A román politikusok nacionalista túlkapásai és fenyegetései nem segítik a schengeni tárgyalásokat

Románia minden eddiginél nagyobb eséllyel várhatja a schengeni csatlakozásról a pozitív döntést, még mindig el lehet csúszni egy-két banánhéjon. Ilyen a kormánypártok európai parlamenti képviselőinek a hangos nacionalista diskurzusa, amely visszatetszést kelt Brüsszelben és Hollandiában is, és gyakorlatilag megnehezíti a hivatásos román diplomaták munkáját, akik nem a nyilvánosság előtt tárgyalnak a csatlakozás feltételeiről. A Deutche Welle összegyűjtötte a román politikusok hajmeresztő hozzászólásait a témához.

Hollandia még nem hozott döntést Románia schengeni befogadási szándékáról, mivel a jövő évi regionális választásokhoz kapcsolódó belpolitikai számítások miatt Mark Rutte miniszterelnök egyelőre várakozásra kényszerül. Amikor két héttel ezelőtt Romániában járt, Rutte biztosította Klaus Iohannis elnököt, hogy a Románia befogadására irányuló eljárások nem fognak „a szükségesnél tovább tartani”. A holland vezető azonban ismét beszélt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusról (MCV), amely rendszeresen értékeli Románia haladását az igazságszolgáltatás terén.

Várhatóan a Bizottság következő jelentése ebben a kérdésben nem lesz pozitív, különösen mivel az új igazságügyi törvények valójában visszalépést jelentenek a Dragnea-korszakba, és az Alkotmánybíróság néhány meggondolatlan döntése a Legfelsőbb Bíróság döntéseivel együtt nemcsak számos korrupciós ügy lezárásához vezethet, hanem a kábítószer-, fegyver- vagy emberkereskedelemmel kapcsolatos komoly nyomozások lezárásához is. Az igazságszolgáltatás helyzete rosszabb, mint Liviu Dragnea alatt.

Tehát, bár Hollandiának belpolitikai érdekei fűződnek ahhoz, hogy visszatartsa Romániát, a jogállamisággal kapcsolatban elég érv van ahhoz, hogy a hágai kormánynak is megállja a helyét. Másrészt, ha lesz egy politikai szavazás, amelyben az összes többi állam beleegyezik Románia, Bulgária és Horvátország felvételébe, nehéz elhinni, hogy Mark Rutte ellenáll a nyomásnak, és elszigetelt marad.

Hollandia viszont nem volt hajlandó szakértőt küldeni az önkéntes értékelő misszióba, amely október 15-én fejezte be romániai és bulgáriai látogatását. Az Agerpres által idézett Annitte Hipper, az Európai Bizottság belügyi biztosának szóvivője szerint „a Tanácsnak most itt az ideje, hogy folytassa ezt a munkát, és megtegye a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ezek az országok teljes mértékben csatlakozzanak a schengeni térséghez”. Az önkéntes misszió jelentése a schengeni munkacsoport elé került, és a kétnapos brüsszeli látogatáson tartózkodó Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint a következtetések pozitívak.

Másrészt diplomáciai források elmondták, hogy a román európai parlamenti képviselők és általában a felháborodott helyi politikusok „magasztos nyilatkozatai” nem segítenek azoknak, akik zárt ajtók mögött tárgyalnak és lobbiznak az ország schengeni csatlakozásáról.

A liberális Rareș Bogdan az Európai Parlament padsoraiból azzal fenyegette meg azokat, akik ellenzik Románia schengeni csatlakozását, hogy Bukarest „keményen játszhat”. „Mit kell még tennünk azért, hogy egyenrangúként kezeljenek és tiszteljenek bennünket? Európai szintű élelmiszerválságot kell előidéznünk, a határon blokkolnunk kell a Románián naponta átmenő, a nyugati piacokra tartó gabonát szállító vonatokat és teherautók százait?” – fogalmazott a szokásos stílusában a nemzeti liberális képviselő.

Robert Sighiartău, szintén a liberálisok EP-képviselője is fenyegetőzésbe kezdett: „Azt hiszem, többet kellene beszélni a hollandiai korrupcióról”, „az emberkereskedelemről, a rotterdami kikötőről és az ottani maffiáról, arról, hogy Amszterdam utcasarkán hogyan árulják a nagy kockázatú drogokat”.

A PSD képviselői sem fogalmaztak árnyaltabban. Maria Grapini, az Európai Szocialisták frakciójában ülő szociáldemokrata képviselő szerint be kellene perelni Hollandiát, amiért ellenezte Románia schengeni csatlakozását. A képviselőnő kártérítést is követelni akar. Paul Stănescu, a PSD főtitkára ugyanebben az összefüggésben azt állítja, hogy „minden egyes nappal, amikor Románia nem tagja Schengennek, Hollandia aláássa az európai szolidaritás eszméjét”.

Maga Klaus Iohannis elnök a holland miniszterelnökkel tartott két héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ha nem fogadják be Romániát a szabad mozgástérbe, az „valószínűleg az euroszkepticizmus erősödéséhez vezetne”.

A román diplomatákat azonban akadályozzák munkájukban az ilyen kijelentések, mert folyamatosan magyarázkodniuk kell. Miközben ők megpróbálják a legjárhatóbb utat megtalálni a holland kapcsolatok normalizálódása érdekében, ezek a túlfűtött nacionalizmusról tanúskodó kijelentések bosszúságot okoznak nemcsak Hágában, hanem más fővárosokban is, ahol hidakat próbálnak találni.

A tárgyalásokat jól ismerő források szerint Románia minden eddiginél nagyobb eséllyel néz a csatlakozásról szóló döntés elébe, az igazságszolgáltatással kapcsolatos kritikák ellenére, mivel a NATO-nak és az EU-nak gyorsabban kell átjutnia Románia határain egy ilyen feszült időszakban, amikor Oroszország a jelek szerint kiélezi az ukrajnai konfliktust. Emellett Ciucă miniszterelnök több pozitív jelzést is kapott: Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kijelentette, hogy „Romániának helye van Schengenben”, Ursula von der Leyen, az európai végrehajtó testület vezetője pedig megerősítette, hogy az Európai Bizottság teljes mértékben támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozásra irányuló erőfeszítéseit.