Adrian Dohotaru: a klímaválság megfékezése és a társadalmi igazságosság megteremtése a két legfontosabb kihívás

Adrian Dohotarut a kolozsváriak elsősorban a természetvédelmi célú kezdeményezéseiről ismerik, 2016 és 2020 között pedig az USR parlamenti képviselőjeként több törvényjavaslatot is jegyezett, melyek szintén zöld, illetve szociális téren hozhatnak előrelépést, országos szinten. A szeptember 3-ai kongresszuson a Zöld Párt ügyvezető elnökévé választották, Marius Lazăr és Lavinia Cosma társelnökök mellett. Bár az alakulat 2005 óta létezik, az elmúlt 17 évben nem ért el jelentős sikereket, támogatottsága egy százalék alatt maradt. Az új vezetőség, mely egy kb. 30 fős, új tagokból álló csapattal együtt érkezett a pártba, abban bízik, hogy komoly lendületet adhat a zöld és a szociális kezdeményezéseknek a hazai közéletben. „Új politikai utat, új, balközép programot és új megközelítést” ígértek a kongresszuson. Adrian Dohotarulval beszélgettünk.

Szeptember 3-án a Zöld Párt ügyvezető elnökévé választották. Miért döntött úgy, hogy visszatér a politikába?

Nehéz döntés volt ez számomra, hogy öt év után visszatérjek a politikába. A 21. század legfontosabb kérdése a klímaváltozás, és a probléma nagyon sürgős, ezért úgy gondolom, hogy több fronton kell fellépni egyszerre, hogy csökkenthessük ennek hatását. Két évtizede küzdök civilként környezetvédelmi és szociális célokért, de úgy érzem, az eddigieknél többet kell tennem. Másokat is magunk mellé kell állítsunk, hogy sokkal hangosabbak legyünk, hogy beleszólhassunk a közös jövőnket érintő döntésekbe. A globális felmelegedés, a társadalmi igazságtalanságok, amitől sokan szenvednek, olyan megoldandó problémák, amitől a jövőnk függ.

Ezeken múlik, hogy egy jobb jövőt építünk magunknak, hogy teszünk azért, hogy megfékezzük a klímaváltozást, vagy hagyjuk, hogy bekövetkezzenek legkedvezőtlenebb a jóslatok. Például az Országos Meteorológiai Intézeté, mely szerint az évszázad közepére meghaladhatja a 7 fokot is a felmelegedés augusztusban Románia térségében. Fontos kérdés, hogy milyen a gazdaságunk szerkezete: egy fenntartható, körkörös gazdaságra kell áttérnünk. Ha ezt a két célt nem valósítjuk meg, óriási terhet hagyunk a gyerekeinkre. Azért is döntöttem úgy, hogy még több feladatot vállalok, mert úgy érzékelem, hogy most van egy hullám, egyre több és több emberben tudatosulnak ezek a problémák. Kialakult egy közönsége ezeknek a kérdéseknek, például a Tik-Tok-on és az Instagramon egyre több bejegyzést látok, melyek az említett problémákat tematizálják.

2016-ban az USR listáján nyert egy parlamenti képviselői mandátumot, de körülbelül egy év után elhagyta a pártot és függetlenként fejezte be a ciklust. Miért lépett ki az USR-ből?

Azután adtam be a lemondásomat, hogy Dan Barna elnyerte az elnöki tisztséget, és bejelentette, hogy liberális irányt ad a pártnak. Kicsivel az alapító elnök, Nicușor Dan után távoztam. Azt a kérdést tettük fel, hogy mi lesz így azokkal, akik más nézeteket vallanak, más irányba tartanának szívesebben? Az USR egy antikorrupciós ernyőszervezetként alakult meg, melynek különféle nézeteket valló tagjai, csoportjai voltak. A törvényjavaslataimat azonban tovább vittem, dolgoztam azért, hogy ezekből jogszabály legyen.

Melyeket tart a legfontosabbaknak a törvényjavaslatai közül?

Hármat sorolnék fel. Az egyik a zöldövezetek új törvénye, melyet több kollégám is támogatott, például Csoma Botond RMDSZ-es képviselő. Ehhez egyébként 30 ezer támogató aláírást is sikerült szerezni. Nagyon remélem, hogy elfogadja a parlament, és nem tesznek hozzá toxikus kiegészítéseket. A másik a városi védett területek törvénye. Ehhez a mintát a bukaresti Văcărești Natúrpark adta, hasonló természetközeli, városi védett területeket lehetne kialakítani több városban, Kolozsváron például a Bükkben és a Szamos-parton. A természetvédelmi célú kezdeményezések mellett szociális kérdésekkel is foglalkoztam, kezdeményeztem egy jogszabály-módosítást az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében. Jelenleg az ennivalónk körülbelül harmadát dobjuk ki, ezt az arányt kellene jelentősen csökkenteni. Itt nemcsak a fogyasztókra kellene koncentrálni, mert nemcsak ők hibásak, hanem a kereskedőkre, forgalmazókra is.

