Romániai szakértők méréseket végezhetnek a Bisztroje-csatorna kérdéses helyszíneinél

Március 15-től romániai szakemberek elkezdhetnek bizonyos méréseket végezni a Duna-delta Chilia-ágán és a Bisztroje-csatornán – ebben egyezett meg az ukrán és román fél pénteken, a Bisztroje-csatornával kapcsolatos első technikai egyeztetésen.

A szállításügyi minisztérium közleményt adott ki a fejleményekről, itt pedig leszögezik, hogy mindkét fél kinevezett egy-egy kapcsolattartó személyt, akik március 6-án, hétfőn találkoznak, hogy kidolgozzák a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán várhatóan 10 napig tartó mérések elvégzésének részleteit.

„A felek egyetértettek abban, hogy ez a legjobb megoldás a Bisztroje-csatornán és a Chilia-ágon zajló kotrási munkálatokkal kapcsolatos ellentmondásos információk tisztázására” – olvasható a közleményben.

Az első technikai tárgyalásra azután került sor, hogy közel két héttel ezelőtt az ukrán infrastrukturális minisztérium a Twitteren bejelentette: 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége, ami szerintük „egy nagyszerű lehetőség a Duna folyó kapacitása és a kikötők exportja szempontjából”. Csakhogy Románia nem értett egyet a meder mélyítésével, azzal érvelve, hogy a beavatkozás súlyosan károsíthatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

A Bisztroje-csatorna ügye nem újkeletű, 2004-ben kezdtek itt az ukrán hatóságok nagyszabású hidrotechnikai munkálatokba. A céljuk az volt, hogy alternatív útvonalat biztosítsanak maguknak a Duna torkolatához közeli kikötőkhöz a tengerjáró hajók számára. A tervük azonban heves tiltakozást váltott ki, Bukarestben tüntettek, Románia pedig nemzetközi fórumoknál tiltakozott. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum korábbi kormányzója szerint környezeti katasztrófát idézne elő, ha sikerülne kivitelezni, amit terveztek.

A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság korábban megállapította, hogy az ukrán projekt sérti a Duna védelmére vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket, egyebek mellett a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezményt. A nemzetközi fellépés eredményeképpen az ukrán hatóságok 2020 decemberében bejelentették, hogy felhagynak az eredeti tervükkel, és szigorúan betartják a környezetvédelmi előírásokat. Az eredeti projekt arról szólt, hogy a jelenlegi 5 méterről 8,4 méteresre mélyítenék a Bisztroje-csatornát. Az alternatív vízi útvonal teljes egészében Ukrajna területére esik, és része a védett Duna-deltának, melynek több mint 80 százaléka Romániához tartozik.

Klaus Iohannis államfő korábban azt nyilatkozta, hogy jogos a delta élővilágát féltő aggodalom, de ebben az esetben szerinte inkább feltűnésre vágyó politikusok hangulatkeltéséről van szó, akiket inkább a jövő évi választás, mintsem a környezetvédelem érdekel – utalva arra, hogy Sorin Grindeanu PSD-s közlekedésügyi miniszter kezdte tematizálni elsőként a témát. Iohannis szerint Ukrajna eddig is rendszeresen végzett kotrási munkálatokat a Bisztroje-csatornán, és Kijev most is azt állítja, hogy csak karbantartásról, nem a hajóút mélyítéséről van szó. Ezt ellenőrizni fogják, de ilyen ügyekben előbb a szakértőknek kellene állást foglalniuk, nem a politikusoknak – jelentette ki.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!