Törvény garantálja az abortuszjogot Romániában, mégis nap mint nap meg kell küzdeni érte

2022. július 05. – 18:34

frissítve

Törvény garantálja az abortuszjogot Romániában, mégis nap mint nap meg kell küzdeni érte
Az életért és a családért vonulnak egy abortuszellenes tüntetésen Bukarestben, 2017. márc. 25-én – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának döntése valóságos bombaként robbant, és nemcsak az amerikai kontinensen, de Európa-szerte is erős visszhangot keltett, ahol szintén felerősödtek a konzervatívok és a civiljogi aktivisták véleménynyilvánításai, de a politikusok is állást foglaltak a kérdésben. Az Európai Parlament tavaly emberi jognak nyilvánította a biztonságos abortuszhoz való hozzáférést, a gyakorlatban azonban ennek a lehetősége Európa-szerte igen eltérő. Románia is azon országok közé tartozik, amelyben törvény biztosítja az abortuszjogot, de az állami kórházakban egyre nehezebbé válik a nők hozzáférése ehhez az egészségügyi szolgáltatáshoz. A populista politikák, az egyházi befolyás pedig tovább ront a helyzeten.

Az abortusz egy olyan egészségügyi és szociális kérdés, amelyben kizárólag az érintett nőé kellene, hogy legyen a döntés joga, azonban a jelenleg zajló abortuszellenes mozgalmak elvitatják ezt a nőket megillető emberi alapjogot, és világnézeti, vallási problémát kreálnak belőle. Így szólhatnak bele, vagy éppenséggel dönthetik el a vitát férfipolitikusok, egyházi elöljárók, „életpártinak” nevezett szervezetek. Tavaly Európában a lengyelországi történések mutatták meg, hogy egy megszerzett jogot mennyire könnyen el lehet veszíteni, most pedig az Amerikai Egyesült Államokban történt meg ugyanez.

Pedig egy olyan emberi alapjogról van szó, amelynek tiszteletben tartása azt az üzenetet is hordozza, hogy a nő is ember, ugyanolyan elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik, mint férfitársai. Az abortuszhoz való jognak éppolyan alapjognak kellene lennie, mint a tanuláshoz, a munkához, a törvény előtti egyenlőséghez való jognak, és amelyhez hozzá kellene férnie szegénynek, gazdagnak, többséginek és kisebbséginek egyaránt. Ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy a női reproduktív alapjog tekintetében hogyan vélekedik az RMDSZ, amelynek a 2021. szeptemberi kongresszusán meghirdetett programja, a „Szívügyünk a család!” arról árulkodik, hogy a demográfiai kérdéskörhöz tartozó témákat kiemelt figyelemmel kezelik a szervezet politikusai. Nem mellékes, hogy a szexuális nevelésről szóló törvénytervezet is az RMDSZ hozzájárulásával lett átalakítva egészségügyi nevelési törvénnyé, és azt is csak szülői beleegyezéssel, csak nyolcadik osztálytól lehet biztosítani a diákok számára, holott évek óta Romániában regisztrálják a legtöbb gyerekanyát.

Az RMDSZ-nek nincs kialakított álláspontja a női reproduktív jogokat illetően

„Van kiút a válságból, ehhez viszont tisztázni kell az alapértékeket, szükség van világos jövőképre, erős talapzatra, bátor politikusokra, és mindenekelőtt olyan családpolitikára, amely visszaépíti azt a szövetet, amely a gyermekvállaláshoz, gyermekneveléshez szükséges”– jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese 2021 szeptemberében a Budapesten megrendezett IV. Demográfiai Csúcson, amelyet Balkan Insight a nacionalista, populista, nemzetpárti és bevándorlásellenes személyiségek találkozójaként jellemzett. A találkozó kiemelt vendége a Trump-adminisztráció alelnöke, Mike Pence volt, aki beszédében a család eróziójára hívta fel a figyelmet a csökkenő házasságkötések, a növekvő válási arányok, a növekvő abortuszok és a csökkenő születési arányok révén.

