Hozzáférhetőbb lesz a felújított kolozsvári Szamos-part, de sokak szerint nem azt kapták, amire számítottak

2023. február 18. – 10:00

Hozzáférhetőbb lesz a felújított kolozsvári Szamos-part, de sokak szerint nem azt kapták, amire számítottak
Munkagép áll a Szamos-parton – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Több sétára, biciklizésre alkalmas hely lesz a kolozsvári Szamos-parton a felújítás után, de néhány jó ötlet, ami az eredeti látványterveken szerepelt, mégsem valósul meg. A városvezetés szerint természetes, hogy a koncepciót utólag a technikai lehetőségekhez szabták, a lakosság egy része viszont elégedetlen, mert szerintük nem azt kapták, mint amire számítottak. Adrian Dohotaru kolozsvári civil aktivistával, az SOS a Szamosunkért kampány mögött álló civil szervezet elnökével néztük meg a helyszíneket.

A Kis-Szamos kolozsvári szakaszán 2021-ben kezdődtek a felújítási munkálatok, miután a polgármesteri hivatal a Romániai Építészek Rendjének erdélyi fiókszervezetével közösen nemzetközi tervpályázatot hirdetett. A nyertes madridi Studio Practica koncepciójának lényege, hogy közösségi térként, a várost átszelő, összefüggő parkként alakítsa ki a folyópartot.

A Donát-negyed (Grigorescu) végi Sun-strandtól az Írisz-telepi Armătura-parkig több helyen jelentősen megváltozik a Szamos-part a több mint 22 millió eurós, európai uniós befektetés nyomán. Már megépült két új gyalogos- és biciklis-híd – egy a Rózsák Parkja mellett, egy pedig az Armătura-park mellett, a Nádas-patak fölött –, az ígéretek szerint bicikliút és sétány halad majd közvetlenül a folyó mellett a Donát-negyed végétől a Horea-útig, és ezen az útvonalon több új terecskét, illetve vízparti üldögélésre alkalmas lépcsőt is kialakítanak.

„A jó és a rossz oldalát is látom ennek a projektnek”

– mondta el nekünk közös terepszemlénken Adrian Dohotaru. A Szamos-part Donát-negyedi szakaszán zajló munkálatokat a lakosság árgus szemekkel követte, hiszen ez a kolozsváriak egyik legnépszerűbb kutyasétáltató- és szaladóhelye. Adrian Dohotaru kolozsvári civil aktivista, az SOS Someșul Nostru (SOS a Szamosunkért) kampány mögött álló Societatea Organizată Sustenabil (S.O.S. Cluj) egyesület elnöke (volt parlamenti képviselő, a Zöld Párt ügyvezető elnöke) az egyik, aki lépésről lépésre követi a változásokat és rendszeresen posztol is róluk a Someșul Nostru Facebook-oldalon. Vele indultunk sétánkra a Donát-negyed végi gáttól az Erzsébet-hídig.

Dohotaru szerint pozitívum, hogy a Sun-strandtól a Horea úti hídig sétány és bicikliút vezet majd, ahogy az is, hogy a civil szféra régi kérését figyelembe véve eltávolították a Rózsák Parkja kerítését. A burkolattal ellátott, kiszélesített terek előnye, hogy esőben is lehet majd kényelmesen sétálni a Szamos-parton, mondta. Nagyobb lesz a mozgástér, de a biodiverzitás kárára, hiszen öreg fák, fantasztikus nádasok tűntek el a munkálatok miatt, tette hozzá.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A lakosság közösségi médiában érzékelhető, jelentős elégedetlenségének oka Dohotaru szerint egyrészt az, hogy a Szamosnak éppen azon a szakaszán kezdték el a munkálatokat, amely már eleve népszerű volt, amelyhez mindenkit érzelmi szálak fűznek, és nem ott, ahol a folyó eddig kevésbé volt hozzáférhető. Másrészt pedig, hogy nem kommunikáltak arról, hogy a reklámozott látványtervekhez képest végül milyen lesz a végleges terv. A látványterveken növényzettel szegélyezett, betonfal nélküli part látható, természetes anyagokból készült pallókkal, jelenleg azonban úgy tűnik, a betonfalak maradnak. Az aktivista úgy tudja, a vízügyi hatóság nem egyezett bele ezek mellőzésébe, árvízvédelmi okokból, de szerinte ezt előre tisztázni lehetett volna. „Át kellene beszélni, hogy hogyan kellene változtatni egy ilyen tervpályázat folyamatán ahhoz, hogy az eredeti ötleteket meg is lehessen valósítani” – vetette fel.

A Szamos Donát-negyed felőli partján már kialakították az új sportpályákat. Nem vall azonban túlságosan átgondolt várostervezésre az, hogy a korábbi, jól működő pályákat csak néhány éve adták át, most pedig le is bontották, véli Dohotaru. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a köztéri fitneszgépek közelebb lesznek az autós forgalomhoz, mint korábban, és így már nem lehet majd szülőként tornászás közben figyelni a parton játszó gyerekekre. Mint mondta, a túlsó parton szintén feltörték a jól működő bicikliutat és újat építettek ugyanarra a sávra.

