Kizárólag Tompa döntése volt Drábik János meghívása, a művészeti tanáccsal sem konzultált

2023. március 23. – 20:10

Kizárólag Tompa döntése volt Drábik János meghívása, a művészeti tanáccsal sem konzultált
Tompa Gábor – Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Másolás

Vágólapra másolva

Amikor a kolozsvári Drábik-showról érdeklődtünk, akkor azt a választ kaptuk, hogy a színház meghívására érkezik az antiszemita konteódoktor. Aztán cikkünk megjelenése után Tompa Gábor igazgató replikájában úgy fogalmazott, hogy a színház közösségének a joga eldönteni, kit hívnak meg. Kíváncsiak lettünk, kit is ért az igazgató színházi közösség alatt, és nem kellett sokat kutakodnunk, hogy megtudjuk: saját magát egy személyben, ugyanis ő döntött erről a meghívásról és senkivel sem konzultált róla. Az ügyben megkerestük Demeter András államtitkárt is, aki szerint Tompa szabályosan járt el. Azonban nemcsak a jog, a felelősség is az övé.

A Transtelex szúrta ki, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház áprilisi beszélgetős műsorának egyik vendége Drábik János lesz. Orwellia és a magyarságcímmel szerveznek egy olyan programot, melynek meghívottja a világrend működését jellegzetesen konspirációs magyarázati elvek mentén értelmezi. Megközelítései szerint gyakorlatilag minden nagy hatású, globális jelentőségű politikai és gazdasági folyamat (köztük a rendszerváltások, válságok) egy szűk globális háttérhatalom tervei mentén zajlanak. Ezek a teóriák semmiképpen sem nevezhetőek tudományos megalapozottságú nézeteknek. Egyes csoportok körében ugyanakkor az ilyen világmagyarázatok nagy népszerűségre tesznek szert.

Megkerestük a színházat, hogy megtudjuk, mi motiválta az egyik legnevesebb magyar kulturális intézményt Erdélyből, hogy ezt a beszélgetést műsorra tűzze. Pászka Gáspár sajtóreferens mindössze annyit közölt, Drábik a színház meghívására érkezik Kolozsvárra, ahol a színház beszélgetéssorozatának lesz az egyik fellépője.

Cikkünkben körbejártuk, miért kifogásolható ez a meghívás, és miért vállalhatatlan az összeesküvés-elméleteket terjesztő Drábik János szerepeltetése az egyik legnevesebb erdélyi magyar közszolgálati kulturális intézményben. Antiszemitizmusa, szélsőjobboldali nézetei, amelyek végül a Mi Hazánk Mozgalom pártba való belépéséhez vezettek, azok a konspirációs elméletek, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek, és amelyeket megszállottan terjeszt, számos kérdőjelet vetnek fel meghívását illetően.

Tompa Gábor igazgató-rendező, aki több állásfoglalásában és interjújában a Drábikéhoz hasonló nézeteknek adott hangot, illetve rendezéseiben is egyre hangsúlyosabban jeleníti meg azokat a témákat, amelyek a Drábik konteóiban felbukkannak, nyílt levélben válaszolt a Transtelex cikkére. Ebben, a színházi autonómiára hivatkozva a következőket írja:

„a színház igazgatójaként fenntartom magunknak, a színház közösségének azt a jogot, hogy magunk válasszuk ki a meghívottakat”

Ki bújik meg a többes szám mögött?

A válasz elolvasása után megkerestük az intézmény művészeti tanácsát, hogy megtudjuk, Drábik János meghívása egy olyan járulékos programja-e a színháznak, amelyhez hozzájárult a művészeti tanács is?

Tompa replikája ugyanis azt a látszatot kelti, hogy egy kollektív döntés eredményeként született meg az április repertoárban a 29-ére bejegyzett műsorpont. Az egyetlen struktúra pedig a színházon belül, amellyel esetleg konzultál az igazgató műsorügyben, az a művészeti tanács. A levélben alkalmazott többes szám szerint ez meg is történt, és közösen „kiválasztották” a meghívottat.

Egy olyan megosztó és vitatott személyiség meghívásáról született döntés, amely az egész színház imázsára kihatással van, írtuk meg a művészeti tanácsnak, és arra kértük a tagokat, tisztázzák, Tompa Gábor állítása, miszerint egy kollektíven meghozott határozat nyomán született meg a meghívás, valós-e vagy sem.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti tanácsának tagjai: Tompa Gábor igazgató, Visky András művészeti aligazgató, Csép Zoltán programigazgató, Bács Miklós, Bodolai Balázs és Kántor Melinda színészek.

A Transtelex információi szerint semmiféle egyeztetés nem történt a tagokkal, és sokan csak akkor tudták meg, ki szerepel a színház műsorában, amikor a Transtelex cikkét elolvasták. A nap folyamán befutott válasz, amelyet a teljes művészeti tanács nevében fogalmaztak meg, tisztázta, hogy valóban nem egy közös gondolkodás eredményeként került be Drábik neve a programkínálatba.