(B-J): Andrej Babis cseh miniszterelnök, Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb államfő és Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke a IV. Demográfiai Csúcstalálkozón, 2021. szept. 23-án – Fotó: Attila Kisbenedek / AFP
(B-J): Andrej Babis cseh miniszterelnök, Janez Jansa szlovén miniszterelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vucic szerb államfő és Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke a IV. Demográfiai Csúcstalálkozón, 2021. szept. 23-án – Fotó: Attila Kisbenedek / AFP

A házigazdák, Orbán Viktor miniszterelnök és az akkor még csak családügyi miniszter, Novák Katalin Magyarország család- és demográfiai politikájának ismertetésére használták fel a találkozót. Azok az elvek aztán átszivárogtak a román kormány frissen alapított családügyi minisztériumának programjába is, amely RMDSZ-es kezdeményezésre alakult, és a szociáldemokrata, mélyortodox Gabriela Firea tárcája lett.

Ezeket a több mint félévvel ezelőtt lezajlott eseményeket azért szükséges feleleveníteni, mert az amerikai legfelsőbb bíróság döntése által eltörölt női jog, az abortuszhoz való szabad hozzáférés joga kapcsán Romániában is nagyon sok politikus úgy érezte, meg kell fogalmaznia véleményét, ki kell fejeznie álláspontját.

Amint a Transtelex megírta, Alina Gorghiu liberális politikus, a szenátus elnöke belefoglalná a női reproduktív jogokat Románia alkotmányába, de a szociáldemokrata pártelnök, Marcel Ciolacu is a női jogokat támogató véleményt fogalmazott meg a sajtóban, az USR elnöke, Cătălin Drulă úgyszintén. Az egyetlen politikai alakulat, amelynek nem volt üzenete a témát illetően, az RMDSZ volt, amelynek elnöke hasonló kérdéskörben legutóbb az említett Demográfiai Csúcson nyilvánult meg.

A történethez hozzátartozik, hogy Kelemen budapesti szereplése kapcsán a Jurnalul Decretului (A dekrétum naplója) projekt újságírói – akik épp a női reproduktív jogok kapcsán több tényfeltáró anyagot írtak az elmúlt időszakban – megkérdezték az RMDSZ elnökétől, hogy az abortusztilalmat a születésszám növelésének lehetséges eszközének tartja-e. Ugyanakkor fölvetették azt is, hogy tud-e arról, hogy Romániában a nőknek egyre nehezebb állami kórházakban a törvény által garantált terhességmegszakítást igényelni.

Kelemen Hunor telefonüzenetben közölte az újságírókkal válaszát: „Nem értek egyet az abortusz törvényi vagy egyéb tiltásával. Nem hallottam még olyan kórházról az országban, ahol megtagadták volna az igény szerinti abortuszt. Ha ez megtörtént, az visszaélés” – közölte Románia miniszterelnök-helyettese a Jurnalul Decretului újságíróival.

Mindazonáltal sem a román sajtó munkatársai, sem a Transtelex megkeresésére nem érkezett válasz részéről az abortuszjogról szóló legfrissebb vita kapcsán. Csép Éva Andrea RMDSZ-es képviselőtől viszont megtudtuk, hogy az RMDSZ-en belül nem került sor egy egységes álláspont kialakítására.

