Igazságügyi reform romániai módra: egyet előre, kettőt hátra

Régóta esedékes a romániai igazságügyi reform, jórészt a 2018-tól errefelé bevezetett változtatások miatt. A bírók, ügyészek megosztottak, táborokra szakadt a szakma, nagyon sok a vita közöttük. A rendszer átláthatatlanná vált, emiatt sokan inkább nyugdíjaztatják magukat 25 év szolgálat után, ahelyett, hogy karriert csinálnának. Románia a helyreállítási tervben is vállalkozott az igazságügy reformjára, azonban mindegyik politikai pártnak más az erre vonatkozó elképzelése. A 2020-as parlamenti választások utáni első koalíció is erre ment rá, az RMDSZ derekasan kivette a részét abból, hogy a bírókat és ügyészeket vizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) felszámolását – amit az Európai Bizottság is határozottan kért – ne abban a formában oldják meg, ahogy az akkori koalíciós partner, a Mentsétek meg Romániát szerette volna.

Haladók versus maradók

A szakma is erősen felemásan viszonyul a reform ügyéhez: a romániai bírók és ügyészek az elmúlt években két táborra szakadtak, melyek sokszor a legalapvetőbb kérdésekben is ellentétes álláspontokat képviselnek. A konzervatívoknak nevezett tábor részben azokból a bírókból és ügyészekből áll, akik a rendszerváltás előtt is aktívak voltak már, amikor a politikusok jelentős befolyást gyakoroltak az igazságügyre. Ők – nagyon leegyszerűsítve a dolgot – ellenzik az igazságügyi rendszer reformját, sőt, a tekintetben is vitát folytatnak a reformistákkal, hogy az európai jognak van-e elsőbbsége vagy a hazainak. A szembenállás Monica Macovei minisztersége idején éleződött ki, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megalakulását követően. A Dragnea-érában, 2017-2019-ben pedig tovább fokozódott, amikor a hatalmon levő PSD számos, jelentős változtatást vitt véghez az igazságügyet érintő jogszabályokban, ekkor alakult meg a SIIJ is. A Szabad Európa Rádió közölt egy részletes cikket a konzervatív-reformista szembenállásról, felsorolva a két tábor legfontosabb szakmai egyesületeit, illetve vezető személyiségeit is.

Cristina Guseth, a Freedom House Romania igazgatója a Szabad Európa Rádiónak felvázolta, a szakadás az 1990-es években kezdődött, amikor rosszul képzett szakemberek azért kerültek az igazságszolgáltatási rendszeren belül fontos pozíciókba, hogy néhány erős befolyással rendelkező bíró szabadon rendelkezhessen velük. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amely az igazságszolgáltatás függetlenségét kellene garantálja, ráépült erre a rendszerre, és ma már egy olyan hálózattá vált, amely kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást.

A reformisták és a civilszervezetek kritizálnak, a kormány tapsol

Amit annak idején a volt szociáldemokrata vezér, a börtönviselt Liviu Dragnea még az éjszaka leple alatt sem tudott keresztülvinni, azt a jelenlegi koalíció fényes nappal intézte el, írja a román sajtó, a kormány által elfogadott igazságügyi törvények kapcsán. A Cătălin Predoiu miniszter által előkészített jogszabálycsomagot szerdán fogadta el a kormány, félresöpörve a bírók, ügyészek és a civilek kritikáit. A vadonatúj jogszabályokat maga Nicolae Ciucă miniszterelnök is dicsérte. Három törvényről van szó: az egyik a bírák és ügyészek státusát szabályozza, a másik az igazságszolgáltatási rendszer, a harmadik pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács működését foglalja keretbe az uniós előírásoknak megfelelően.

Mind az igazságügyi tárca vezetője, mind a kormányfő arról biztosították a közvéleményt, hogy ez egy „korszerű” törvénycsomag, amely elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás számára. Ciucă szerint az elfogadott törvények által lehetővé válik az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) megszüntetése és Romániának a schengeni övezetbe való belépése.

