Az LMBTQI-közösség tagjait megbélyegző törvénytervezet ellen vonulnak utcára Bukarestben

2022. október 11. – 12:36

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Felvonulást szervez Bukarestben október 15-én, szombaton az RMDSZ-es képviselők és szenátorok „gyermekvédelmi” törvénytervezete ellen a MozaiQ Egyesület, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a Magyarországról importált jogszabály homofób jellegére.

A tüntetők szombaton 14 órakor találkoznak a fővárosi Egyetem téren, a Nemzeti Színház előtt, ahonnan a Győzelem térre, a kormány épülete elé vonulnak, írja a szervezők közleménye alapján a G4media.

A MozaiQ Egyesület ügyvezető igazgatója, Vlad Viski szerint a politikai osztálynak kötelessége egyenlő esélyt biztosítani minden román állampolgárnak, köztük az LMBTIQ-közösség tagjainak is, akiknek jelenleg nem csak a jogait nem tartják tiszteletben, hanem „újabb és újabb őket démonizáló vagy diszkrimináló törvényjavaslatokkal célozzák őket”. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága is elmarasztalta, ezeket az ítéleteket azonban az országban nem veszik figyelembe, sőt, újabb jogsértéseket kísérelnek meg az LMBTIQ-közösség kárára, olvasható a közleményben. A politikusok viszonyulása bátorítja a szélsőjobboldali csoportok homofób és transzfób megnyilvánulásait, és az LMBTIQ személyek elleni erőszakot is, hívja fel a figyelmet a szöveg.

Az aktivisták azt szeretnék elérni, hogy a képviselőház, amely döntő ház a kérdésben, utasítsa el a törvénytervezetet, amelyet a szenátus már hallgatólagosan elfogadott.

A MozaiQ Egyesület szerint a törvénytervezet a homoszexualitással és a nemi identitással kapcsolatos információk betiltását célozza a családban, az oktatási és egészségügyi intézményekben, a sajtóban és az interneten, ezzel pedig a szólás- és sajtószabadságot sérti, visszavezeti a cenzúrát, korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz, nyíltan diszkriminálja a szexuális kisebbségeket, és megszegi a nyilvános gyülekezés szervezését szabályozó törvényt. A jogszabály-javaslat szerint lehetővé válna a filmek, sorozatok, rajzfilmek, dokumentumfilmek vagy hírek cenzúrája, és – akárcsak Oroszországban, jegyzi meg a MozaiQ –, betilthatóvá válnak az LMBTIQ-rendezvények azzal az ürüggyel, hogy a gyermekek érdekeit sértő homoszexuális propagandának minősítik őket.

Mit módosítana a törvényjavaslat?

A törvényjavaslatot tavaly decemberben terjesztette be a parlamentbe az RMDSZ több képviselője és szenátora. A tervezet a 2004-ben elfogadott román gyermekvédelmi törvényt módosítaná. A hatályos jogszabály leszögezi, hogy minden gyermeknek joga van az önazonossághoz, illetve annak megőrzéséhez: egy névhez, állampolgársághoz, illetve ahhoz, hogy – amennyiben lehetséges – megismerje szüleit és azok gondozásában részesüljön és nevelkedjen.

A kezdeményezők az identitásról szóló cikket kiegészítenék a nemzetiségi és nemi önazonossággal, az identitás védelméről szóló rendelkezést pedig úgy bővítenék ki, hogy „minden gyermeknek joga van külső beavatkozás nélkül megőrizni állampolgárságát, nemzetiségét, nevét, családi kapcsolatait, és (születési) nemi önazonosságát”.

A törvénymódosítás a visszaélésekkel, elhanyagolással, kizsákmányolással, gyermekkereskedelemmel, illegális migrációval, elrablással, erőszakkal, internetes pornográfiával szembeni védelmet garantáló cikkelyt azzal egészítené ki, hogy a gyermekeknek joguk van a védelemre a születési nemtől való eltérésről szóló, illetve a homoszexualitást, nemváltoztatást népszerűsítő tartalmakkal szemben is.

A jogszabály szerint a kiskorúak terhességének és a nemi betegségeknek megelőzése érdekében félévenként legalább egyszer a szexuális felvilágosításra is kiterjedő egészségügyi felkészítőket kell tartani az iskolákban, ezen foglalkozások alól azonban a szülő vagy a törvényes gyám írásos kérésére a gyermek felmentést kaphat.

Kezdeményezésüket az RMDSZ törvényhozói a genderideológia nyugati térnyerésével indokolták, amely nézetük szerint azt a keresztény értékeken alapuló hagyományos családmodellt veszélyezteti, amelyre a társadalom épül. Az előterjesztők leszögezik: nem akarják a nagykorúak alapvető szabadságjogait és véleményszabadságát korlátozni, nem kérdőjelezik meg azon jogukat, hogy saját személyükről döntsenek, de úgy vélik, hogy az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy megvédje a kiszolgáltatott kiskorúak identitását, amíg – 18. életévük betöltése után – maguk vállalhatják a felelősséget döntéseikért.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!