„Nem volt alkalmunk arra, hogy frakción belül erről beszélgessünk. Merthogy nem volt egy olyan grémium összehívva, nem volt olyan tanácskozási lehetőségünk, hogy ezt a témát felvessük. A magánbeszélgetésekből azt látom, hogy teljesen nyitottan tudnak erről beszélni a kollégák, de egyéni véleményeket hallottam. Ahhoz, hogy a szövetségi véleményt tükrözzék, szövetségi döntésnek kell lenni, de egyelőre nincs álláspont ebben a kérdésben. Én azért vagyok tájékozottabb, merthogy a nők elleni erőszakkal, a nők jogaival, a gyerekek jogaival, a szexuális nevelés kérdésével szakpolitikusként nagyon sokat foglalkoztam” – nyilatkozta Csép Éva Andrea képviselő, amikor arról érdeklődtünk, mi az oka annak, hogy nem lehet tudni, hogy milyen álláspontra helyezkedik az RMDSZ egy ilyen kérdésben, amely a szavazói felének az alapjogáról szól.

Bár a szövetségi álláspontot nem, saját véleményét Csép megosztotta velünk:

„Ez egy alapvető jog, hogy a testemért én vállalom a felelősséget. Senki nem azért megy el terhességmegszakításra, mert ’jó dolgában’ kitalálta, hogy erre szüksége van, hanem biztos van egy oka, amiért olyan élethelyzetbe került, hogy ezt a döntést meg kellett hoznia. Szerintem egyetlen egy nő sem, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi közegben van, nem szeretne abortuszt végeztetni.”

Románia, a dekrétum-gyerekek generációinak országa

Érinthetik-e az amerikai történések a romániai nőket? – teszik fel sokan a kérdést, és a válasz egyértelműen az, hogy igen. A nők reproduktív jogának biztosítása nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában, Romániában is megosztja a társadalmat. Bár a kommunista korszak abortusztilalmi rendeletének története bebizonyította, hogy az ilyen erőszakos népességnövelő politikáknak milyen drámai hatása van, úgy tűnik, a múlt tanulsága nem elegendő ahhoz, hogy egy egészséges és az emberi jogokat tiszteletben tartó társadalmi konszenzus alakuljon ki. Több olyan működik aktív „életvédő” mozgalom működik az országban, amelyek középiskolásoknak szerveznek tanfolyamokat, ahol a házasság előtti „önmegtartóztatásról” beszélnek a fogamzásgátlás alternatívájaként az előadók, és „terhességi krízisközpontokat” működtetnek, ahol a nőket arról győzik meg, ne éljenek a törvény által garantált jogaikkal, és döntsenek az abortusz ellen, akkor is, ha ez további életükre rendkívül negatív hatással lesz.

2021-ben, amikor az Európai Parlament a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való egyetemes hozzáférésről szóló nyilatkozat aláírásakor arra szólította fel a tagállamokat, hogy biztosítsák az abortuszhoz és a minőségi fogamzásgátláshoz való hozzáférést, a román képviselők többsége ellene szavazott. Ennek eredményeképpen a romániai megyei és városi kórházak 90 százaléka nem rendelkezik írásos eljárással a kérésre történő abortuszra vonatkozóan. Ha az orvosok lelkiismereti és vallásos meggyőződésekre hivatkozva nem akarják végre hajtani a páciens kérésére a művi terhességmegszakítást, akkor minden következmény nélkül visszautasíthatják azt.

55 éve, hogy a Ceaușescu-rendelet betiltotta a nők abortuszhoz való jogát. 1989-re a törvényes tilalom legalább 10 ezer olyan illegális abortuszhoz vezetett, amely az eljárás alá vont nő halálával végződött. Nem hivatalos becslések szerint a számuk ennek kétszerese: 1966 és 1989 között 20 ezer áldozata volt a rendeletnek.

