A meleg időjárás egyelőre nem okoz gondot a mezőgazdaságnak, de nagy szükség lenne két hét fagyra

A szokatlanul meleg időjárás miatt egyelőre nem kell aggódni, azonban rövidesen be kellene állnia egy hideg időszaknak ahhoz, hogy ne fagyjanak le a rügyek, illetve hogy a mezőgazdasági kártevők gyérüljenek – mondta el a Telexnek Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője. A szakértő úgy vélte, „egy-két héten belül nagyon meg kellene érkezniük a fagyoknak”, és az lenne a jó, ha azok február végéig ki is tartanának, vagyis ha addig most már igazi tél lenne, majd márciusban lassú, fokozatos lenne a felmelegedés.

A román meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint azonban a következő négy hétben is enyhe lesz az időjárás, fagyok csak a hegyekben, illetve a medencékben esedékesek.

Apáti Ferenc szerint a gyümölcsfákkal egyelőre nincs gond: „A gyümölcsfák – a külső hőmérséklettől függetlenül – ilyenkor, január elején még mélynyugalmi állapotban vannak. Gyümölcsfajtól függően nagyjából január második felétől február végéig fejeződik be a mélynyugalmi állapot. A rövidebb hidegigényű fajok (például a kajszi- és az őszibarack) már január második felében, végén kilépnek a mélynyugalmi állapotból, míg a hosszabb hidegigényűek (például az almatermésűek) inkább csak február második felében.”

Az agrár- és biológiai szaknyelv mélynyugalmi állapotnak nevezi azt az időszakot, amikor a fák akkor sem hajtanak ki, ha ezt az enyhe időjárás egyébként lehetővé tenné. A mélynyugalmi állapot hossza fajonként és fajtánként eltérő, jelentős mértékben genetikailag meghatározott. A mélynyugalmi időszakot a kényszernyugalmi állapot követi, ebben az időszakban már csak a kedvezőtlen időjárás gátolja a kihajtást, és ha az időjárás kedvező, akkor a fa többnyire ki is hajt. Az ezután beütő fagy okoz igazán nagy károkat.

Apáti úgy fogalmazott, ha a mélynyugalmi időszak letelte után kellően hideg lesz (ami fagyot vagy maximum plusz néhány fok körüli hőmérsékletet jelent), akkor az kényszernyugalomban tartja a fákat.

„Vagyis az enyhe tél nagyjából január utolsó dekádjától (harmadik harmadától) tud gondokat okozni,

mert ha még akkor is (és februárban is) enyhe idő van, akkor a mélynyugalmi állapot megszűnésével és a kényszernyugalmat biztosító hidegek híján lassan elindul a fák életműködése. A rügyek megduzzadnak, megpattannak, amivel a későbbi fagyok iránti érzékenységük fokozódik. Vagyis ha a megpattanó rügyekre például február második felében jön egy mínusz tíz-húsz fokos lehűlés, az már komoly téli rügykárokat okoz” – vezette le.

Apáti szerint ha túl enyhe a január és a február, akkor a vegetáció korai megindulása miatt a márciustól májusig tartó időszakban hamarabb következik be a virágzás is, „ami a tavaszi fagyokkal szembeni érzékenységet fokozza nagyon erősen”.

Igazából az enyhe januárral és februárral se lenne gond, ha utána február–március folyamán se lennének keményebb, téli jellegű fagyok, majd március–május folyamán erősebb tavaszi fagyok. De az utóbbi tíz év tapasztalatait nézve szinte biztos, hogy ezekben az időszakokban jelentősebb lehűlések, fagyok is lesznek.

Kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet

A legjelentősebb hatással a gyümölcstermésre és így a gyümölcsárakra tehát nem a téli időjárás, hanem a tavaszi fagyok vannak, de ezek hatását majd csak májusban lehet igazán értékelni.

A hideg azonban nem csupán a gyümölcsfák életműködésére hat.

„Ilyen enyhe időben nem gyérülnek a kártevők (tetvek, pajzstetvek, atkák stb.) áttelelő alakjai sem

– mondta Apáti. – Megfelelő gyérüléshez és azáltal ahhoz, hogy tavasszal és nyáron kevesebb növényvédelmi gondunk legyen, kellene legalább másfél-két hét egyhuzamban, amikor nappal sincs nulla fok felett a hőmérséklet, és éjszaka legalább mínusz 10-15 fok van.”