A bírók és ügyészek szakmai szervezetei, illetve a civil társadalom és az ellenzék képviselői viszont arra figyelmeztetnek, hogy az új törvények súlyosan sértik a bírák függetlenségét, és hogy az igazságszolgáltatás politikai tényezőknek való alárendelése csak idő kérdése. Ugyanezt fogalmazta meg Stelian Ion, az USR volt igazságügyi minisztere is, akinek menesztése miatt szakadt annak idején a PNL-USR-RMDSZ koalíció.

Egyet kért Brüsszel, és mást csinált Bukarest. Kik a nyertesei a Predoiu-törvényeknek?

2023-ig Romániának el kell fogadnia a PNRR-ben megígért új igazságügyi jogszabályokat, erre a helyreállítási tervnek a „Jó kormányzás” fejezetében tett ígéretet a kormány.

Független szakemberek elemezték ki a Predoiu által benyújtott igazságügyi törvényeket, és az elemzés következtetései azt tükrözik, hogy az igazságügyi minisztérium által javasolt változtatásoknak két nagy nyertese van.

Az első a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) bírói szekciója, amely számos új hatáskörrel rendelkezik, és irrelevánssá teszi az Országos Bírói Intézetet (INM), azt az intézményt, amely eddig a bírói és ügyészi versenyvizsgákat szervezte.

A jogszabály-javaslatok második nagy nyertese a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az új törvény értelmében a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke kezeli ugyanis az összes romániai bíró bérét, és nagy beleszólása van a legfelsőbb bírósági tagok kiválasztásába.

A minisztérium honlapján június 22-én közzétett, a bírák jogállásáról szóló törvénytervezetből kiderül, hogy az Országos Bírói Intézet kikerült a fiatal bírák versenyvizsga-eljárásából.

Míg az Európai Bizottsággal egyeztetett formában kimondták, hogy „a bírói pályára való felvételre vonatkozó versenyvizsga-rendeletet az Országos Bírói Intézet javaslatára a Legfelsőbb Bírói Tanács plénuma hagyja jóvá”, a mondatot a következő formára módosították: „A bírói pályázatra vonatkozó versenyvizsga-rendeletet a Legfelsőbb Bírói Tanács plenáris ülése hagyja jóvá”.

Ami a bírák rendszeres értékelését illeti, az Igazságügyi Minisztérium új cikket vezetett be: „A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírái nem tartoznak értékelés alá” – ez a cikk az Európai Bizottsággal egyeztetett formában nem létezett.

A főügyészség, a DNA és a DIICOT vezetőségi tisztségére jelöltek kapcsán az európai partnerekkel való megegyezés értelmében 12 éves szolgálati tapasztalat szükséges, a most elfogadott változatban azonban ezt az időtartamot 15 évre módosították.

További módosításokat is észrevettek az elemzők, amelyek a Brüsszelben bemutatott tervezetekben nem szerepeltek, és utólag kerültek bele a jogszabályok szövegébe. Többek között egy olyan új cikkely jelent meg, amely szerint „a fellebbviteli bíróságok, törvényszékek, szakosított bíróságok, valamint az ügyészségek bírái és ügyészei versenyvizsga nélkül kinevezhetők vagy kirendelhetők a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez segédbírónak”. Újdonság az is, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács választott tagjai hivatali idejük letelte után vizsga nélkül léphetnek ügyvédi vagy közjegyzői pályára.

Mit mond az USR, akit épp az igazságügyi törvények miatt rúgtak ki a koalícióból?

Pontosan egy évvel ezelőtt kezdett elmérgesedni a helyzet a PNL-RMDSZ-USR koalícióban az igazságügyi törvények miatt. Stelian Ion, akkori USR-s igazságügyi miniszter szerint az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség (SIIJ) felszámolása és az igazságügyi törvények kiigazítása elsősorban az RMDSZ miatt nem történt meg időben. A volt tárcavezető szerint akkor a koalíciós partnerek nem tartották be a kormányprogramot és megszegték a nemzetközi szervezetek – az Európai Bizottságnak, a GRECO-nak és a Velencei Bizottságnak tett ígéreteiket. Mindeközben az USR PLUS nem fogadta el a jogszabályok „kozmetikázását”, kitartott a nemzetközi szervezetek által támogatott módosítási javaslatok mellett. Patthelyzet alakult ki, amit az akkori miniszterelnök, Florin Cîțu úgy orvosolt, hogy menesztette Stelian Iont, ezt követően az USR kilépett a koalícióból. Az eltelt egy év alatt az új igazságügyi miniszter átdolgozta a törvényeket, azonban egyet mutattak meg az Európai Bizottságnak, és más szöveget fogadott el a kormány, állítják a szakemberek.