Az össznemzeti trauma, amely ebből az embertelen törvényből származott, olyan mértékű volt, hogy a kérésre történő abortuszt a forradalom első napjaiban, már az 1989. december 26-án meghozott 1. számú törvényerejű rendelettel dekriminalizálták Romániában. Ez a törvény a demokratikus Románia hajnalán eltörölte a hírhedt 1966. október 1-jei 770-es rendeletet, amely szinte teljesen korlátozta az abortuszhoz való hozzáférést, és amelynek köszönhetően a rá következő években született gyerekek generációját mai napig „dekrétum-generációnak” (románul: „decrețeii”) nevezi a köznyelv. És bár jelenleg nincs olyan törvény, amely tiltaná a kérésre történő abortuszt az állami kórházakban, mivel sok orvos nem hajlandó ezt a szolgáltatást nyújtani, de facto a kérésre történő abortuszhoz való hozzáférés súlyos korlátozását lehet észlelni az állami egészségügyi rendszerben, ami arra enged következtetni, hogy még mindig az 1966-os abortuszellenes rendelet örökösei vagyunk.

Hiába a törvény, egyre több állami kórházban utasítják vissza az abortuszra jelentkező nőket

A női jogokért küzdő bukaresti székhelyű Filia Központ civil szervezet által végzett több átfogó kutatás is létezik, amelyek bizonyítják, hogy a romániai közkórházakban egyre több akadályba ütköznek a nők, ha művi terhességmegszakítást kérelmeznek.

A Să fie lumină! (Legyen világosság!) nevű oknyomozó platform 2019-ben tette közzé a Neamț megyei kórház esetét, ahol az abortuszt kérő nőket a paphoz irányították tanácsadásra, akitől egy pecséttel ellátott igazolást is kellett kapniuk arra az esetre, ha a tanácsadás ellenére folytatni akarták volna az orvosi beavatkozást.

Egy férfi egy ortodox ikont tart a kezében, miközben részt vesz egy abortuszellenes tüntetésen Bukarestben, 2017. március 25-én. A mozgalmat a Román Ortodox Egyház támogatja – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Egy férfi egy ortodox ikont tart a kezében, miközben részt vesz egy abortuszellenes tüntetésen Bukarestben, 2017. március 25-én. A mozgalmat a Román Ortodox Egyház támogatja – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

A jelentkezőknek azóta nem kell átesniük ezen a folyamaton, de csak azért nem, mert az említett közegészségügyi egység már nem végez kérésre abortuszokat. Erről még írásos határozat is született. Ez egyike azon kevés ilyen jellegű szabályozásnak, amelyeket a közkórházak szintjén fogadtak el, mivel a kérésre történő abortusz-szolgáltatást nem nyújtó kórházak túlnyomó többsége nem hozott hivatalos határozatot e tekintetben.

A felmérések azt mutatják, hogy az ország megyei, városi kórházainak és szülészeti-nőgyógyászati egységeinek közel egyharmada elutasítja a kérésre történő abortusz elvégzését. Ha ehhez hozzáadjuk azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek a világjárvány idején leállították ezt a szolgáltatást, akkor az elmúlt másfél évben az állami kórházak több mint 40 százalékában nem végeztek önkéntes abortuszt.

Valószínűleg nincs még egy olyan orvosi szolgáltatás, amelyet a törvény ugyan engedélyez, de amelyhez a gyakorlatban a hozzáférés ilyen mértékben korlátozva lenne, mivel az orvosok nem hajlandók elvégezni a bevatkozást.

A Transtelex kérdésére Csép Andrea elmondta, hogy a terhességmegszakítás hivatalosan a terhesség 14. hetéig engedélyezett Romániában. 16 éves korig a terhességmegszakításhoz szülői beleegyezésre is szükség van, 16 éves kor után már egyéni döntésről van szó, nem kell szülői beleegyezés, és orvosi titoktartás kötelezi az egészségügyi személyzetet, amely elvégzi a beavatkozást.

