Elfogadták a képviselők, hogy szigorúbban büntesse a Btk. a köznyugalom megzavarását

A képviselőház szerdán döntő házként megszavazta azt a jogszabályjavaslatot, amely szerint szabadságvesztéssel is büntetendő a verekedésben való részvétel, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a fenyegetés vagy a más személyek emberi méltóságának súlyos megsértése általi megzavarása – írja az Agerpres.

A büntető törvénykönyvet módosító tervezet egy tartózkodás mellett 177 támogató és 76 elutasító szavazatot kapott. A képviselőház a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, Lucian Bode belügyminiszter több módosító javaslatát is elfogadta.

Az egyik szerint a verekedésben való részvétel 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.

A másik elfogadott indítvány szerint 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető az a személy, „aki nyilvánosan, fenyegetéssel vagy más személyek emberi méltóságának súlyos megsértésével megzavarja a közrendet és a köznyugalmat”. A tervezet eredetileg azt írta elő, hogy 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető az a személy, 'aki nyilvánosan, személy vagy vagyon elleni erőszakos cselekedettel, fenyegetéssel vagy más személyek emberi méltóságának súlyos megsértésével megzavarja a közrendet és a köznyugalmat'.

Elfogadták a képviselők Lucian Bodénak azt a módosító javaslatát is, miszerint 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a személy, aki nyilvánosan, személy vagy vagyon ellen elkövetett erőszakos cselekedetekkel megzavarja a közrendet és a köznyugalmat. A büntetési tétel felső határa egyharmadával nő, ha az elkövető más személyek életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztető lőfegyvert, tárgyat, eszközt, szert vagy állatot birtokol.

A belügyminiszternek egy másik elfogadott módosító indítványa szerint a szolgálatban lévő rendőrök, katonák és közhatalom gyakorlásával felruházott erdészeti alkalmazottak elleni erőszak az adott bűncselekménynél előírt szabadságvesztéssel büntetendő a büntetési tétel felső határának 50 százalékos megemelésével.

A tervezet vitáján George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke kifejtette, hogy „Romániában mától diktatúra van”, mert a közrend megzavarásának bűncselekményével kapcsolatos módosítások korlátozzák a tiltakozáshoz való jogot.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Stelian Ion volt igazságügyi miniszter szintén bírálta ezeket a módosításokat, és nem zárta ki, hogy pártja megtámadja az alkotmánybíróságon a tervezetet. Emlékeztette a 2018-ban, 2019-ben a kormánypalota előtti téren tüntető liberális képviselőtársait, hogy annak idején a köznyugalom megzavarásával vádolta őket az akkori hatalom. „Ha annak idején vita lett volna arról, hogy növeljék a büntetéseket ezért a bűncselekményért, nyomban felháborodtak volna. Ilyen képmutatást nehéz elképzelni” – jelentette ki.

Az ellenzéki politikus szerint a szerdán elfogadott módosítások „szétrombolják” a büntető törvénykövet, és olyan képtelenségekhez vezetnek, mint például az, hogy egy gázsprét használó tüntetőre nagyobb büntetést szabnak ki, mint egy gondatlanságból elkövetett emberölésért elítélt személyre.

A tervezet ellen korábban több civil szervezet (többek között az ActiveWatch, az ACCEPT, a MozaiQ LGBT és az Rise OUT) is tiltakozott, mert szerintük az korlátozza a gyülekezési szabadságot.