Szexuális nevelés: a politikusok a homokba dugják a fejüket, de a lakosság többsége is csak 14 éves kortól támogatja

2022. július 25. – 08:48

frissítve

Szexuális nevelés: a politikusok a homokba dugják a fejüket, de a lakosság többsége is csak 14 éves kortól támogatja
A szexuális nevelést segítő bábokat mutatnak a hallgatóknak az Alkalmazott szexológia mesterképzés keretében, Merseburgban – Fotó: Waltraud Grubitzsch / dpa-Zentralbild / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy friss felmérés szerint a romániaiak 77%-a ugyan egyetért az iskolai szexuális nevelés bevezetésével, de a többség csak 14 éves kortól támogatja. Pedig azokban az országokban, ahol létezik iskolai szexuális nevelés, nemcsak a kiskorú anyák aránya kisebb, de a nemi életet is később kezdik meg a fiatalok, és a védekezésben is tudatosabbak.

Nemrég fogadta el a képviselőház azt a törvényt, amelynek értelmében csak nyolcadik osztálytól és csak szülői engedéllyel vehetnek részt az iskolában a diákok a szexuális nevelés órákon. Egy az idei év elején készített és napokban közzétett, a romániai szexuális nevelés megítéléséről szóló kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy az egészségügyi és a szexuális nevelést – az adott életkornak megfelelően – , önálló tantárgyként kellene tanítani az iskolákban.

A válaszadók 77 százalékban egyetértettek a szexuális nevelés iskolai oktatásával, és csak 3% utasította el teljes mértékben úgy az egészségügyi, mint a szexuális nevelés bevezetését. A szexuális nevelést támogatók nagy többsége (94%) úgy gondolja, hogy a nemi betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzésének egy hasznos eszköze lenne. Ugyancsak a támogatók több mint háromnegyede azon a véleményen van, hogy a szülők egy része soha nem beszél erről a kérdésről gyermekeivel, vannak, akik egyenesen szégyellik, hogy szóba hozzák ezt a témát.

A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a témát tudományos alapokon kellene oktatni, és olyan fogalmakra kellene kiterjednie, mint pl. a nők jogai, az érzelmi és társas intelligencia, a szexuális élet megkezdésének kockázatai, a betegségek elleni védekezés, vagy az abortusz kérdése. A válaszadók több mint fele azt szeretné, ha az oktatását az adott terület szakemberei végeznék, illetve pszichológiai és orvosi végzettséggel rendelkező személyek.

A válaszadók több mint 62%-a volt azon a véleményen, hogy a nemi identitásról és a szexuális irányultságról szóló tájékoztatás pozitív hatással lenne számára, 24% szerint semmilyen hatással nem lenne rá és 14% szerint pedig inkább negatívan hatna.

A szexuális nevelést illetően szinte egyenlő arányban vannak azok, akik kötelezővé tennék az oktatását és azok, akik nem: 48% gondolja úgy, hogy csak opcionális tantárgy kellene legyen, és 46% értékeli úgy, hogy kötelezővé kellene tenni az iskolában. Nem meglepő módon a kötelezővé tétel pártján nagyobb arányban vannak a városi és felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az viszont talán már meglepőbb, hogy a gyerektelen felnőttek nagyobb arányban (52%) értenek egyet a kötelezővé tétellel, mint maguk a szülők. De a többség, azaz 68%, azon az állásponton van, hogy az oktatásához mindenképp szülői beleegyezésre is szükség kellene legyen.

És bár a válaszadók nagy többsége (74%) úgy véli, a fiataloknak nem áll a rendelkezésére megfelelő mennyiségű és megbízható információs forrás a szexuális neveléshez, mégis ami a gyermekek életkorát illeti, a későbbi bevezetés mellett foglalnak állást. Az egészségügyi nevelés esetében a 9 év volt az átlagéletkor, míg a szexuális nevelés esetében a 14 év. Itt viszont éppen a vidéken élők lennének azok, akik korábbra hoznák ezt az időpontot, mégpedig átlag 13,2 éves korban kezdenék el, míg a városi populáció esetében 14,2 éves átlag jött ki.

Lényeges eltérés mutatkozik ebben a kérdésben a szülők és a gyerektelen felnőttek között: a szülők szerint 13,7 év (átlag), a gyerektelenek esetében pedig 14,9 év lenne az ideális életkor a szexuális nevelés megkezdésére.

A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók azon része, amelyik ellenzi a szexuális nevelést, 47%-ban úgy gondolja, hogy a romániai tanügyi rendszer alkalmatlan a szexuális nevelésre, 37%-uk pedig attól tart, hogy a szexuális nevelés iskolai bevezetése kedvezhet a nemi élet korábbi megkezdésének. Ez a megközelítés azonban a tinédzsereket egy meghatározó fontosságú, több éven át tartó időszakban kapaszkodók nélkül hagyja egy olyan világban, ahol az internet hajlamos a valódi kapcsolatok helyébe lépni, helytelen információkat és mintákat szolgáltatva, és a kortársak nyomása pedig komoly kockázatoknak teheti ki őket – jegyzik meg ennek kapcsán a tanulmány készítői.

Mi a helyzet más országokban?

