A nagy amnesztia: bűnözők ezrei menekülhetnek meg a börtönből a legfelsőbb bíróság határozata alapján

A büntetőtörvénykönyv eddig lehetővé tette az ügyészek számára, hogy ha egy ügyben új bizonyítékokat találnak, akkor megszakítsák az elévülési folyamatot, addig, amíg ezeket bemutatják a bíróságnak. Ezt különleges elévülési időnek nevezték, ugyanis a törvény által előírt elévülési periódust akár többször és hónapokra is megszakíthatták. Erről az előírásról azonban az alkotmánybíróság májusban kimondta, hogy alkotmányellenes. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a pereskedést minden rendelkezésére álló módon elnyújtó, szabályossági kifogásokat vagy éppen alkotmányossági óvást emelő bűnelkövetők elkerülhetik a felelősségre vonást, mert a bűncselekmény elévül, még mielőtt megszületne a jogerős ítélet.

Az alkotmánybírósági döntést a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék megfejelte egy határozattal, miszerint ezt 2018-ig visszamenőleg is alkalmazzák.

Az alkotmánybírósági döntés és a legfelsőbb bíróság határozata több ezer ügy lezárásához vezethet – mondták a G4media.ro által megkérdezett bírák és ügyvédek, akik szerint első körben a 2018-2022 közötti ügyek újravizsgálását kérik az érintettek, de ha elindul a lavina, akkor előfordulhat, hogy a 2014-es új Btk. érvénybe lépéséig is visszamehetnek a fellebbezésekkel.

Mi történt 2018-ban?

Az alkotmánybíróság arra hivatkozott: nem most először állapította meg, hanem már egy 2018 áprilisában hozott határozatában is kimondta, hogy az elévülés megszakításáról rendelkező Btk-cikk alkotmánysértő. Mivel a jogalkotó ezt csak idén, a május 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelettel javította ki, az azóta eltelt négy évben nem volt alkotmányos jogalap az elévülés felfüggesztésére.

A hírportál által megszólaltatott jogi szakértők szerint az alkotmánybíróság – kötelező érvényű, megfellebbezhetetlen – értelmezése a bűnözőknek kedvez és büntetőeljárások százait „repíti a levegőbe”. A május 30-án sürgősségi kormányrendelettel elfogadott pontosítás nem visszamenőleges hatályú, csak a most kezdődő ügyekre érvényes, az alkotmánybírósági értelmezés viszont visszamenőleges hatályú és az összes, 2018 óta kezdett büntetőeljárásra olyan hatással lesz, mintha nem történt volna még semmi az ügyben. „Ez egy jogi atombomba” – mondták a megszólaltatott jogászok.

Az alkotmánybíróság – a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva – minősítette alaptörvénybe ütközőnek a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy „bármely, az ügyben foganatosított eljárás” megszakítja az elévülést. A vitatott cikkelyt május 30-án úgy módosította a kormány, hogy „megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal, vagy vádlottal is közölni kell”.

„Ez egy bújtatott amnesztia”

Tény az, hogy minden olyan vádlott, akivel szemben nyomozás vagy tárgyalás még folyamatban van, és az ügyét illetően még nincs jogerős határozat, de a 2018 júniusa után elítélt vádlottak is kérhetik a bíróságoktól, hogy vizsgálják meg újra ügyüket annak ellenőrzése érdekében, hogy a speciális elévülés alkalmazva volt-e az esetükben, és ha igen, akkor – ha most már érvényét vesztette – a tett még büntethető-e.

A Legfelsőbb Bíróság döntésének kedvezményezettjei között – legalábbis ügyvédjük szerint – Ioana Băsescu, a volt államfő idősebbik lánya és Elena Udrea volt turisztikai miniszter is szerepel. A Hidroelectrica-ügyben és Traian Băsescu 2009-es elnökválasztási kampányának finanszírozása ügyében Elena Udreát és Ioana Băsescut első fokon 8, illetve 5 év börtönbüntetésre ítélték, de ha a speciális elévülés nélkül kezelik az ügyet, akkor már kifutott a bíróság a határidőből, és nem büntethetők a vádlottak.

Elena Udrea azonban továbbra is börtönben maradna a Bute gála-ügyben kiszabott 6 éves börtönbüntetésével – magyarázta ügyvédje, mivel a volt minisztert 2018 májusában ítélték el, még az első alkotmánybírósági határozat hatályba lépésének időpontja előtt.

Kik lennének a kedvezményezettek?

A Szabad Európa portál felsorol néhány „híres” elítéltet, volt politikust, kormánytagot, üzletembert, akik most valószínűleg szabadlábra kerülnek a határozat nyomán. Először is azok profitálhatnak a helyzetből, akik az ún. „régi ügyek” vádlottjai, és több évvel ezelőtt követték el a bűncselekményeket, vagy azok, akik már évek óta bíróság előtt állnak, és várják a tárgyalásuk utolsó határidejét. Ami azt jelenti, hogy minél bonyolultabb egy ügy, minél több időre van szüksége az ügyészségnek, hogy felgöngyölítse a korrupciós ügyletet, annál nagyobb esélye lesz majd a vádlottnak, hogy megússza a történetet.

Amint említettük már, a határozat kedvezményezettjei között ott van Elena Udrea és Ioana Băsescu, akik Traian Băsescu 2009-es kampányfinanszírozási ügyében állnak bíróság előtt. Ha a Legfelsőbb Bíróság például az Elena Udrea ügyvédei által kért módon értelmezné az alkotmánybírósági határozatokat, és megállapítaná, hogy – a 2014. február 1. és 2022. május 30. közötti időszakban – nem állt fenn elévülési szünetelési ok, akkor a „Hidroelectrica” és a „Traian Băsescu 2009-es választási kampányának finanszírozása” ügyek már 2019-ben elévültnek számítanának.

Elena Udrea és Ioana Băsescu esete azonban csak egyike a felhozható példáknak. A valóságban minden vádlott, aki ellen nyomozás zajlik vagy ügye tárgyalás alatt áll, illetve minden elítélt személy Romániában azt fogja kérni az ügyészektől és a bíróságoktól, hogy rájuk is alkalmazzák az Alkotmánybíróság elévülésre vonatkozó határozatait, és ellenőrizzék, hogy a bűncselekményeik elévültek-e – magyarázták a G4media.ro által megkérdezett ügyvédek.

Néhány ismert név azok közül, akik vélhetően a leginkább várják a legfelsőbb bírósági határozat alkalmazását:

• Dan Șova – volt miniszter – első fokon 4 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték a Govora-ügyben;
• Constantin Niță – volt miniszter – a Iași-i forgalomirányítási rendszer kiépítésére pályázó cégtől elfogadott megvesztegetéssel kapcsolatos ügyben ítélték el;
• Bogdan Olteanu – a Román Nemzeti Bank volt alelnöke – 5 év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték kenőpénz elfogadása miatt;
• Vanessa Younnes – vállalkozó – 3 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, 1 millió euró kenőpénz elfogadásáért;
• Marian Vanghelie – Bukarest 5. kerületének volt polgármestere – első fokon 11 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélték;
• Sebastian Ghiță – a DNA nemrégiben vádat emelt ellene vesztegetés miatt.