A Transtelexnek megküldött válasz teljes szövege:

„Megkeresésére szíves tudomására hozzuk, hogy az érvényes működési szabályzat (ROF) értelmében a művészeti tanácsnak konzultatív szerepe van, döntési joggal egyedül a főigazgató bír.

Dr. Drábik János meghívását illetően a főigazgató nem konzultált a művészeti tanáccsal.”

Egyszóval a többes szám mögött egy ember húzódik meg: Tompa Gábor egyedül döntött arról, hogy a színház beszélgetősorozatában, ahol korábban olyan alkotók léptek fel, mint Bodor Ádám, Tolnai Ottó, Dragomán György, T. Szabó Anna, Esterházy Péter, Balla Zsófia, Markó Béla – ezúttal Drábik Jánosé legyen a pódium.

Demeter András: Tompáé a meghívás szabadsága és felelőssége is

Megkerestük a Kulturális Minisztérium RMDSZ-es államtitkárát, Demeter Andrást is, akinek feladatkörébe tartozik a színházak működésének koordinálása is a szaktárcán belül. Demeter szerint a véleményszabadság jegyében akár ez a beszélgetés is elcsúszhat a sokszínű kínálatban:

„Miért ne férne bele egy ilyen »csemege« is a járulékos kínálatba?”

– kérdezett vissza Demeter, amikor megkértük, fogalmazza meg a minisztérium álláspontját.

Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem szerepel Tompának a minisztérium által jóváhagyott menedzseri tervében, azt válaszolta: abban csak a létrehozandó előadások vannak felsorolva, a kapcsolódó kínálatra ebben nem szoktak kitérni.

A minisztériumi fenntartású kolozsvári magyar színház a szaktárca által folyósított költségvetésből valósítja meg az évadra betervezett programokat, legyenek azok a műsoron tartott előadások, bemutatók, felújítások vagy járulékos programokként számontartott beszélgetőestek. Így azt feltételeztük, hogy a közpénzből működtetett intézményben megrendezett műsoroknak meg kell felelniük bizonyos szakmai kritériumoknak, nem beszélve arról, hogy a hatályos törvények tiszteletben tartása is kötelező érvényű. Az antiszemitizmust Romániában bünteti a törvény: három hónaptól három évig tartó szabadságmegvonással sújtható, illetve bizonyos jogok megvonásával jár, ha egy személy antiszemita elveket, koncepciókat vagy doktrínákat hirdet nyilvánosan. Mi történik, ha egy állami intézményben, az igazgató meghívására hangzanak esetleg el antiszemita uszítások?

Itt már nem ízlésbeli kérdésről van szó, hívtuk fel az államtitkár figyelmét, hanem arról, hogy az antiszemita megnyilvánulásairól, illetve szélsőjobbos nézeteiről közismert szereplő jelenlétét nehezen lehet igazolni egy kulturális közintézményen belül. Demeter András mindössze annyit válaszolt, erről az összeférhetőségről a meghívott személye és a kulturális intézmény között egyetlen ember dönt, és az nem más, mint Tompa Gábor.

Az államtitkár kifejtette, mivel Tompa az éves kiértékelésen sikeresen szerepelt, mandátuma lehetőséget biztosít arra, hogy szabadon alakítsa a színházi programot. „Az intézményes autonómia értelmében mi nem szólunk bele a műsorpolitikába, az igazgató önállóan dönthet arról, milyen kínálatot alakít ki. Megvan a szabadsága ehhez, azonban a felelősség is az övé” – jelentette ki Demeter, hangsúlyozva, hogy államtitkári minőségében nincs se jogi, se adminisztratív eszköze, hogy beleszóljon a kolozsvári magyar színház repertoárjának alakításába. A színházigazgató menedzseri tevékenységének kiértékelése nyújt csak alkalmat arra, hogy az esetleges rossz döntések miatt lepontozással jelezze a minősítést végző bizottság a hibákat, kevésbé sikeres előadásokat stb. – magyarázta Demeter András.

„A 2007/21. számú kormányrendelet, amely a színházak működését szabályozza, leszögezi, melyek a kötelező és melyek a fakultatív kollektív vezetői struktúrák a színházon belül. Ilyen értelemben az adminisztratív tanács kötelező struktúrának számít, a művészeti tanács viszont nem az, és a véleménye, mint olyan, ha egyáltalán kikérik egyik vagy másik esetben, nem kötelező érvényű” – ismertette Demeter András a törvényes előírásokat, amelyeket már a művészeti tanács is közölt velünk.

Mindent összevetve: megtévesztő volt Tompa Gábor részéről a többes szám használata, egyedül ő maga döntött arról, hogy Drábik János megfelelő fellépő lesz abban a térben, ahol korábban a kortárs magyar irodalmi élet nagyjaival hangzottak el beszélgetések. A művészeti tanács, ha egyáltalán tudott volna róla, akkor sem lett volna konkrét lehetősége ellenezni ezt a meghívást.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!