Székelyudvarhelyi látogatásunk bizonyítja, hogy pártpreferenciáktól függetlenül lehet együttműködni

Miután Karácsony Gergely főpolgármester és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes megérkeztek Székelyudvarhelyre és elhelyezkedtek a szállodában, húsz perces sétára indultak, ez pedig elég volt ahhoz, hogy a Fideszhez húzó erdélyi magyarok felszisszenjenek, és elterjedjen a városban, hogy ellenzéki politikusok is meghívást kaptak Székelyudvarhely városünnepére. „Mire a szállodába visszaértünk, már megjelentek olyan típusú kommentek, amelyek arról szóltak, hogy mit keresünk mi ott. Azzal a propagandával találkoztunk Székelyudvarhelyen, ami a mindennapi tapasztalatunk a fővárosban” – jelentette ki megkeresésünkre Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes.

De indítsuk a főpolgármester-helyettes beszámolóját kicsit messzibbről, mielőtt mindenki lelki szemei előtt megjelenik a tömeges frusztrációt okozó csoportkép, amelyen a “székely főváros” polgármestere magyarországi ellenzéki politikusokkal fotózkodik a Küküllő szálloda Sky bárjának tetőteraszán, nézzük meg, hogy mi értelme van ennek az egész testvérvárosdinak.

Székelyudvarhely és Budapest

A testvérkapcsolat olyan települések találkozása, melyek egyetértésben nyilatkozatot tesznek, hogy társulnak közös perspektívájú baráti kapcsolataik fejlesztése érdekében. A testvérvárosok gondolata a második világháború után született meg, amikor az emberek felismerték, hogy csak egyetlen módon léphetnek előre: ha szorosan együttműködnek. Az eredeti cél az volt, hogy különböző országok, régiói városai szorosabbra fűzzék kapcsolataikat, megismerjék és segítsék egymást. Az Európai Bizottság 1989-ben indította útjára testvérvárosi (town twinning) programját, azzal a szándékkal, hogy támogassa a már létező kapcsolatok elmélyítését és új kapcsolatok kialakítását, hogy a városok polgárai közvetlenül is bekapcsolódhassanak az európai integrációba.

Az elmúlt évtizedekben Székelyudvarhely 12 magyarországi, egy szlovákiai és egy szerbiai településsel létesített testvérvárosi kapcsolatot a nemzeti összetartozás jeleként. Az elmúlt években a városok közös kulturális és sportrendezvényeket szerveztek, diákcsoportok csereutazásokon vettek részt. Ennek a folyamatnak természetes része volt az, hogy Székelyudvarhely polgármestere meghívja a városnapokra a testvértelepülések elöljáróit is. Gálfi Árpád azonban tudta, hogy Budapest főpolgármesterének és főpolgármester-helyettesének meghívása, finoman szólva, nem arat majd osztatlan sikert. Ezért is fogalmazott utólag a Transtelex számára úgy, hogy “az ember nem válogathatja meg testvéreit”.

„Mi a városokat, a testvértelepüléseinket hívtunk meg Székelyudvarhelyre, a meghívó nem személyeknek szólt. Azokat a delegációkat fogadtuk, akiket a testvértelepüléseink kijelöltek. (…) Határozottan kijelentem, hogy a mindenkori városvezetés, a mindenkori testvértelepülés vezetőjével kell tartsa a kapcsolatot. Tehát nem tudunk különbséget tenni a testvérvárosaink között, és nem is szeretnénk különbséget tenni.

A Budapest és Székelyudvarhely közötti testvérvárosi kapcsolatról 2016-ban fogadtak el egy közös határozatot, amikor a fővárost a fideszes Tarlós István vezette. A szerződés hangsúlyozza az együttműködést többek között a kulturális élet, a kulturális örökség, a turizmus fejlesztése terén, továbbá kiemelten kezeli az ifjúsági és sportkapcsolatok területén való kooperációt.