„Ez a nagy keret, ami létezik, és a realitás pedig valahol középen van. Mert az, amit látunk a hétköznapokban, az az, hogy van egy orvosi etikai kódex és az orvos lelkiismeretére bízza ezt a dolgot. Tehát lehet olyan orvos, aki a nő által kért terhességmegszakítást lelkiismereti okokra, vagy felekezeti meggyőződésre hivatkozva nem fogja elvégezni, visszautasítja. Csak abban az esetben nem tagadja meg, hogyha életmentésről van szó, hogyha muszáj elvégezni ezt a beavatkozást. De amennyiben kérésre kell ezt a műveletet elvégeznie, akkor igenis jogában áll arra hivatkozni, hogy ő ezt nem tudja bevállalni” – részletezte Csép Andrea a női reproduktív jogok valódi helyzetét Romániában.

A képviselőtől megkérdeztük, hogyha közegészségügyi alkalmazottakról van szó, akkor hogyan utasíthatják vissza azt, amit törvény szerint kötelességük biztosítani. Megtudtuk, hogy az orvosi elutasítás esetén a közkórháznak kötelessége, hogy alternatívát nyújtson az eltanácsolt betegnek. A legtöbb esetben az alternatíva egy másik kórház, amely több tíz vagy akár száz kilométerrel messzebb található.

Vannak olyan megyék Romániában, ahol már egyáltalán nem végeznek művi terhességmegszakítást

A Közegészségügyi Hivatal adatai szerint 2021-ben több terhességmegszakítást végeztek a magánrendszerben, mint az állami rendszerben. A hivatalos statisztikák szerint 2017 óta ez az első alkalom, hogy a magánrendszer felülmúlta az állami rendszert. Tavaly Romániában összesen 13 868 abortuszt hajtottak végre kérésre. Ezek 38 százaléka az állami, 62 százaléka a magánegészségügyi rendszerben történt. Számszerűen 5 273 kérésre történő terhességmegszakítást végeztek el az állami kórházakban, 8 595-t a magánklinikákon. A statisztikák szerint az elmúlt öt évben a magánklinikákon történő terhességmegszakítások aránya megduplázódott: 33,1 százalékról 62 százalékra emelkedett, de a valós a számok ennél is magasabbak lehetnek, mivel nem minden magánpraxis jelenti a DSP-nek, hogy hány kérésre történő abortuszt végeztek. 11 megyében egyáltalán nem végeztek abortuszt az állami kórházakban és klinikákon 2021-ben a Közegészségügyi Hivatal adatai szerint. Ezek a következők: Arad, Bákó, Călărași, Iași, Mehedinți, Neamț, Olt, Szatmár, Sălaj, Vaslui és Vâlcea.

A helyzet az idei első negyedévben, pár kivétellel továbbra is azonos volt. Mehedinți megyében az év első három hónapjában egy terhességmegszakítást végeztek, Vranceában szintén egy terhességmegszakítás történt kérésre, Giurgiuban egy, Beszterce megyében is egy, Hunyad megyében pedig három.

Ez a jelenség elsősorban az alacsony jövedelmű nőket érinti – magyarázta el a Transtelex megkeresésére Andrada Cilibiu, a Filia Központ, a nők jogaiért küzdő civil szervezet munkatársa. „Ha nem férhetnek hozzá az állami kórházakban a törvény által biztosított szolgáltatáshoz, a magánklinika szinte kizárt az esetükben, óriási pénzügyi akadályt jelent a számukra. Egy magánabortusz ugyanis sokkal többe kerül, mint egy állami”. A Filia dokumentációjából kiderül, hogy egy műtéti abortusz 100 és 1000 lej közötti összegbe kerül egy állami klinikán, míg a magánklinikák 1200 és 4500 lej közötti összeget számítanak fel.