Létezik egyébként már egy törvény, ami ezt a területet kellene szabályozza, de nem jó, nem működik, ehhez nyújtottam be módosító indítványt. A felsorolt kezdeményezéseket tovább kellene vinni, hogy hatályos törvény legyen belőlük.

És miért választotta most a Zöld Pártot? 2005 óta létezik a szervezet, de mindeddig nem ért el számottevő eredményeket. Ön szerint miért nem voltak sikeresek eddig, és mitől lehetnek azok ezután?

Azért választottam a Zöld Pártot, mert úgy látom, hogy van jövője ennek az alakulatnak, ráadásul az európai zöldek szervezetének is a tagja. Korábban az emberek nem vették eléggé komolyan a zöld kihívásokat. Az utóbbi évtizedben viszont a klímaváltozás hatásaival egyre inkább szembesülünk hőhullámok, szárazságok, árvizek formájában, az emberekben egyre inkább tudatosul ez a probléma. Talán nem voltak a feladatra megfelelő politikusok ebben a pártban. Jól hangozhatott sokak számára, ezért választhatták, hogy ebben az alakulatban politizálnak, de nem volt kellő tudásuk, tapasztalatuk. Most viszont új vezetősége van a pártnak, új víziónk, új alapszabályzatunk van.

Abban bízom, hogy olyanok is csatlakoznak hozzánk, akik eddig civil szervezetek keretében tevékenykedtek, hogy bízni fognak ebben a kezdeményezésben, mert ez egy jó keretet ad ahhoz, hogy a problémákat megoldjuk, hogy nagyléptékű változásokat indítsunk el. A párt lehetőséget ad arra, hogy a parlament szintjén, illetve helyi önkormányzatok szintjén is változásokat generáljunk. Figyelemre méltó eredményeket adott az Európai Beruházási Bank nemrég készített felmérése, miszerint a romániaiak 88 százaléka úgy véli, hogy a klímaváltozás befolyásolja a mindennapjait. Ez az arány egyébként 11 százalékkal az európai átlag fölött van.

Miért nem kezdte eleve a Zöld Pártban a politikai karrierjét?

Az USR annak idején egy jó opciónak tűnt. Ők kerestek meg, és Mihai Goțiu ismert civil aktivistával együtt igent mondtunk. Fontosnak tartottam, hogy megjelenjen ez a párt. Egyébként a DEMOS-szal is szimpatizáltam. Mint már említettem, Nicușor Dan vezetésével az USR egy korrupcióellenes ernyőszervezetként indult, később vitték el jobbközép liberális irányba. Én viszont balközép beállítottságú természetvédő vagyok.

Hogyan kívánja építeni a Zöld Pártot? A honlapjuk szerint több olyan megye is van, ahol nem léteznek területi szervezeteik.

A megyék felében jelen vagyunk, és építkezni fogunk ott is, ahol még nem, hogy minél több helyi szervezetünk alakuljon. Aktívabb kommunikációra van szükség ehhez, meggyőző tevékenységre több településen, hogy magunkhoz vonzzuk azokat, akiknek fontosak a meghirdetett céljaink, a természetvédelem és a társadalmi igazságosság. Egyébként egyensúlyra törekszünk a szociális és a zöld céljainkat illetően.

Mik a legfontosabb célkitűzései ügyvezető elnökként?

Jelenleg a legfontosabb probléma az éghajlatváltozás. A klímakutatók szerint, ha nem történik változás, pár évben belül bekövetkezhet az, hogy egyes városaink élhetetlenné, ezért lakatlanná válnak a forróság és a vízhiány miatt. Ezt meg kell akadályoznunk. És át kell alakítanunk a gazdasági rendszerünket is: a fogyasztási szokásainkat, az elosztási rendszereket, hogy igazságosabban osszuk el a javakat.

2024-re pedig azt tűztem ki célul, hogy a Zöld Párt bejusson mind a román, mind az európai parlamentbe, hogy minél több funkciót megszerezzünk a helyi és a megyei önkormányzatokban, és hogy jól szerepeljen az elnökjelöltünk. Egy építkezési folyamat következik, melynek eredményeként le akarjuk fedni az ország összes megyéjét.

Véleményem szerint a romániai döntéshozók nem kezelik fontos kérdésként a környezetvédelmet. Egyetért ön ezzel?

