Civil szervezetek tiltakoznak a Btk. tervezett módosítása miatt, mert szerintük az korlátozza a gyülekezési szabadságot

Civil szervezetek azzal vádolják a PNL-t, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett módosításával korlátoznák a gyülekezési szabadságot és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot – írja a G4Media. A kilenc civil szervezet (többek között az ActiveWatch, az ACCEPT, a MozaiQ LGBT és az Rise OUT is aláírta) által jegyzett közleményben azt állítják, hogy a PNL javaslata a PSD által 2017-ben benyújtott tervezet „másolja”.

Nicolae Ciucă miniszterelnök, a PNL elnöke és Lucian Bode belügyminiszter, a PNL főtitkára kedden nyújtott be egy törvényjavaslatot a szenátusnak a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról. Ebben többek között szigorítanák a közrend megzavarásának büntetési tételeit is. A civil szervezetek szerint a Btk. 371-es cikkének tervezett módosítása ahhoz hasonlít, mint amivel a PSD is próbálkozott 2017-ben a 13-as sürgősségi kormányrendelet elleni tömeges tiltakozások közepette.

Az említett cikkely szerint jelenleg 3 hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés szabható ki arra a személyre, aki nyilvánosan erőszakkal, fenyegetéssel vagy személyi méltóság súlyos megsértéséve megzavarja a közrendet. A módosító javaslat szerint 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a közrend megzavarásáért, és ugyanakkor megszünteti a pénzbüntetés lehetőségét. A PNL súlyosbító körülményeket is bevezetne a javaslatában. Például, ha bűncselekményt két vagy több személy követi el, akkor 2 évtől 7 évig terjedő börtön szabható ki.

„Határozottan ellenezzük ezt a javaslatot, mert aránytalan szankciókat vezetne be, amelyek indokolatlanul korlátoznák a gyülekezési szabadságot és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot” – idézi a G4Media a civil szervezetek közleményét, és egyben „nyomatékosan felszólítják a parlamentet, hogy utasítsa el a büntető törvénykönyv módosítására irányuló új javaslatot, amelynek célja az alkotmány által garantált gyülekezési szabadság korlátozása”. A civil szervezetek azt is nehezményezik, hogy javaslatot a kezdeményezők egyből a parlamentnek küldték, ahol a döntések politikai jellegűek, és nem megy át az igazságügyi szakemberek szűrőjén.

2017-ben a közvélemény nyomására a Carmen Dan belügyminiszter által benyújtott tervezetet végül elvetették.

Cristian Pîrvulescu politológus a Libertateanak azt mondta, hogy szerinte nem a tüntetések ellehetetlenítésé a tervezet célja, hanem a rendőrfenntartó erők ellen irányuló támadások visszaszorítása, mert nagyon gyakran megkérdőjelezik a tekintélyüket. A politológus szerint ugyanakkor elhibázott a Nicolae Ciucă és Lucian Bode által benyújtott tervezet, mert szankciókkal nem lehet megerősíteni az államot, azt csak az állami intézményekbe vetett bizalom növelésével érhető el, és így az a kép alakulhat ki, hogy a PNL a PSD nyomdokaiba lép, és megpróbálja ellehetetleníteni a tüntetéseket. „Meggyőződésem, hogy a liberálisok nem ezt akarták” – mondta.

A Btk. módosítására vonatkozó javaslat egyébként nem csak közrend megzavaróit büntetné súlyosabban. A javaslat szerint harmadával növelnék a gyerekek elleni erőszakos cselekmények miatt kiróható büntetéseket is.

Bode nyilatkozata szerint az új módosításokkal súlyosabb büntetést tesznek lehetővé az erős érzelmi és társadalmi hatású bűncselekmények esetében. A miniszter tájékoztatása szerint a következő esetekben nőne harmadával a kiróható büntetés: testi sértés, halált okozó testi sértés, illetve zaklatás.

„Úgy gondolom, hogy keményebben kell fellépnünk azokkal szemben, akik úgy döntenek, hogy kihasználják a gyermekeket, és el kell rettenteni őket az ilyen visszaélésektől” – mondta Bode, aki arra is kitér, hogy az új javaslat szerint az embereknek már nem csak az otthonukban lesznek jogosultak önvédelmet alkalmazni, hanem az utcán is.