Stelian Ion, a volt igazságügyi miniszter is megszólalt az ügyben. Románia a PNRR-ből származó pénzek elvesztését kockáztatja az igazságügyi törvények módosítása miatt – mondta Stelian az RFI-nek. A volt tárcavezető szerint a Ciucă-kormány által elfogadott szövegek nagyon rosszul néznek ki, szerinte fontos volna, hogy a miniszter a Velencei Bizottságot is értesítse az elfogadás előtt álló jogszabályokról, mert szükség volna egy független szervezet véleményezésére.

Stelian Ion azon a véleményen van, hogy az új igazságügyi törvénycsomagban ahelyett, hogy a szerzők kijavították volna, amit ki kellett javítani, és modernizálnák a romániai igazságszolgáltatást, csak mímelik a reformokat, és igazából mindaz, ami történik, visszalépést jelent az ország számára ezen területen. A szakember szerint ezeket a jogszabályokat a parlamentben csak rontani fogják.

A képviselő az igazságügyi törvények korrigálását és korszerűsítését hiányolja. „A Predoiu-féle módosítások csak megerősítik a politika befolyását az igazságszolgáltatásra, és megerősítik az igazságszolgáltatáson belül létrehozott reformellenes hálózat hatalmát” – írta bejegyzésében. Hozzátette: a parlamenti vitája során az USR minden törvényes és politikai eszközt megragad arra, hogy minimálisra csökkentse a tervezetek negatív következményeit az igazságszolgáltatásra nézve. Megjegyezte azt is, hogy Cătălin Predoiu hátat fordított az igazságszolgáltatás reformpárti dolgozóinak, „kezet rázott a szociáldemokratákkal” és az Igazságszolgáltatás Legfelsőbb Tanácsának (CSM) reformellenes csoportosulásával. Szerinte a kormány által szerdán jóváhagyott módosításokkal szertefoszlott az esélye az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus lezárásának.

A volt igazságügyi miniszter úgy véli, hogy az igazságügyben elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészséget voltaképp nem számolták fel. Kifogásolta, hogy az uniós ajánlásoknak ellentmondva az ügyészségek vezetőinek kinevezése az államfő jogköre maradt, Klaus Iohannis továbbra sem lesz köteles figyelembe venni, ha a CSM alkalmatlannak minősít egy főügyészjelöltet.

Ilyen körülmények szerint Stelian Ion szerint „minimum vitatható”, hogy a szerdán jóváhagyott módosítások értelmében az ügyészségek vezetői felülbírálhatják a beosztottjaik döntéseit, tekintettel arra, hogy a főügyészek kinevezése változatlanul egy „kifejezetten politikai” eljárás alapján történik. A képviselő megjegyezte azt is, hogy szerinte elmaradt a CSM reformja. Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy „alapvető fontosságú” lett volna módosítani a testület megválasztásának és tagjai visszahívásának eljárásán.

„Hallgatnak a bírók és az ügyészek, mert a kormány megvásárolja őket”

A Mentsétek meg Romániát Szövetség másik képviselője, Claudiu Năsui is megszólalt az ügy kapcsán, mondván, hogy a kormány „meg akarja vásárolni a bírák hallgatását”. A politikus úgy véli, ezzel magyarázható, hogy a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor „látványosan növelték” az igazságügyi minisztérium személyzeti kiadásaira fordított összeget.