A folyó bal partján, a Garibaldi-hídtól nem messze, azon a helyen, ahol korábban fatuskókból készült köztéri bútorzat volt (ez volt a La Butuci-park), most három sétány fut egymás mellett, az egyiken azonban az látszik, hogy feltörték a nemrég öntött burkolatot, mintha meggondolták volna magukat. Dohotaru további kérdéses részletekre is felhívta a figyelmet: az itt található népszerű kerthelyiség Szamos felőli bejárata a talaj szintezése miatt most egy meredek földfalra nyílik, amit biciklit toló vagy nehezebben mozgó klienseknek lehetetlen lesz megközelíteni.

A leöntött, majd feltört burkolat – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A leöntött, majd feltört burkolat – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Az eddiginél alacsonyabb szinten kialakított járda, ahonnan már lehetetlen lesz belépni a népszerű kolozsvári teraszra – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Az eddiginél alacsonyabb szinten kialakított járda, ahonnan már lehetetlen lesz belépni a népszerű kolozsvári teraszra – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A gát és a Garibaldi-híd közötti folyómedret 2006-ban látták el betonfallal, amelynek a teteje korláttal ellátott sétány volt. A kolozsváriak akkor a munkálatok rossz minősége miatt háborodtak fel: a sétány helyenként túl szűk volt, a beton felülete egyenetlen, emlékeztetett Dohotaru. „Ha akkor jó munkát végeznek, most talán nem kellett volna mindent elölről kezdeni” – mondta.

Viszont ha már ilyen nagyszabású felújításba fogtak, azt sokkal jobban elő kellett volna készíteni az aktivista szerint. Például a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel közösen megoldást kellett volna találni arra, hogy a város legnagyobb parkját, a Iuliu Hațieganu Sportparkot ne zárja el kerítés a nagyközönség elől. Úgy véli, azt is át lehetne gondolni, hogy a vízügyi hatóság lemondjon egy sávról a Szamos jobb partján lévő területéből, mert így el lehetne jutni biciklin a Szamos-menti gyűjtőtavakhoz, és ami talán még fontosabb: Kolozsvárt biciklin is meg lehetne közelíteni a legfontosabb alvóvárosából, Szászfenesről, ami csökkentené az autós forgalmat.

Lesznek-e valaha összefüggő parkok a Szamos-parton?

A 2017 októberében bemutatott látványterveken (a Romániai Építészek Rendjének honlapján vagy Emil Boc polgármester Facebook-oldalán is megtekinthetőek) zöldövezetként szerepel a helyi közszállítási vállalat Donát-negyed végi parkolója, a strand, illetve a Iuliu Hațieganu Sportpark (a Babeș-park) a folyómenti parkrendszer szerves részének tűnik (jelenleg ezek el vannak kerítve és fizetni kell a belépésért), illetve további gyalogos híd szerepel a Fellegvári út (Drăgălina) és a Malom-utcai (Barițiu) Tranzit Ház udvara között. Ezek – legalábbis egyelőre – nem valósulnak meg.

2022 novemberében a folyó bal partján, az új gyaloghíd közelében öntött betonfelület miatt fújtak többen riadót. A Clujul Civic Facebook-csoportban közzétett poszthoz hozzászóló George Trif, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Kolozs megyei szervezetének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai tervekben valóban burkolt felület szerepel, bár a korábbi látványtervben a híd még lejjebb volt, a most lebetonozott felület helyén pedig még zöldövezet volt feltüntetve.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Trif már korábban, 2022 augusztusában azt állította egy Facebook-posztban, hogy változtattak az eredeti terveken. Mint írta, a nyertes pályamunka javasolta a közszállítási vállalat jelenlegi parkolójának áthelyezését, köztérré alakítását, egy hidat a Rózsák Parkja és a Iuliu Haţieganu sportpark közötti út meghosszabbításában, valamint zöldövezetet a korábbi homokos napozó helyére.

A technikai tervben már nem szerepel a közszállítási vállalat parkolójának elköltöztetése, a gyaloghidat feljebb helyezték, a Rózsák Parkja szélére, az egykori homokos napozó helyére pedig burkolt, sportpályákat magában foglaló platformot helyeztek el. A politikus szerint a változtatásokkal az a fő gond, hogy a városvezetés nem kommunikált ezekről megfelelően.

Rácz Béla Gergelytől, az RMDSZ helyi tanácsosától megtudtuk, hogy a Tranzit Ház udvarára vezető gyaloghíd egyelőre azért nem valósul meg, mert az itt futó magasfeszültségű vezetékeket nem lehet elköltöztetni, egy következő fázisban azonban még megvalósíthatják. Ugyanilyen okokból, illetve a nem megfelelő földszerkezet miatt került végül az eredeti látványtervhez képest máshová a Donát-negyedi gyalogoshíd is. A helyi tömegközlekedési vállalat parkolójának elköltöztetése is majd egy következő fázisban valósulhat meg, mert egyelőre nincs meg az új helye.