Székelyudvarhely részéről Gálfi Árpád írta alá az egyezményt, és ezzel arra kötelezte magát, hogy attól függetlenül milyen politikai színezetű vezetése lesz Budapestnek, a testvérvárosi kapcsolatot ápolni fogja. Így jutunk el 2023-ba, amikor Karácson Gergely és Kerpel-Fronius Gábor úgy döntöttek, meglátogatják a székely anyavárost. Nemcsak fotózkodtak és székelyzászlóztak, hanem konkrét együttműködésről is beszéltek, erről már beszámolt a Transtelexnek Karácsony Gergely, akit Gálfi egy székelyzászlóval ajándékozott meg.

Kerpel-Fronius: A nemzetpolitika nem a Fidesz privilégiuma

Végül az Udvarhely Napok rendezvényeibe való bekapcsolódás jól működött. A testvérvárosok delegációi kirándultak, beszélgettek, finomakat ettek-ittak, és csak a különböző facebookos hangulatkeltések juttatták eszébe egyik-másik vendégnek, hogy árgus szemekkel figyelik egyesek minden mozdulatukat. A rendezvény végén végül Gálfi Árpád is képes poszttal jelentkezett, és részletesen elmagyarázta a városlakóknak, hogyan kell értelmezni ezt a városok közti diplomáciai gesztust.

A Transtelex megkeresésére, Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese leszögezte, tudták, hogy nem könnyű a feladat, amelyre vállalkoznak, amikor elfogadták a meghívást, azonban úgy gondolták, az előítéleteket csak konkrét pozitív tapasztalattal lehet felülírni. „A főpolgármesterrel úgy döntöttünk, részt veszünk ezen, mert természetesnek gondoljuk, hogy ha ilyen meghívást kapunk, akkor, a hivatalban lévő vezetők azok, akik elmennek rá” – tette hozzá Kerpel-Fronius, aki a pártpolitikai hasadásoknak, a Fidesz árokásásának tudja be, hogy a testvérvárosi találkozó egy Fidesz általi és a kormánypártnak kedvező interpretációba került.

Kerpel-Fronius Gábor egyébként a Momentum színeiben nyerte el a tisztségét, és pártja már többször szembesült Erdélyben is a Fidesz kirekesztő propagandájával. A Momentum egykori elnökét, Fekete-Győr Andrást érték már támadások azért, mert eleget tett az Országos Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) meghívásának, amelymeg merte invitálni őt a Diákönkormányzati Szabadegyetemre (DÖKSZAB), de a magyarországi ellenzéki párt azért is össztűz alá került már, mert Fekete-Győr a Momentum romániai testvérpártja, azUSR-PLUS mellett kampányolt, amit „magyarellenesnek” bélyegzett az RMDSZ, de a magyarországi kormánypárti média is.

Kerpel-Fronius elmondása szerint – bár Erdélyben csak az utóbbi években vált ilyen intenzívvé – magyarországiként számukra nem volt abban semmi meglepő, hogy Székelyudvarhelyen az ellenzéki politikusok jelenlétét rossz szemmel nézték. Ők már hozzászoktak ahhoz, hogy „vannak olyan elvakult emberek”, akik őszintén hiszik, hogy a Fidesz a nemzeti összetartozás egyetlen letéteményese, amit a kormánypárt ki is használ annak érdekében, hogy politikai értelemben kizsákmányolja őket.

Kerpel-Fronius úgy látja, hogy az a típusú megosztó politika, amit a Fidesz folytat, hosszú távú károkat okoz, komoly vétek a nemzet ellen, hogy a kormánypárt ezt a narratívát a határon túlra is exportálta. Azt ugyanis saját bőrén tapasztalja, milyen ereje van a propagandának, és ezen nem lehet máshogy segíteni, mint folyamatos nyitással, kommunikációval, a közös nevező keresésével.