Andrada Cilibiu, az abortusz joga mellett áll ki, 2022. márc. 8-án – Fotó: A. Cilibiu személyes archívuma
Andrada Cilibiu, az abortusz joga mellett áll ki, 2022. márc. 8-án – Fotó: A. Cilibiu személyes archívuma

A Közegészségügyi Hivatal adataiból az is kiderül, hogy Romániában vannak olyan megyék, ahol az abortuszokat sem a magánklinikákon, sem az állami kórházakban nem végzik el. Olt és Vâlcea megyékben például tavaly egyetlen abortuszt sem végeztek kérésre. Hunyad megyében 2021-ben 3 kérvényezett terhességmegszakítást regisztráltak az állami kórházakban, és egyetlen egyet sem a magánkórházakban. „A legtöbbször az érintett nők más megyékben végzik el az abortuszt. A bukaresti Polizu kórházba például az ország minden részéből érkeznek nők, különösen Munténiából érkeznek sokan ide” – magyarázta el kérdésünkre Andrada Cilibiu.

Terhességi krízisközpontok, ahol papok osztogatnak tanácsokat az abortuszt fontolgató nőknek

A Filia Központ munkatársa elmondta, hogy az elmúlt tíz évben az abortuszellenes mozgalom egyre több pénzzel és erőforrással rendelkezik, és nemcsak Romániában, hanem általában Európában és a világon is egyre nagyobb lendületet vett. Romániában ez a tendencia a terhességi krízisközpontok elszaporodásában érhető tetten, ahol a nőknek azt mondják, hogy ha terhességmegszakítás mellett döntenek, akkor később sem lehet gyerekük, depressziósak lesznek a terhességmegszakítást követően, akár bele is halhatnak a procedúrába.

„Ha rákeresnek a Google-ban az ’abortusz Bukarest’ vagy ’abortusz Románia’ kifejezésre, az első oldal a találatok között az avort.ro nevű oldal. Ha az érintett felhívja a számukat, azt fogják neki mondani, hogy az abortusz után a nő méhe úgy fog kinézni, mint egy autóbaleset után, és minden éjjel a meg nem született gyermekről fog álmodni” – részletezte Cilibiu az abortuszellenes szervezetek stratégiáit.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy ezekben a központokban általában úgy mutatkoznak be, mintha nőgyógyászati központok volnának, de az ott dolgozók a terhességmegszakítást fontoló nőket a lelki tanácsadóval, gyontató pappal való beszélgetésre ösztönzik. A kiszolgáltatott, válsághelyzetben levő nők számára nem nyújtanak sem tudományosan érvényes, sem etikus információkat.

Gabriela Firea gyakran mutatkozik az ortodox egyház képviselőinek társaságában – Fotó: Mihai Dragos Georgescu / Agerpres Photo
Gabriela Firea gyakran mutatkozik az ortodox egyház képviselőinek társaságában – Fotó: Mihai Dragos Georgescu / Agerpres Photo

Az ortodox és más egyházi befolyás nyilvánvaló ezeknek a központoknak az esetében, és attól sem tekinthetünk el, hogy bár Gabriela Firea családügyi miniszter beiktatásakor is, illetve az elmúlt napokban a nők reproduktív jogai melletti kiállást hangsúlyozta, egyetlen egyszer sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a döntés meghozatalában ő is a gyóntató pappal, lelki tanácsadóval való konzultást támogatja. Cilibiu számtalan olyan esetről tud, amikor ezekben a központokban sikerült meggyőzni a nőket arról, hogy a nem kívánt terhességet megtartsák, annak ellenére, hogy erőszakos párkapcsolatban éltek, nem volt biztosítva a megfelelő anyagi háttér a gyerek felneveléséhez, vagy éppen kiskorú anyáról volt szó.

A Filia Központ munkatársa azt is elmondta, hogy még olyan országokban is, mint Hollandia, Franciaország és Spanyolország a konzervatív közösségek egyre hangosabbak, és egyre több egészségügyi szereplőre hatnak, hogy állítsák le a terhességmegszakításokat. Romániában pedig olyan vallási vezetők tűzik zászlajukra az abortuszellenességet, mint a híres Damaschin atya Iași-ból, aki azzal büszkélkedik, hogy meggyőzte a Cuza Vodă szülészeti osztály összes orvosát, hogy ne végezzenek abortuszt.