A Fogamzásgátlás és Szexuális Nevelés Társaság (SECS), amelynek felkérésére a tanulmány készült, sajtóközleményben arra is felhívja a figyelmet, hogy mi a helyzet ezen a téren más országokban.

„Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol az életkoruknak megfelelő módon és tudományos alapokon vezették be a párkapcsolati és szexualitási nevelést a közoktatásban, a fiatalok idősebb korban kezdik el a szexuális életet, nőtt a fogamzásgátló eszközök használatának az aránya, csökkent a szexuális aktusok és a kockázatos magatartások száma, így a nemi úton terjedő betegségek átadásának kockázata is, és ezáltal csökkent a nem kívánt terhességek és abortuszok száma. Ugyanakkor szintén csökkent a szexuális zaklatás és bullying eseteinek a száma is” – mondta el Gabriel Brumariu, a SECS projektmenedzsere.

A felsorolt pozitív példák között van Hollandia, ahol nagyon jól kidolgozott, átfogó szexuális nevelési program működik, és miután elkezdték ezt tanítani, 15%-ra esett vissza azon serdülők aránya, akik 12 és 14 éves koruk között kezdik meg a szexuális életüket. Más országokban ez az arány magasabb: Bulgáriában pl. 30%. Romániában a serdülők 22,5%-a  15 éves kora előtt szerzi meg első szexuális élményeit, és 11,8%-uk pedig ezen kor előtt már szülni is fog. Ugyanakkor Hollandiában a tinédzserek 90%-a használ óvszert már az első szexuális érintkezéskor is.

Holland középiskola diákjai a női nemi szervekről tanulnak a szexuális nevelési órán – Fotó: ANP Mag / AFP
Holland középiskola diákjai a női nemi szervekről tanulnak a szexuális nevelési órán – Fotó: ANP Mag / AFP

Dánia az 1930-as évek óta úttörőnek számít ebben a kérdésben és hozzáférést biztosít a szexuális neveléshez. Az 1970-es évektől pedig a szexuális nevelés kötelező tantárgy lett az iskolákban: folyamatosan arra törekedtek, hogy a gyermekeket felelősségteljes viselkedésmódokra ösztönözzék a nemi betegségek terjedésének megelőzése érdekében. Dániában 2014-ben a  15-17 éves lányok szülési aránya 1,1 volt 1000 lakosra számítva, ami a legalacsonyabb egész Európában.

Ezzel szemben a romániai valóság…

A probléma megelőzésére irányuló közpolitikák hiánya miatt a kiskorú anyák megléte egy állandó társadalmi jelenség. A 15 év alatti kiskorú anyák aránya tekintetében Románia az első helyen áll Európában, míg a 19 év alatti anyák aránya tekintetében a második. Az UNICEF Románia által 2022 januárban közzétett Szakpolitikai keret a terhességek megelőzésére és következményei a serdülőkre nézve című dokumentum felhívja a figyelmet, hogy: „Az Eurostat tizenévesek terhességre vonatkozó adatainak elemzése következetes és aggasztó tendenciát mutat: 2015-2019-ben Romániában volt a második legmagasabb a tizenévesek terhességének aránya az Európai Unióban (EU), Bulgária után. A 10-14 éves romániai lányok szülési aránya (az összes szüléshez viszonyítva) 8,5-szöröse az uniós átlagnak, míg a 15-19 évesek esetében 3,4-szerese ennek.

Míg a 10-14 éves lányok szülési rátája némi ingadozást mutat – a 2015-2019 közötti időszakban kis mértékű, folyamatos növekedés mellett – , addig a 15-19 éves korosztály szülési aránya az általános uniós trendeknek megfelelően enyhén csökkent. De Romániában 10 csecsemőből 1 tizenéves anyától születik, és minden hatodik  15 éves kor előtt gyermeket szülő tinédzserből egynek 18 éves kora előtt megszületik a második gyermeke is. És amíg a 15-19 éves lányok terhességi arányának általános csökkenése biztató tendencia, a 10-14 éves korcsoportban megfigyelt növekedés rendkívül aggasztó” – állapítják meg.

A 2021-es Statisztikai Évkönyv szerint Romániában 2020-ban 668  15 év alatti és 15. 801  15 és 19 év közötti lány szült, azaz 2020-ban az összesen 176. 766 élve születés 9,31%-ában 19 év alatti nő volt az anya. A romániai serdülők összességében korábban kezdik meg a szexuális életüket, mint az európai országokban, és sokan nem védekeznek, emiatt pedig ki vannak téve a betegségek és a terhesség kockázatának egy olyan életkorban, amikor ennek hatása az egészségükre, a mentális és érzelmi egyensúlyukra, az iskola előmenetelükre és a szakmai életre való felkészülésükre drasztikus lehet.

Az adatok alapján négy  15 éves fiúból egy (24%) és hétből egy lány (14%) számolt be már szexuális kapcsolat létesítéséről, ezek közül pedig négyből egy semmilyen védekezési módszert nem használt. A fogamzásgátló módszerek használatának aránya a 15-24 éves fiatalok körében csak 53%-os volt (2016-os adat).

A felmérést a Cult Market Research végezte a Fogamzásgátlás és Szexuális Nevelés Társaság (SECS) megbízásából. A lekérdezés 2022 február-márciusában történt, összesen 802 személy bevonásával.