„Hazai példával élve, amikor Lázár János azt mondja, hogy Hódmezővásárhely nem fog forrásokat kapni akkor, hogyha a jelenlegi polgármesterét választja újra, az olyan zsarolás, ami megengedhetetlen, és nem mondanám magamat az erdélyi politikai helyzet olyan mély ismerőjének, hogy mernék erre példát hozni, csak azok az infók állnak rendelkezésemre, amiket a sajtóban lehet olvasni, és azok azért ilyen szempontból sajnos elég sok kétségnek adnak táptalajt” – jelentette ki a főpolgármester-helyettes. Kérdésünkre, hogy lát-e párhuzamot a Lázár János Márki-Zay Péterrel való konfliktusa, illetve a Szász Jenő és Gálfi Árpád közötti konfliktussal, azt mondta, hogy ha Fidesz a megközelítése és a politikája így működik Magyarországon, nem látja, miért lenne más a Székelyföldön, ahol olyan erős a beágyazottsága, hogy egyszerű meghívásuk ekkora port kavart.

Szerinte Erdélyben is kiépült egy olyan típusú rendszer, aminek az átértelmezésén, a kapcsolatok újjáépítésén nagyon keményen kell dolgozniuk az ellenzéki pártoknak. Ez a folyamat pedig azért sem könnyű, mert sok éves lemaradást kell bepótolniuk. Hosszú éveken át épült fel egy támogatásokon és személyes függéseken alapuló rendszer Magyarországon és Erdélyben is, amelynek része egy olyan narratíva, amely alapvető igazságokat is elvitatna. „Én el tudom képzelni azt, hogy vannak emberek, akik elhiszik azt, hogy ha az ellenzéki pártok kerülnének hatalomra Magyarországon, az azzal járna, hogy megszűnnének az erdélyi magyar intézmények támogatásai. Miközben annyi változna csak, hogy ezek a támogatások továbbra is lennének, hiszen ezek az intézmények számunkra is fontosak. Csak nem várnánk személyes, illetve párthoz kapcsolódó lojalitást ezekhez a támogatásokhoz képest” – tette hozzá az ellenzéki politikus, aki úgy véli, a Fidesz által az ellenzékről terjesztett hazugságok legkisebbike talán, hogy elvágnák az Erdélybe érkező támogatásokat. Azokat ugyanis a mindenkori kormánynak feladatának érezte, pártszínektől függetlenül.

„A Fidesz kisajátította magának a nemzetpolitikát, és teljes dominanciára törekeknek, aminek a megvalósulásának iszonyatosan káros hatásai vannak itthon is. A feudalisztikus rend, amit kialakítanak, káros a magyar gazdaságra, káros a magyar szellemi és politikai életre, és az a fajta támogatásért cserébe lojalitást váró megközelítés, amit itthon is alkalmaznak, az bizony valószínűleg ugyanolyan káros a határainkon túl élő magyarság támogatása során is és a belső életére is” – jegyezte meg a főpolgármester-helyettes.

A Momentum magyarságpolitikai munkacsoportja például szerinte nagyon intenzív munkát végez, hogy a különböző sztereotípiákat ledöntsék, és a nemzetpolitika, az kizárólag ne csak a magát a nemzet kizárólagos képviselőjének tartó Fidesznek a privilégiuma, kiváltsága legyen. „A Momentumhoz hasonlóan sokak úgy gondolják, hogy fontos túllépjünk ezen a teljesen vállalhatatlan és hazugságokon alapuló elválasztottságon. Ez tudom, hogy nem lesz könnyű, iszonyatos propagandagépezet dolgozik ennek a narratívának a megerősítésén, de sajnos ez van, ebben a helyzetben kell dolgoznunk. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy két testvérváros együttműködését nem befolyásolhatja az, hogy éppen milyen pártállású vezetők állnak egyes városok élén. Nekünk fontos a Székelyudvarhellyel való testvérvárosi kapcsolat, úgy tűnik, hogy Székelyudvarhelynek is fontos a fővárossal való kapcsolattartás” – jelentette ki a főpolgármester-helyettes.

Szerinte folyamatos kommunikációval lehet egymás álláspontját megismerni, megérteni, és a problémákat ez alapján megoldani. Ez úgy gondolja, hogy Székelyudvarhelyen megvalósult, mert sokat beszéltek Gálfi Árpád polgármesterrel, ami a beregszászi polgármester esetében is megtörtént, aki szintén ott volt, és akivel szintén jó kapcsolatot ápolnak.