Szexuális nevelés: a politikusok a homokba dugják a fejüket, de a lakosság többsége is csak 14 éves kortól támogatja

2022. július 25. – 09:48

frissítve

Szexuális nevelés: a politikusok a homokba dugják a fejüket, de a lakosság többsége is csak 14 éves kortól támogatja
A szexuális nevelést segítő bábokat mutatnak a hallgatóknak az Alkalmazott szexológia mesterképzés keretében, Merseburgban – Fotó: Waltraud Grubitzsch / dpa-Zentralbild / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy friss felmérés szerint a romániaiak 77%-a ugyan egyetért az iskolai szexuális nevelés bevezetésével, de a többség csak 14 éves kortól támogatja. Pedig azokban az országokban, ahol létezik iskolai szexuális nevelés, nemcsak a kiskorú anyák aránya kisebb, de a nemi életet is később kezdik meg a fiatalok, és a védekezésben is tudatosabbak.

Nemrég fogadta el a képviselőház azt a törvényt, amelynek értelmében csak nyolcadik osztálytól és csak szülői engedéllyel vehetnek részt az iskolában a diákok a szexuális nevelés órákon. Egy az idei év elején készített és napokban közzétett, a romániai szexuális nevelés megítéléséről szóló kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy az egészségügyi és a szexuális nevelést – az adott életkornak megfelelően – , önálló tantárgyként kellene tanítani az iskolákban.

A válaszadók 77 százalékban egyetértettek a szexuális nevelés iskolai oktatásával, és csak 3% utasította el teljes mértékben úgy az egészségügyi, mint a szexuális nevelés bevezetését. A szexuális nevelést támogatók nagy többsége (94%) úgy gondolja, hogy a nemi betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzésének egy hasznos eszköze lenne. Ugyancsak a támogatók több mint háromnegyede azon a véleményen van, hogy a szülők egy része soha nem beszél erről a kérdésről gyermekeivel, vannak, akik egyenesen szégyellik, hogy szóba hozzák ezt a témát.

A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a témát tudományos alapokon kellene oktatni, és olyan fogalmakra kellene kiterjednie, mint pl. a nők jogai, az érzelmi és társas intelligencia, a szexuális élet megkezdésének kockázatai, a betegségek elleni védekezés, vagy az abortusz kérdése. A válaszadók több mint fele azt szeretné, ha az oktatását az adott terület szakemberei végeznék, illetve pszichológiai és orvosi végzettséggel rendelkező személyek.

A válaszadók több mint 62%-a volt azon a véleményen, hogy a nemi identitásról és a szexuális irányultságról szóló tájékoztatás pozitív hatással lenne számára, 24% szerint semmilyen hatással nem lenne rá és 14% szerint pedig inkább negatívan hatna.

A szexuális nevelést illetően szinte egyenlő arányban vannak azok, akik kötelezővé tennék az oktatását és azok, akik nem: 48% gondolja úgy, hogy csak opcionális tantárgy kellene legyen, és 46% értékeli úgy, hogy kötelezővé kellene tenni az iskolában. Nem meglepő módon a kötelezővé tétel pártján nagyobb arányban vannak a városi és felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az viszont talán már meglepőbb, hogy a gyerektelen felnőttek nagyobb arányban (52%) értenek egyet a kötelezővé tétellel, mint maguk a szülők. De a többség, azaz 68%, azon az állásponton van, hogy az oktatásához mindenképp szülői beleegyezésre is szükség kellene legyen.

És bár a válaszadók nagy többsége (74%) úgy véli, a fiataloknak nem áll a rendelkezésére megfelelő mennyiségű és megbízható információs forrás a szexuális neveléshez, mégis ami a gyermekek életkorát illeti, a későbbi bevezetés mellett foglalnak állást. Az egészségügyi nevelés esetében a 9 év volt az átlagéletkor, míg a szexuális nevelés esetében a 14 év. Itt viszont éppen a vidéken élők lennének azok, akik korábbra hoznák ezt az időpontot, mégpedig átlag 13,2 éves korban kezdenék el, míg a városi populáció esetében 14,2 éves átlag jött ki.

Lényeges eltérés mutatkozik ebben a kérdésben a szülők és a gyerektelen felnőttek között: a szülők szerint 13,7 év (átlag), a gyerektelenek esetében pedig 14,9 év lenne az ideális életkor a szexuális nevelés megkezdésére.

A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók azon része, amelyik ellenzi a szexuális nevelést, 47%-ban úgy gondolja, hogy a romániai tanügyi rendszer alkalmatlan a szexuális nevelésre, 37%-uk pedig attól tart, hogy a szexuális nevelés iskolai bevezetése kedvezhet a nemi élet korábbi megkezdésének. Ez a megközelítés azonban a tinédzsereket egy meghatározó fontosságú, több éven át tartó időszakban kapaszkodók nélkül hagyja egy olyan világban, ahol az internet hajlamos a valódi kapcsolatok helyébe lépni, helytelen információkat és mintákat szolgáltatva, és a kortársak nyomása pedig komoly kockázatoknak teheti ki őket – jegyzik meg ennek kapcsán a tanulmány készítői.

Mi a helyzet más országokban?