Igen. Sokaktól hallom, hogy csalódottak emiatt. Például azért is, ahogy a környezetvédelmi őrszolgálat, az erdőőrség vagy a környezetvédelmi alap kezelősége hozzááll a feladatokhoz. A környezetvédelmi alap kezelősége például évente elmulaszt beszedni 2-4 milliárd eurót, ami a környezetszennyezési adókból kellene befolyjon a kasszájába. Pedig ebből a pénzből rengeteg zöld kezdeményezést tudnának finanszírozni, például beruházhatnának természetvédelmi célú tevékenységekbe, támogathatnák a hulladék újrahasznosítását, kerékpárok beszerzését, illetve a tömegközlekedés fejlesztését. Az alapnak egyébként vannak önkormányzatok számára elérhető forrásai, melyekből kerékpárutak kialakítási költségeit fedezhetnék. De az önkormányzatok nem pályáznak ilyesmire. Ezt a lehetőséget kellene például népszerűsíteni, ilyesmiről kellene beszélnie egy zöld pártnak.

Sorolja fel, hogy ön szerint melyek az ország legégetőbb környezetvédelmi problémái, és hogy milyen megoldási lehetőségeket lát ezekre.

Alapvető fontosságú, hogy természetvédelmi területeken ne lehessen többé fát kitermelni.

Nagyon lényeges a nagy, szennyezett levegőjű városokban a mobilitás kérdése – fejleszteni kell a tömegközlekedést, kerékpárutakat kell kijelölni, zöld és kék folyosókat kialakítani, ösztönözni kell a gyalogos közlekedést, hisz napi fél óra gyaloglástól mindenki jobban érzi magát.

Nagy probléma az élelmiszerpazarlás, törvénnyel kell visszaszorítani ezt a jelenséget.

A következő téma a hulladékgazdálkodás, azonban ehhez ki kell lépni az ország keretei közül, és azt a kérdést kell feltenni, hogy mi módon fogyasztunk? És ide kapcsolódik a rengeteg, felesleges csomagolóanyag kérdése is. Külföldön például több helyen is láttam, hogy a vásárlók saját befőttesüveggel érkeznek és abba vásárolnak. Sokkal jobb megelőzni a hulladékok keletkezését, mint szelektíven gyűjteni és újrahasznosítani.

A természetvédelmi és a szociális kérdések egyébként nagyon sok esetben összefüggnek, és vannak olyan megoldások, melyek mindkét szempontból nagyon jók. Mondok egy egyszerű példát, vegyük az iskolai meleg ebéd kérdését. Ez nagyon jó szociális szempontból, hiszen sok család számára segítséget jelent, ugyanakkor a közös étkezés a gyerekek szocializációját is elősegíti, továbbá a szülők számára is stresszcsökkentő, hiszen nem kell percre pontosan beérniük a gyerekért. Szintén jó lenne szociális szempontból, ha helyi termelőktől szereznék be az alapanyagot, hiszen ezzel segítik a környékbeli gazdákat. Ez viszont ugyanakkor már zöld cél is, hiszen a rövidláncú ellátási hálózatok természetbarát alternatívát jelentenek, hiszen sokkal kevesebb szállítást igényel a helyben termelt áru, így jóval kisebb az ökológiai lábnyoma. Tehát például a Szatmár megyei iskolásoknak szatmári termelőktől kell vásárolni az almát, nem török és lengyel gyümölcsöt kellene nekik adni, mint ahogy eddig csinálták.

Szintén fontos kérdés a városokon kívüli, a távolsági közlekedés. Fontos lenne egyensúlyt teremteni az autópályák, illetve a vasút fejlesztésére szánt beruházások között. A vasúti közlekedés, többek között azért, mert elektromos energiát használ, sokkal környezetbarátabb közlekedési módnak számít. Emellett pedig a táj szépségeit is sokkal inkább lehet csodálni egy vonatból, mint egy repülőből.

Az igazságos elosztás kérdését is nagyon lényegesnek tartom, például az arcátlanul nagy profitokat beszedők megadóztatásából kellene segíteni a sérülékeny társadalmi csoportokat, illetve ugyanebből kellene finanszírozni a megújuló energiaforrásokra való áttérést.

Az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszályát hozta el az idei nyár. Ön szerint mit kellene tenni azért, hogy hasonló jelenségek ne ismétlődjenek meg a jövőben?

Ez szintén a klímaváltozás kérdéskörébe tartozik. Romániának ki kell dolgoznia egy stratégiát a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Kell egy karbonstratégia, ami arról szól, hogy 2050-ig hogyan érjük el a klímasemlegességet, hogy ne bocsássunk ki a légkörbe több üvegházhatású gázt, mint amennyi megkötődik. Ennek egyik fontos eleme kell legyen az erdősítés. Az országos helyreállítási tervben szerepel ez a cél, azonban szerintem az a gond, hogy jelenleg a csemetekerteknek nincs akkora kapacitásuk, hogy a szükséges mennyiségű facsemetét előállítsák. Mindenképp fontos lenne, hogy a mezőgazdasági parcellák körül is alakítsunk ki védő erdősávokat, azonban úgy látom, hogy a meglévő csemetekertek nem rendelkeznek jelenleg ehhez megfelelő kapacitással.