Az EB felkérte az Európai Tanácsot, hogy hozza meg a szükséges döntéseket Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásához

2022. november 16. – 14:07

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek, írja az MTI a belügyekért felelős uniós biztos szerdai sajtótájékoztató alapján.

Ylva Johansson brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte,

mivel Bulgária, Románia és Horvátország évek óta jelentősen hozzájárul a térség megfelelő működéséhez, az Európai Unió Tanácsának minden további késedelem nélkül meg kell hoznia a szükséges határozatokat a három érintett uniós tagállam schengeni csatlakozásához.


Emlékeztetett: noha a három országot részben már kötik a schengeni szabályok, az uniós belső határellenőrzéseket még nem szüntethették meg, és ezért nem élvezik teljes mértékben azokat az előnyöket, amelyek a térséghez való csatlakozással járnak. A schengeni térséghez való csatlakozás a tagállamok számára követelmény, ezért lehetővé kell tenni számukra, hogy ezt megtegyék, amennyiben teljesítették a feltételeket – mondta a belügyi biztos, aki szerint „túlságosan sokat kellett várakozniuk a felvételre”.

Az Európai Bizottság jelentése szerint Románia határigazgatási rendszere magas színvonalú, beleértve a határok felügyeletét, a rendszeres határellenőrzést, valamint a nemzetközi rendőrségi együttműködést. Emellett az ország aktívan részt vesz az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelemben, a Schengeni Információs Rendszerhez pedig megfelelően csatlakozott, és megvannak az eszközei a visszafordítás tilalmának tiszteletben tartására.

Az uniós bizottság közleménye Bulgáriával kapcsolatban kiemelte, az ország bizonyította, hogy rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához, a nemzetközi védelemhez való hozzáférés szavatolásához és a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartásához szükséges szabályrendszerrel.

Ylva Johansson tart sajtótájékoztatót – Fotó: Alicia Perdu / Európai Bizottság Sajtóosztálya
Ylva Johansson tart sajtótájékoztatót – Fotó: Alicia Perdu / Európai Bizottság Sajtóosztálya

Horvátországgal kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ország maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Zágráb jelentős erőfeszítéseket tett annak biztosítására, hogy a külső határok ellenőrzése megfeleljen az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeknek.

Bogdan Aurescu külügyminiszter a bejelentésre reagálva kijelentette, hogy az Európai Bizottság „nagyon pozitív” értékelése Románia schengeni csatlakozásáról egy újabb megerősítése annak, hogy Románia technikailag készen áll a schengeni övezethez való csatlakozásra, de ugyanakkor

„politikai szempontból is nagyon erős üzenet”.

Románia schengeni csatlakozása már több mint egy évtizede téma. Az Európai Bizottság már 2011-ben megállapította, hogy Románia maradéktalanul alkalmazza az EU külső határainak védelmére vonatkozó szabályokat, és teljesíti a schengeni csatlakozás további technikai kritériumait, de akkor több tagállam, Németország, Franciaország, Hollandia és Finnország is ellenezte az ország felvételét.

Bukarest számára 2021 júliusában csillant fel újra a remény, amikor Ylva Johansson belügyi biztos sürgette Románia, Bulgária és Horvátország felvételét a schengeni térségbe. Ezt megtette tíz hónap elteltével, idén májusban az Európai Bizottság is, ismét arra hivatkozva, hogy ezek az országok teljesítik a technikai feltételeket.

Ugyanakkor valószínűleg nem a bizottság sürgetésénél többet nyomott a latban az, hogy Franciaország és Németország is megenyhült. A júniusban Bukarestbe látogató Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy támogatja Románia csatlakozását, Olaf Scholz német kancellár pedig augusztus végén ugyanezt nyilatkozta, majd időközben Helsinki is megenyhült. Az utolsó akadályként Hollandia maradt, akit még mindig vonakodik beleegyezni a schengeni bővítésbe, de Mark Rutte holland miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy elvileg semmi akadálya Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának, amely akkor fog megtörténni, amikor az említett két ország készen áll rá.

Az utóbbi napokban a svédországi belpolitika is úgy alakult, hogy megingott a támogatásuk. Ebben a kérdésben Aurescu egyébként azt mondta, hogy svéd kollégája biztosította őt arról, hogy a stockholmi kormány teljes mértékben támogatja Románia schengeni csatlakozását. Illetve arról is beszélt, hogy minden szinten, mind kormányzati szinten, mind a szocialista pártcsalád szintjén (ugyanis az ahhoz tartozó svéd Szociáldemokrata Párt fogalmazott meg fenntartásokat a bővítéssel kapcsolatban) folyamatos dolgoznak azért, hogy ne változzon meg hivatalosan is a svéd álláspont.

Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, valamint 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.