Romániai szakértők méréseket végezhetnek a Bisztroje-csatorna kérdéses helyszíneinél

Március 15-től romániai szakemberek elkezdhetnek bizonyos méréseket végezni a Duna-delta Chilia-ágán és a Bisztroje-csatornán – ebben egyezett meg az ukrán és román fél pénteken, a Bisztroje-csatornával kapcsolatos első technikai egyeztetésen.

A szállításügyi minisztérium közleményt adott ki a fejleményekről, itt pedig leszögezik, hogy mindkét fél kinevezett egy-egy kapcsolattartó személyt, akik március 6-án, hétfőn találkoznak, hogy kidolgozzák a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán várhatóan 10 napig tartó mérések elvégzésének részleteit.

„A felek egyetértettek abban, hogy ez a legjobb megoldás a Bisztroje-csatornán és a Chilia-ágon zajló kotrási munkálatokkal kapcsolatos ellentmondásos információk tisztázására” – olvasható a közleményben.

Az első technikai tárgyalásra azután került sor, hogy közel két héttel ezelőtt az ukrán infrastrukturális minisztérium a Twitteren bejelentette: 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége, ami szerintük „egy nagyszerű lehetőség a Duna folyó kapacitása és a kikötők exportja szempontjából”. Csakhogy Románia nem értett egyet a meder mélyítésével, azzal érvelve, hogy a beavatkozás súlyosan károsíthatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

A Bisztroje-csatorna ügye nem újkeletű, 2004-ben kezdtek itt az ukrán hatóságok nagyszabású hidrotechnikai munkálatokba. A céljuk az volt, hogy alternatív útvonalat biztosítsanak maguknak a Duna torkolatához közeli kikötőkhöz a tengerjáró hajók számára. A tervük azonban heves tiltakozást váltott ki, Bukarestben tüntettek, Románia pedig nemzetközi fórumoknál tiltakozott. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum korábbi kormányzója szerint környezeti katasztrófát idézne elő, ha sikerülne kivitelezni, amit terveztek.

A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság korábban megállapította, hogy az ukrán projekt sérti a Duna védelmére vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket, egyebek mellett a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezményt. A nemzetközi fellépés eredményeképpen az ukrán hatóságok 2020 decemberében bejelentették, hogy felhagynak az eredeti tervükkel, és szigorúan betartják a környezetvédelmi előírásokat. Az eredeti projekt arról szólt, hogy a jelenlegi 5 méterről 8,4 méteresre mélyítenék a Bisztroje-csatornát. Az alternatív vízi útvonal teljes egészében Ukrajna területére esik, és része a védett Duna-deltának, melynek több mint 80 százaléka Romániához tartozik.

Klaus Iohannis államfő korábban azt nyilatkozta, hogy jogos a delta élővilágát féltő aggodalom, de ebben az esetben szerinte inkább feltűnésre vágyó politikusok hangulatkeltéséről van szó, akiket inkább a jövő évi választás, mintsem a környezetvédelem érdekel – utalva arra, hogy Sorin Grindeanu PSD-s közlekedésügyi miniszter kezdte tematizálni elsőként a témát. Iohannis szerint Ukrajna eddig is rendszeresen végzett kotrási munkálatokat a Bisztroje-csatornán, és Kijev most is azt állítja, hogy csak karbantartásról, nem a hajóút mélyítéséről van szó. Ezt ellenőrizni fogják, de ilyen ügyekben előbb a szakértőknek kellene állást foglalniuk, nem a politikusoknak – jelentette ki.