Aláírták a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy azeri zöldenergia érkezzen Grúzián és a Fekete-tengeren keresztül az EU-ba

Szombaton a Cotroceni-palotában aláírták az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodást Ursula von der Leyen EB-elnök és Klaus Iohannis román államfő jelenlétében, tájékoztat az Agerpres. A dokumentumot Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Nicolae Ciucă román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök írta alá.

A megállapodás pénzügyi és műszaki keretet biztosít a Romániát Azerbajdzsánnal összekötő, Grúzián keresztül és a Fekete-tengeren át vezető, megújuló forrásokból származó áramot szállító vezeték megépítésére, majd az áramnak Magyarországra és Európa többi részébe való szállítására.

Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Grúziát. Kapacitása eléri az 1000 megawattot.

A Fekete-tenger alatti energiavezeték-projekt része az Európai Unió és Azerbajdzsán között létrejött energetikai megállapodásoknak, ugyanakkor az EU Global Gateway stratégiájának részeként Grúzia számára kiemelt projekt.

Ursula von der Leyen: „a Fekete-tenger két partja még soha nem volt ilyen közel egymáshoz”

Az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte a megállapodást, hogy az összeköti a Fekete-tenger két partját, és lehetővé teszi az áramszállítást a Moldovai Köztársaságba, a Nyugat-Balkánra és Ukrajnába.

Ursula von der Leyen felidézte, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta célul tűzte ki az EU, hogy lemond az orosz fosszilis üzemanyagokról, és más partnerek után néz. „És működik. Az Európai Unió képes volt kompenzálni az Oroszországból érkező gázmennyiség csökkenését. De nem csak egy új geopolitikai helyzet kezeléséről van szó. Arról van szó, hogy tiszta, megfizethető és biztonságos energiaforrásokkal teremtsük meg a jövőnket, márpedig ezek a megújuló energiaforrások” – mondta az EB elnöke.

Ursula von der Leyen a Fekete-tenger alatti elektromos vezeték nyújtotta lehetőségekre is felhívta a figyelmet: kifejtette, Grúzia ennek köszönhetően villamosenergia-központtá válhatna, és ennek révén integrálódhatna az EU villamosenergia-piacába. „A fekete-tengeri vezeték áramot szállíthatna szomszédainkhoz, Moldovába, a Nyugat-Balkánra és természetesen Ukrajnába. Segíteni fogja az ukrán energiarendszer és az ország újjáépítését” – emelte ki.

Az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy „a Fekete-tenger két partja még soha nem volt ilyen közel egymáshoz”.

Iohannis: a megállapodás „kulcsfontosságú”, „ambiciózus” dokumentum

Az elnök szerint a szombaton megkötött megállapodás komolyan hozzájárul az európai energiabiztonság megerősítéséhez és a térségbeli együttműködéshez.

A jelenlegi biztonsági helyzetben jobban együtt kell működniük ezeknek az országoknak, és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk a felmerült akadályok elhárítására. Ez a megállapodás keretet biztosít a négy ország közötti hosszú távú együttműködéshez számos nagyon fontos területen, először is az energiatermelés, -szállítás és -kereskedelem területén, valamint a hatékonyság fejlesztése területén. Új infrastruktúra fejlesztésére is lehetőség nyílik, beleértve a Fekete-tenger alatti vezetéket, és ott vannak a zöld hidrogénprojektek is – jelentette ki Iohannis.

„Ez egy ambiciózus megállapodás, amely megmutatja, hogy együttesen komolyan hozzá tudunk járulni Európa energiabiztonságának megerősítéséhez, ugyanakkor pozitívan hat a régióban az együttműködés fenntartható növekedésére” – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta ugyanakkor a zöldenergia fontosságát, rámutatva, hogy a Kaspi-tenger vidékén, főként Azerbajdzsánban nagy a potenciálja a zöldenergia termelésének. Iohannis szerint fontos előre gondolkodni és tervezni, kézbe venni a kezdeményezést ezen a területen a régióban.

Elmondása szerint a következő lépést a Fekete-tenger alatti vezeték megépítése jelenti, és a Konstancából Grúziába irányuló tengeri szállítást is fejleszteni szándékoznak, hogy növeljék az összeköttetést Azerbajdzsánnal és Közép-Ázsiával.