A Tranzit-ház és a magasfeszültségű vezetékek – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A Tranzit-ház és a magasfeszültségű vezetékek – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Mint mondta, ezekről a változtatásokról beszélt a projekt menedzserével, aki hangsúlyozta, hogy az első látványtervek elkészítése előtt még nem szoktak például talajtani vizsgálatokat végezni, ezért van az, hogy a koncepció gyakorlatba ültetésekor még módosulnak a tervek, a módosításokat azonban a tervező építészekkel együttműködve végzik el. Bármilyen beavatkozás történik ezután a Szamos-parton, azt az eredeti mestertervnek megfelelően végzik majd el, mondta a tanácsos. A már elkezdett részeket – egyébként késéssel – 2023 nyarának végéig tervezik befejezni, tudtuk meg.

Sok beton, kevés zöld?

Az ígéretek szerint a Szamos-parton kevesebb lesz a parkoló és több a zöldövezet, fa. A helyszínen valóban látni a frissen ültetett facsemetéket, sokak szerint azonban jóval többet meg lehetett volna őrizni a korábbi növényzetből.

Hartel Tibor kolozsvári ökológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának docense 2023 januári Facebook-posztjában nehezményezte, hogy a Szamos Donát-negyedi szakaszán, a Garibaldi hídtól a Sun strandig számos természeti érdekesség és érték semmisült meg a felújítási munkálatok során, amelyeket megpróbált számba venni. Ilyen volt például egy odvas fa, egymásba tekeredett ezüst- és cseresznyefa, égerfa, nőszirom, orhidea.

Frissen ültetett facsemeték bár vannak, a betonfal maradt a Szamos mentén – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Frissen ültetett facsemeték bár vannak, a betonfal maradt a Szamos mentén – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

„Kár, hogy nem lehetett egy rekonciliáló, mindenkinek, a természetnek és embernek jó és megfelelő megoldást keresni. A projekt vezetői engem is és pár másik kollégát is megkerestek, hogy konzultáljanak velünk és ezt őszintén értékelem, értékeljük. Viszont azért nem tudtuk felvállalni, mert a projekt olyan fázisban volt már amikor felkértek, hogy nem mertünk »belemenni«. Kompromittálónak éreztük” – fogalmazott Hartel Tibor.

Sokan a látványterveken szereplő füves, a folyóval párhuzamosan futó pallóval kiegészített partot kérik számon, amely megszüntette volna a meder betonozott szélét. A korábbi homokos partszakaszt („Boc strandját”) kivéve a Donát-negyedi szakaszon nem láttunk betonfal nélküli részt. A változtatásról megkérdeztük a vízügyi hatóságot és José Mayoral főépítészt is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Parkká alakul a Malomárok egy szakasza

Népszerű közteret nehéz vita nélkül, teljes egyetértésben megváltoztatni. Adrian Dohotaru saját bevallása szerint egyfajta kolozsvári Jane Jacobsként érvel amellett, hogy az építészek mellett a lakosság szélesebb rétegét is jó lenne bevonni a várostervezés folyamatába. Ennek egyik módja a részvételi költségvetés, ami elvileg működik Kolozsváron is, az aktivista szerint azonban valójában nem nagyon: a város ugyan tervpályázatot hirdet a költségvetés egy részére, de ez inkább látszatnyitottság, mert a terveket sokszor nem túl meggyőző indokkal zárják ki a pályázatból, ezért egyre kevesebben is jelentkeznek.

A Szamossal kapcsolatos javaslatokat például sok esetben azzal az indokkal utasították el, hogy már létezik egy mesterterv a folyópart rendezésére, mondta el Dohotaru. Ilyen esetben lehetne szervezni egy találkozót a polgárok, a városi adminisztráció és a szakemberek között, a konkrét terv elkészítése előtt. Bár ez a megközelítés látszólag nehézkes, sokkal több szempont felmerülhet, ami jobb tervhez és nagyobb fokú elégedettséghez vezethet, véli Dohotaru.

Egyesülete, az S.O.S. Cluj más civil szervezetekkel együtt azért kampányol, hogy a Szamos-partot egész Kolozs megye területén élhetőbb hellyé tegyék, és több javaslatot megfogalmaztak a kolozsvári vízpartokkal kapcsolatban is. Támogatták többek között egy park kialakítását a Szamos és a monostori Kálvária-domb között, a Malomárok rendezésével, amit úgy tűnik, sikerül is megvalósítani, már szerződést is kötött a város a tervek elkészítésére. Nemrég azt javasolták, hogy a Malom (Barițiu) utcával párhuzamosan alakítsanak ki egy gyalog bejárható útvonalat a Szamos fölött, amely az ott található különböző intézmények hátsó udvaráról lenne megközelíthető. A Malom utcában ugyanis számos intézmény található, így a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Műszaki Egyetem, a Tranzit Ház és a tervek szerint odaköltöznének az önkormányzat bizonyos hivatalai is.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!