Ausztriában is ellenzik a schengeni bővítést, mert „ez a rendszer megbukott”

2022. november 18. – 15:40

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ausztria sem támogatja a schengeni övezet bővítését, jelentette be pénteken a Gerhard Karner osztrák belügyminiszter az ORF, az osztrák közszolgálati rádió Ö1 Mittagsjournal című műsorában, amit a Der Standard napilap foglal össze.

„Nem működik a rendszer. Az európai helyzet nagyon világosan mutatja, hogy a külső határok védelme kudarcot vallott” – jelentette ki Karner, aki a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradattal indokolta a bővítés elutasítását. A belügyminiszter szerint idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 000 illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 000-et egyetlen más uniós országban sem regisztráltak.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter – Fotó: Bernd Von Jutrczenka /AFP
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter – Fotó: Bernd Von Jutrczenka /AFP

„Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet bővíteni” – nyomatékosított Karner. Érvelése szerint Ausztria azért ellenzi a schengeni övezet bővítését, mert az országban élő emberek biztonságát veszélyezteti a bővítés – tette hozzá az osztrák belügyi tárca vezetője. Ezért „a biztonságért felelős belügyminiszterként egyértelmű nemet mondok” – mondta a miniszter az ORF rádióműsorában.

Ausztria eddig nem ellenezte a schengeni bővítést

Románia schengeni csatlakozása már több mint egy évtizede téma. Az Európai Bizottság már 2011-ben megállapította, hogy Románia maradéktalanul alkalmazza az EU külső határainak védelmére vonatkozó szabályokat, és teljesíti a schengeni csatlakozás további technikai kritériumait, de akkor több tagállam, Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország is ellenezte az ország felvételét.

Bukarest számára 2021 júliusában csillant fel újra a remény, amikor Ylva Johansson belügyi biztos sürgette Románia, Bulgária és Horvátország felvételét a schengeni térségbe. Ezt megtette tíz hónap elteltével, idén májusban az Európai Bizottság is, ismét arra hivatkozva, hogy ezek az országok teljesítik a technikai feltételeket.

Ugyanakkor valószínűleg nem a bizottság sürgetésénél többet nyomott a latban az, hogy Franciaország és Németország is megenyhült. A júniusban Bukarestbe látogató Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy támogatja Románia csatlakozását, Olaf Scholz német kancellár pedig augusztus végén ugyanezt nyilatkozta, majd időközben Helsinki is megenyhült.

Eddig úgy tűnt, hogy utolsó akadályként Hollandia maradt, akit még mindig vonakodik beleegyezni a schengeni bővítésbe, de Mark Rutte holland miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy elvileg semmi akadálya Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának, amely akkor fog megtörténni, amikor az említett két ország készen áll rá. A héten holland szakértők vizsgálódtak is azzal kapcsolatban, hogy Románia minként teljesíti a csatlakozás feltételeit. Közben az Európai Bizottság a héten ismét felkérte az Európai Tanácsot, hogy hozza meg a szükséges döntéseket Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásához. Erről azt mondta Aurescu külügyminiszter, hogy politikai szempontból is nagyon erős üzenet” az EB jelentése. Úgy tűnik, hogy nem nagyon hatotta ez meg az osztrákokat.

Az utóbbi napokban a svédországi belpolitika is úgy alakult, hogy megingott a támogatásuk. Ebben a kérdésben a héten Aurescu egyébként azt mondta, hogy svéd kollégája biztosította őt arról, hogy a stockholmi kormány teljes mértékben támogatja Románia schengeni csatlakozását. Illetve arról is beszélt, hogy minden szinten, mind kormányzati szinten, mind a szocialista pártcsalád szintjén (ugyanis az ahhoz tartozó svéd Szociáldemokrata Párt fogalmazott meg fenntartásokat a bővítéssel kapcsolatban) folyamatos dolgoznak azért, hogy ne változzon meg hivatalosan is a svéd álláspont.

Ahogy a G4Media összefoglalójából kiderül, ez az első alkalom, hogy egy osztrák kormánytisztviselő nyilvánosan bejelentette országa ellenállását. Megjegyzik, Lucian Bode belügyminiszter januárban köszönetet is mondott az osztrák kollégájának a csatlakozási folyamatban nyújtott támogatásáért. Persze januárban még nem tűnt úgy, hogy komolyabbra fordulnak a dolgok Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.