Megkezdték az aláírásgyűjtést az általános sztrájk kirobbantására a tanügyi szakszervezetek

Az oktatási szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantása érdekében, mivel követeléseik továbbra is megoldatlanok, és a kormány olyan döntéseket tervez hozni, amelyek további negatív hatással lesznek a tanügyben dolgozókra – írja az Agerpres hírügynökség.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség képviselői április 25-én és 26-án ismét sztrájkőrséget fognak állni a kormány előtt, majd május 10-én egy újabb tüntetést szerveznek a fővárosban, amelyre több mint 15.000 szakszervezeti tagot várnak – tájékoztatott szombati közleményében a három szakszervezeti tömb.

Értesítik továbbá a kormányt és a parlamentet, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános tanügyi sztrájk kirobbantása végett.

A tiltakozás e szélsőséges formájához való folyamodás annál is inkább indokolt a szakszervezetek szerint, mivel a koalícióban megvitatandó sürgősségi rendelet tervezete olyan fiskális és költségvetési intézkedéseket tartalmaz, amelyek további negatív hatással vannak az oktatásban dolgozókra – érvelnek a szakszervezeti vezetők.

A tanügyi szakszervezetek szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek a két héttel ezelőtti ígéretével ellentétben a kormány szándéka az, hogy a személyzeti kiadásokat a 2022-es szinten maximalizálja, ami lehetetlen az oktatási rendszerben, mivel a pedagógusok fizetése a magasabb tanári fokozatba lépéssel, illetve a szolgálati idő előrehaladásával nő. Emellett a tervezet megakadályozza, hogy a tanügyi kisegítő személyzet megkapja a 2017/153-as törvényben szereplő alapfizetést.

Azt állítják továbbá, hogy az új határozatok növelnék a munkaerőhiányt azáltal, hogy megtiltják a fizetésnek a nyugdíjjal való halmozását, és megakadályozzák a betöltetlen állások elfoglalására irányuló versenyvizsgák kiírását.

Függetlenül attól, hogy ezt a sürgősségi rendelettervezetet jóváhagyják-e vagy sem, a FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater szakszervezeti tömbök követelései változatlanok maradnak: valamennyi tanügyi alkalmazott kapja meg a 2017-es bértörvényben 2022-re előirányzott fizetését, kérik továbbá hogy növeljék a tanügyi kisegítő személyzet bérét, fizessék ki a tanügyi alkalmazottak munkakörülményeinek megfelelő bérpótlékokat, és hogy a készülő új bértörvényben a pedagógusok kerüljenek egy magasabb javadalmazási kategóriába – olvasható a közleményben.

Követelik ugyanakkor egy olyan törvény bevezetését, amely előírja, hogy a közalkalmazotti béreket évente az infláció mértékével indexálják, továbbá a túlórák kifizetését és a vissza nem térítendő európai alapokból finanszírozott projektekkel foglalkozó csoportokba kinevezett tanügyi alkalmazottak munkájának a jövedelmezését is.

Az oktatási miniszter bízik benne, hogy nem kerül sor az általános tanügyi sztrájkra

„Bízom benne, hogy nem jutunk el odáig (az általános sztrájk kirobbantásáig – szerk. megj.), és sikerül normális körülmények között zárni a tanévet. Úgy vélem, a tanügyi alkalmazottak képviselői is ezt szeretnék. Le kell ülni a tárgyalóasztalhoz megtalálni a megoldást” – mondta Deca, akit az újságírók a szakszervezetek szerint küszöbön álló tanügyi sztrájkról kérdeztek.

Hozzátette, hogy az oktatási minisztérium támogatja a béremeléseket, és azt is, hogy egy kezdő pedagógus fizetése az országos átlagbérnek feleljen meg. Ami a sürgősségi rendeletet illeti, azt mondta, az oktatási minisztériumban már dolgozunk egy sor észrevételen, hogy benyújtsák a pénzügyminisztériumnak. A tanügyminisztérium támogatja a béremelést.