A Fogamzásgátlás és Szexuális Nevelés Társaság (SECS), amelynek felkérésére a tanulmány készült, sajtóközleményben arra is felhívja a figyelmet, hogy mi a helyzet ezen a téren más országokban.

„Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol az életkoruknak megfelelő módon és tudományos alapokon vezették be a párkapcsolati és szexualitási nevelést a közoktatásban, a fiatalok idősebb korban kezdik el a szexuális életet, nőtt a fogamzásgátló eszközök használatának az aránya, csökkent a szexuális aktusok és a kockázatos magatartások száma, így a nemi úton terjedő betegségek átadásának kockázata is, és ezáltal csökkent a nem kívánt terhességek és abortuszok száma. Ugyanakkor szintén csökkent a szexuális zaklatás és bullying eseteinek a száma is” – mondta el Gabriel Brumariu, a SECS projektmenedzsere.

A felsorolt pozitív példák között van Hollandia, ahol nagyon jól kidolgozott, átfogó szexuális nevelési program működik, és miután elkezdték ezt tanítani, 15%-ra esett vissza azon serdülők aránya, akik 12 és 14 éves koruk között kezdik meg a szexuális életüket. Más országokban ez az arány magasabb: Bulgáriában pl. 30%. Romániában a serdülők 22,5%-a  15 éves kora előtt szerzi meg első szexuális élményeit, és 11,8%-uk pedig ezen kor előtt már szülni is fog. Ugyanakkor Hollandiában a tinédzserek 90%-a használ óvszert már az első szexuális érintkezéskor is.

Holland középiskola diákjai a női nemi szervekről tanulnak a szexuális nevelési órán – Fotó: ANP Mag / AFP
Holland középiskola diákjai a női nemi szervekről tanulnak a szexuális nevelési órán – Fotó: ANP Mag / AFP

Dánia az 1930-as évek óta úttörőnek számít ebben a kérdésben és hozzáférést biztosít a szexuális neveléshez. Az 1970-es évektől pedig a szexuális nevelés kötelező tantárgy lett az iskolákban: folyamatosan arra törekedtek, hogy a gyermekeket felelősségteljes viselkedésmódokra ösztönözzék a nemi betegségek terjedésének megelőzése érdekében. Dániában 2014-ben a  15-17 éves lányok szülési aránya 1,1 volt 1000 lakosra számítva, ami a legalacsonyabb egész Európában.

Ezzel szemben a romániai valóság…

A probléma megelőzésére irányuló közpolitikák hiánya miatt a kiskorú anyák megléte egy állandó társadalmi jelenség. A 15 év alatti kiskorú anyák aránya tekintetében Románia az első helyen áll Európában, míg a 19 év alatti anyák aránya tekintetében a második. Az UNICEF Románia által 2022 januárban közzétett Szakpolitikai keret a terhességek megelőzésére és következményei a serdülőkre nézve című dokumentum felhívja a figyelmet, hogy: „Az Eurostat tizenévesek terhességre vonatkozó adatainak elemzése következetes és aggasztó tendenciát mutat: 2015-2019-ben Romániában volt a második legmagasabb a tizenévesek terhességének aránya az Európai Unióban (EU), Bulgária után. A 10-14 éves romániai lányok szülési aránya (az összes szüléshez viszonyítva) 8,5-szöröse az uniós átlagnak, míg a 15-19 évesek esetében 3,4-szerese ennek.

Míg a 10-14 éves lányok szülési rátája némi ingadozást mutat – a 2015-2019 közötti időszakban kis mértékű, folyamatos növekedés mellett – , addig a 15-19 éves korosztály szülési aránya az általános uniós trendeknek megfelelően enyhén csökkent. De Romániában 10 csecsemőből 1 tizenéves anyától születik, és minden hatodik  15 éves kor előtt gyermeket szülő tinédzserből egynek 18 éves kora előtt megszületik a második gyermeke is. És amíg a 15-19 éves lányok terhességi arányának általános csökkenése biztató tendencia, a 10-14 éves korcsoportban megfigyelt növekedés rendkívül aggasztó” – állapítják meg.

A 2021-es Statisztikai Évkönyv szerint Romániában 2020-ban 668  15 év alatti és 15. 801  15 és 19 év közötti lány szült, azaz 2020-ban az összesen 176. 766 élve születés 9,31%-ában 19 év alatti nő volt az anya. A romániai serdülők összességében korábban kezdik meg a szexuális életüket, mint az európai országokban, és sokan nem védekeznek, emiatt pedig ki vannak téve a betegségek és a terhesség kockázatának egy olyan életkorban, amikor ennek hatása az egészségükre, a mentális és érzelmi egyensúlyukra, az iskola előmenetelükre és a szakmai életre való felkészülésükre drasztikus lehet.

Az adatok alapján négy  15 éves fiúból egy (24%) és hétből egy lány (14%) számolt be már szexuális kapcsolat létesítéséről, ezek közül pedig négyből egy semmilyen védekezési módszert nem használt. A fogamzásgátló módszerek használatának aránya a 15-24 éves fiatalok körében csak 53%-os volt (2016-os adat).

A felmérést a Cult Market Research végezte a Fogamzásgátlás és Szexuális Nevelés Társaság (SECS) megbízásából. A lekérdezés 2022 február-márciusában történt, összesen 802 személy bevonásával.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!