Hogyan néz ki az abortuszjog helyzete a világon?

A konzervatív világnézet hívei, mondta Andrada Cilibiu, úgy érzik, hogy egyre inkább teret veszítenek, ezért visszanyúlnak olyan alapjogokhoz, amelyeket már évtizedek óta kiharcolt a társadalom, mint például az abortuszjogot, és új vitát nyitnak a már megszerzett női és emberi jogokról.

„Ha már a paradoxonról beszélünk, érdekes volt látni, hogy a járvány időszakában az anti-vaxxer közösség hogyan használta a #mybodymychoice hashtaget minden választásellenes kezdeményezésében, teljesen elfelejtve, honnan származik ez a jelszó. És igen, a konzervatívok bizonyára nagyon félnek a változástól, és egy olyan társadalomba ütköznek, ahol a feminizmus valahogy egyre inkább normalizálódik, ahol a nők követelik a jogaikat, különösen a testi autonómiához való jogukat. Mert ez volt a tét nagyon sok évszázadon keresztül, ami a nőket illeti, hogy a reproduktív képességük felett ne ők maguk, hanem mások, a férjük, az egyház, az állam döntsenek” – fejtette ki álláspontját a Filia Központ munkatársa.

Ugyanaz az üzenet, két teljesen különböző értelmezés: a fenti fotón az abortuszellenes törvényre reakció, alatta pedig a kötelező oltakozásra – Fotó: Pauline Tournier / Hans Lucas / AFP – Artur Widak / Nurphoto / AFP Ugyanaz az üzenet, két teljesen különböző értelmezés: a fenti fotón az abortuszellenes törvényre reakció, alatta pedig a kötelező oltakozásra – Fotó: Pauline Tournier / Hans Lucas / AFP – Artur Widak / Nurphoto / AFP
Ugyanaz az üzenet, két teljesen különböző értelmezés: a fenti fotón az abortuszellenes törvényre reakció, alatta pedig a kötelező oltakozásra – Fotó: Pauline Tournier / Hans Lucas / AFP – Artur Widak / Nurphoto / AFP

A Reproduktív Jogokért Központ nevű globális érdekvédelmi szervezet szerint a világon 24 olyan ország van, ahol az abortusz jelenleg teljesen tilos. Ezek közé tartoznak olyan országok, mint Andorra és Málta Európában, El Salvador és Honduras Közép-Amerikában, Szenegál és Egyiptom Afrikában, valamint a Fülöp-szigetek és Laosz Ázsiában. Körülbelül 90 millió reproduktív korú nő él olyan országokban, amelyek teljesen tiltják az abortuszt.

Az abortuszt tiltó országok közé tartozik még Kongó, Dzsibuti, Bissau-Guinea, Madagaszkár, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Nicaragua, Suriname, Haiti, a Dominikai Köztársaság és az óceániai Palau szigetállam.

Az aktivisták és a kampányolók számos ilyen országban továbbra is küzdenek az abortuszkorlátozások csökkentéséért. El Salvador szigorú törvényei, amelyeket 1998-ban vezettek be a katolikus egyház konzervatív csoportjainak kampánya nyomán, több tucat nőt találtak bűnösnek „súlyos emberölés” vádjával, még vetélés esetén is. 2022 márciusában nők ezrei tüntettek El Salvadorban, hogy követeljék az abortusz tilalmának lassítását nemi erőszak esetén, ha a magzat nem életképes a nő számára, vagy ha a nő élete veszélyben van.

Az abortusz csak az anya közvetlen életveszélye esetén lehetséges Elefántcsontparton, Líbiában, Ugandában, Dél-Szudánban, Irakban, Libanonban, Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Bangladesben, Burmában, Srí Lankán, Guatemalában, Paraguayban, Venezuelában, Brazíliában, illetve Európában Lengyelországban. Újabban pedig az Amerikai Egyesült Államok is részben közéjük tartozik.