Csütörtöki Facebook-bejegyzésében, amelyet az Agerpres idéz, Năsui azt írta, a kormánynak „csendre van szüksége”, hogy nyugodtan átvigye a parlamenten a három igazságügyi törvényt módosító tervezetet. „Úgyhogy erre fordítanak 1 milliárd lejt az önök pénzéből” – fogalmazott. Hozzátette, voltaképpen arról a pénzösszegről van szó, amelyet peres úton nyertek vissza a bírák, és amelyből eddig csak kisebb részleteket kaptak meg évente, mert mostanig ez nem volt prioritás az állam számára. „Miért van az, hogy most egyből kifizetik nekik azt a pénzt, amiből eddig csak alig kaptak egy keveset? Azért, mert ezen a héten ugyanaz a kormány jóváhagyott egy szégyenletes igazságügyi törvénycsomagot, amellyel még inkább politikai irányítás alá akarja vonni az igazságszolgáltatást” – nyomatékosította.

Meglátása szerint az új igazságügyi törvények eltávolítanák Romániát a schengeni övezettől és Európától általában. „Kedves romániai bírák! A PSD és a PNL azt akarja, hogy Románia olyan legyen, mint Fehéroroszország. Ne hagyják, hogy megvásárolják önöket!” – írta.

Nyílt levelet küldtek a reformista bírák és ügyészek az EB-nek

Laura Ștefan, az Expert Forum nevű agytröszt munkatársa még a kormány általi elfogadás napján figyelmeztetett a három igazságügyi törvénytervezetben szereplő számos káros módosításra.

Az első radikális változás az, hogy eltűntek a nyomozó hatóságon belül a rendőröknek a főügyész utasítására történő kinevezésére és elbocsátására vonatkozó rendelkezések. A rendőrök kulcsfontosságúak az ügyészek által követett ügyekben, és eddig a legfőbb ügyész mondta ki rájuk a végső szót. E rendelkezések törlése a törvényből megnyitja az utat a nyomozó hatóság feletti politikai ellenőrzés előtt.

Augusztus 11-én három bírói szövetség az Európai Bizottságnak küldött nyílt levélben élesen bírálta az igazságügyi törvényeket, és azzal vádolta a kormányt, hogy a javasolt vagy már elfogadott intézkedések „elfogadhatatlan visszalépést jelentenek az igazságszolgáltatás számára, és súlyosan veszélyeztetik annak függetlenségét”.

A nyílt levél arra is rámutat, hogy Románia nem tartotta tiszteletben az Európai Bizottság legutóbbi, igazságügyi jogalkotásról szóló jelentésében szereplő kulcsfontosságú ajánlások egyikét sem. A három bírói szövetség felszólította Brüsszelt, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel „adják vissza a jóhiszemű bírák reményét, hogy a jogállamiság értékei még nem tűntek el Romániában”.

Ellenkező esetben az Európai Bizottság tétlenségével „az igazságszolgáltatás lerombolása teljes lesz, és az uniós szerződések Romániában teljesen és visszavonhatatlanul veszélybe kerülnek” – állítja a három bírói szövetség.

A G4Media megkereste az EB-t a kormány által elfogadott, vitatott igazságügyi törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A független romániai hírportál megkeresésére az uniós végrehajtó testület szóvivője szerdán válaszolt: „Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a folyamatban lévő folyamatot, és továbbra is kapcsolatban áll a román hatóságokkal a kormány által most elfogadott igazságügyi törvénytervezetekkel kapcsolatban” – írta Christian Wigand, az EB szóvivője, hozzátéve, hogy fontos, hogy a végleges jogszabályok foglalkozzanak az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében felmerült aggályokkal, és megfeleljenek az országos helyreállítási tervben leszögezett célkitűzéseknek.

Az uniós tisztviselő emlékeztetett Věra Jourová alelnök legutóbbi romániai látogatásán tett nyilatkozatára is, aki akkor úgy értékelte, hogy a román kormányban megvan a politikai elszántság és lendület a reformfolyamat kivitelezéséhez.

Az igazságügyi törvényeket a parlament elé kell terjeszteni, amely számos változtatást eszközölhet még a kormány által elfogadott jogszabályokon.