt tárgyalni.

Nem érzi úgy, hogy az erdélyi magyar politikum hovatovább kiszorult a rendezvényről, és Tusványos a magyarországi kormánypárt fóruma lett?

Nem, sőt úgy érzem, hogy több lehetőség van az eddigi ügyekről is tárgyalni, már csak abból is kiindulva, hogy korábban kevesebb programsátorban voltak erdélyi témák, most a Kós Károly és a Jakabffy Elemér sátrak szinte csak erdélyi témákat hoznak, és azt ráadásul úgy, hogy egyeztetjük a részvételt egymás sátraiban, mert ugye a Kós Károly sátor az közismerten korábban a Néppárt, illetve az Erdélyi Magyar Szövetség sátra volt, és a Jakabffy Elemér sátor pedig az RMDSZ sátra, de elértük azt, hogy ebben már egyeztetünk, és elkerüljük a párhuzamosságot, mert annak nem lenne értelme.

Nyilvánvaló, hogy nagyobb hangsúllyal van jelen a magyar kormányzat, több szereplővel és több témával, mint tíz évvel ezelőtt. Ugyanígy az erdélyi témákat is, ha nem is dupláztuk meg, de több lehetőséget adtunk ezek megjelenítésére. És nagyon sok olyan téma van, például a Lőrincz Csaba sátorban, ami nem erdélyi, nem magyarországi, hanem tágabb kitekintésű.

De azon túl, hogy választások lesznek és erre készülnek a politikusok, számos más, nem politika diktálta fajsúlyos téma mintha kimaradna, és helyettük a magyarországi témák jelennének meg.

Nagyon sok megoldatlan kérdés van. Azt is próbáljuk kerülni, hogy nem minden évben ugyanazokat a témákat hozzuk, vagy vannak témák, amik egyik évben szerepelnek, következő évben újból megjelennek, vagy azért, mert történt valami jelentős azon a területen, vagy mert megint csak olyan hiány van az adott téma kapcsán, hogy újból elő kell venni. És van jó pár partnersátor is, ahol szintén több közéleti politikai előadás is lesz, amelyeket mi úgymond készen kapunk. Illetve, hogyha időben tudunk egyeztetni, akkor együtt szoktuk ezeket véglegesíteni, és itt sok olyan téma megjelenik, ami esetleg nem fér be a központi sátrak előadásainak programjába.

A tusványosi zenei felhozatallal kapcsolatban folyton felmerül az a kérdés, hogy a kormánypártot kritizáló előadóknak illik-e vagy sem ott lenni Tusványoson. Ön hogyan látja ezt a most is felcsendülő vitát?

Itt is szükség van arra, hogy a kereteken kívül is tudjunk gondolkodni. Tusványos zenei kínálatát minden évben úgy rakjuk össze, hogy több zenei ízlésnek megfeleljen. Ez számos belső vitát szül a központi szervezőcsapatban is, hogy ki jöjjön, de azt gondolom, nyitottnak és rugalmasnak kell lenni, és csak a zenére kell figyelni. Én örülök, hogy sokszínű előadói kör jelenik meg Tusványoson. Ez is egy kicsit védjegye lett Tusványosnak. Néhányan meglepődtek, hogy egy bizonyos zenekar, hogyan is merülhetett fel. De ez is egy törekvés, hogy maradjunk a változatosság mellett.

Itt most konkrétan Péterfy Borira gondolt, aki egy virálissá vált felvételen csárdásozva énekel arról, hogy a külhoni magyarok nem kérnek a magyarországi támogatásból olyan áron, hogy a hazaiaknak nem jut?

Igen, éppen rá. Ez szerintem egy nem jól értelmezett témakör. Péterfy Borit a zenéjéért hívtuk meg, és úgy gondolom, Tusványosnak meg kell maradnia a zenei változatosság mellett.