A románon túl: miért nem sikerült senkinek az érettségije három Hargita megyei iskolában?

2023. július 7. – 09:11

A románon túl: miért nem sikerült senkinek az érettségije három Hargita megyei iskolában?
A borszéki Zimmethausen Szaklíceum – Fotó: az iskola Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn az Oktátási Minisztérium közzétette az idei érettségi előzetes (óvások előtti) eredményeit. A minisztérium összesítése szerint a résztvevők 72,8 százalékának sikerült a vizsgája, tehát szerzett mindenből minimum 5-ös érdemjegyet, és lett az átlaga nagyobb 6-osnál. A publikált adatokból az is kiderül, hogy 53 olyan oktatási intézmény van, ahonnan egyetlen jelentkezőnek sem sikerült a vizsgája. Közülük 3 Hargita megyében található. Őket kerestük most meg, hogy megtudjuk, mi van a lehangoló érettségi eredmények hátterében.

„Nem az a szándékuk, hogy érettségizzenek”

Hargita megyében minden évben volt az elmúlt időszakban olyan középiskola, ahol senkinek sem sikerült az érettségije. Közülük is kiemelkedik a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakképző Líceum, ahol 2016 óta egyetlen jelentkezőnek sem sikerült az érettségi vizsgája. Igaz, a középiskola már szinte csak a nevében líceum, mert 2019 óta már nincs nappali líceumi (pontosabban szaklíceumi) osztálya, nappali tagozaton csak 3 éves szakiskolai képzést indítanak, és csak az esti tagozatra visszairatkozók és azt elvégzők jelentkezhetnek érettségire. Az hozzátartozik a történethez, hogy azokban a középiskolákban, ahol egyetlen végzősnek sem sikerül az érettségije, nem is indíthatnak líceumi szintű 9. osztályt.

A Zeyk Domokos Szakképző Líceum esti tagozatán idén 16-an végeztek, ahogy egy félszóból elejtve kiderült, már az is nagy szó, hogy közülük idén 4-en érettségire jelentkeztek. Az ötödik jelentkező idén az iskolából egy 2014-es végzett volt, aki Kiss József igazgató elmondása szerint akkor nem próbálta meg, de most meggondolta magát, és részt vett a vizsgán. A négy idei végzős közül végül kettő végül nem jelent meg, az egyik azért, mert kórházban volt a vizsga idején.

„Már többel beszélgettem, én is biztattam, hogy próbálják meg, de általában azt szeretnék, hogy kapjanak egy igazolást arról, hogy elvégezték a 12 osztályt” – magyarázta az igazgató, amikor arról kérdezzük, hogy miért járná ki valaki az esti tagozatot, ha végül nem jelentkezik érettségire. Elmondása szerint a szakiskola elvégzésekor már kapnak egy technikusi diplomát, utána pedig már nem az érettségi diploma megszerzése a fontos, hanem az, hogy legyen egy igazolásuk arról, elvégezték a tizenkét osztályt.

„Már mind a 10 gyermek dolgozik”

A borszéki Zimmethausen Szaklíceum egyetlen érettségizőjének sem sikerült a vizsgája. Egy gasztronómia, közétkeztetés szakirányú (szak)líceumi osztályuk volt 10 végzőssel, közülük 4-en iratkoztak érettségire. Ferenczy József igazgató szerint, ha csak az érettségi eredményeket nézzük, akkor tényleg úgy tűnhet, hogy egy gyenge iskola az övék, „csak az nem jön le, hogy már mind a 10 gyermek dolgozik. A nagy részük már a tanév végén is dolgozott”. És nem „külföldön szedik az epret”, teszi hozzá, hanem otthon kaptak mind munkát. Elmondása szerint a tanulók már a 9. osztályt követő nyári szünetben elkezdenek dolgozni, és mire a 12. osztály végére érnek, már mindenkinek van munkája.

„Januárban már ketten jöttek, hogy ők mennek dolgozni. Éjszakai műszakokat vállalva, hiányzásokkal, de valahogy befejezték az iskolát. Egy jó munkahely viszont vonzóbb a gyermek számára, mint az érettségi” – magyarázta, és rögtön egy példát is hozott. Elmondása szerint egy frissen végzett diákjuk felszolgálóként – munkakönyvvel alkalmazva – többet keres, mint ő iskolaigazgatóként. „Persze, hogy vonzóbb számára az, hogy elmenjen dolgozni, mint az, hogy az érettségire készüljön és vizsgázzon.”

Elmondása szerint a nyolcadikosaik eredményei még nem gyengébbek, mint a megyei átlag, de a jobb képességű diákok, akik szeretnének továbbtanulni, azok ilyenkor inkább másik iskolába mennek.

„Ez a szakma nem mindenki számára vonzó. Nagyon sokan elmennek elméleti líceumba, Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába vagy akár Kolozsvárra is. Olyanból már nagyon kevés van, aki a képességei alapján mehetne, de végül nem megy. A hátrányosabb helyzetű, de jobb képességű gyermek nálunk is leérettségizik” – magyarázta. Úgy látja, nem is a román lenne a legnagyobb nehézség, hanem a matek. A magyar és román meglehetne, de a matematika már kevésbé. „M2-es matematikát kérni olyan gyerekektől, akik főzni tanulnak, szerintem marhaság, de ez a tanügyi rendszer” – teszi hozzá.

Az igazgató elmondása szerint még lesz egy végzős évfolyamuk, de utána – minden igyekezetük ellenére – már nem valószínű, hogy tudnak újabb szaklíceumi osztályt indítani. Egyrészt a következő tanévtől nem indíthatnak líceumi osztályt, és a jó képességű gyerekeknek a szakiskola (pincér és szakács szakirány) még kevésbé vonzó, mint a szaklíceum. Másrészt gyerek se nagyon van már. Idén összesen 12-en végeztek a nyolcadik osztállyal az iskolában, akik közül többen máshol fognak továbbtanulni. Márpedig 11-12 gyermek kellene maradjon ahhoz, hogy egyáltalán osztályt tudjanak indítani, mert annál kevesebbel nem is engedik.

Bár többször is kerestük, de a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolát nem sikerült elérni. Az oktatási intézmény 20 végzőséből 17 iratkozott be és vett részt idén az érettségin, sikertelenül.

Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő szerint még nem elemezték részletesen az idei érettségi eredményeit, de az általánosan elmondható, hogy a szaklíceumok esetében inkább a szakma tanulása a fontos.

„Ha kivennénk a románt, akkor az országos átlag fölött lennénk. Székelyföldön van egyfajta probléma a román nyelvvel. Nem gondolom, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei diákok butábbak lennének, mint az átlag, csak az eredményeket a román nyelv megfogja. Tettek lépéseket ennek megváltoztatására, például megváltozott a tanterv, de az még a líceumokig nem jutott el. Még két év van, amíg bevezetik a kompetencia alapú érettségit” – mondta, de megjegyezte azt is, hogy az is igaz, a nyolcadikosok esetében már életbe lépett ez, de még ott sem érződik a hatása.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!