Nicolae Ciucă: Románia elkötelezett az energiatermelésbe és az energetikai infrastruktúrába való beruházások mellett

Nicolae Ciucă román miniszterelnök beszédében rámutatott, az Európai Bizottság elnökének jelenléte a Cotroceni-palotában tartott eseményen hangsúlyozza a megállapodás fontosságát az EU számára.

„Válság idején össze kell tartanunk, egyesíteni kell lehetőségeinket és erőforrásainkat. Románia elkötelezett az energiatermelésbe és az energetikai infrastruktúrába történő beruházások, valamint az energiabiztonság előmozdítása mellett, partnereinkkel együttműködésben” – jelentette ki. Hozzátette, Románia tranzitországként és energiaközpontként alternatívákat tud majd kínálni uniós szomszédai és partnerei, de Moldova és Ukrajna számára is. A megállapodás előrelépést jelent a hosszú távú kétoldali együttműködés megerősítése terén – mondta.

A miniszterelnök elmondta, a dokumentum aláírása „fontos mérföldkő” az EU-nak a zöldenergia részarányának növelésére, az ezt a területet érintő ellenállóképességének erősítésére irányuló erőfeszítéseiben.

„Így jobban meg tudunk küzdeni a mindannyiunk előtt álló kihívásokkal: az energiaválsággal, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított provokálatlan és indokolatlan háborúja súlyosbít, a világjárvány hatásaival, az inflációval” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor: a világon egyedülálló beruházás az Azerbajdzsánból Románián keresztül Magyarországra áramot szállító vezeték

Orbán Viktor szerint az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot, írja az MTI. Hozzátette: a megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának. Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték, amire a magyar miniszterelnök úgy hivatkozott, mint a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetéke.

Orbán úgy vélte, a mostani európai helyzet „olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa”. Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság – amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is –, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció, az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét – sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett. Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum – mutatott rá. Hangoztatta: ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás.

Orbán Viktor Románia schengeni csatlakozásáról is beszélt. Megemlítette, hogy nyolc év után érkezett újra Bukarestbe, és hatalmas fejlődést tapasztalt, amely meglátása szerint indokolttá tette Románia tagságát a schengeni övezetben. De a minap „az EU-ban még hibás döntést hoztunk” – emlékeztetett –, és ezt korrigálni kell, Romániát fel kell venni a szabad mozgást biztosító övezetbe.

Ilham Alijev: Azerbajdzsán jelentős, főleg megújuló forrásokból származó villamosenergia-szolgáltatóvá fog válni Európa számára

Ilham Alijev azeri elnök kifejtette, a megállapodás fontos lépés egy zöldenergia-folyosó kiépítése felé, és mindenki számára előnnyel jár: Európának ugyanis meg kell szilárdítania energiabiztonságát, Azerbajdzsánnak pedig felvevőpiacra van szüksége, ahol értékesítheti hatalmas erőforrásait.

„Ma egy új híd építésébe kezdünk Azerbajdzsán és Európa között. Országunk Európa fontos villamosenergia-ellátójává válik, különösen a zöldenergia terén” – fogalmazott.

Az azeri elnök arról is beszámolt, hogy országa tavaly 8,2 milliárd köbméter gázt exportált az EU-ba, idén 11,3 milliárd köbmétert, és jövő évben várhatóan még ennél is többet, 11,6 milliárd köbméter gázt fog szállítani; a Romgazzal kötött szerződés értelmében ugyanis januártól gázt szállít Romániába.

Irakli Garibasvili: Grúzia kész az együttműködésre

Beszédében Irakli Garibasvili kifejtette, a geopolitikai problémák és az ukrajnai háború szükségessé teszi az alkalmazkodóképességet, különösen az energiaágazatban. Grúzia földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően hidat képez a Nyugat és Közép-Ázsia között – mutatott rá, hozzátéve, hazája az európai normáknak megfelelően korszerűsíti az energia- és kommunikációs hálózatot.

A grúz kormányfő kiemelte, a Fekete-tengeren át vezető, megújuló forrásokból származó áramot szállító vezeték terve „nagyon fontos kilátásokat nyújt”.

A megállapodást a négy ország energiabiztonsági érdeke alapozza meg, célja az összekapcsolhatóság, az ellátási források diverzifikálása, a Kaszpi-tenger térségében fellelhető zöldenergia-potenciál kiaknázása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése a romániai energiamixben.