Iohannis az adóügyi módosítások kapcsán: nem terhelnénk új adókkal az embereket

A Cotroceni-palotában tartott keddi sajtótájékoztatóján több aktuális témáról, így az adóügyi módosításokról is részletesen beszélt Klaus Iohannis elnök. Azt mondta, fontos hangsúlyozni, hogy az adóügyi módosításokról nem egyik napról a másikra születik döntés, a javaslatokat közvitára bocsátják, az üzleti szféra és a szakszervezetek képviselőivel is egyeztetnek róluk – számolt be az Agerpres.

„Ugyanakkor nincs értelme találgatásokba bocsátkozni olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeket feltehetően sosem fognak alkalmazni, mint például a gázfogyasztás korlátozása. Ha volt is szó erről, technikai szinten történt, mert jó, ha felkészülünk egy esetleges katasztrófahelyzetre, de jelenleg nem dolgozunk ilyen forgatókönyvön” – fogalmazott.

Elmondta, „köztudott”, hogy vannak olyan adók és illetékek, amelyeket „kevésbé átgondoltan”, előzetes egyeztetések hiányában vezettek be. „A teljes keretet korszerűsíteni kell” – hangoztatta, hozzátéve, hogy ezen dolgozik a kormány. „Arra kértem őket, hogy alaposan mérlegeljék az intézkedéseket, hogy azokkal ne rójanak pluszterheket a hétköznapi emberekre, ne akadályozzák az üzleti szférát, hanem korrekció történjen, amely átláthatóbbá és igazságosabbá teszi a dolgokat, és végső soron elősegíti a jobb adóbegyűjtést” – nyomatékosította.

Hozzátette, nincs szó arról, hogy új adókkal terheljék a hétköznapi embereket, inkább az átgondolatlan szabályozásokat igyekeznek korrigálni, az adótörvénykönyv „kiskapuit” próbálják megszüntetni.

Az otthon magánórákat adó tanároknak is adót kell fizetniük

A jövedelem után adót kell fizetni, fejtette ki Klaus Iohannis elnök kedden arra a kérdésre, hogy miként kommentálja az országos adóhatóság (ANAF) bejelentését, miszerint ellenőrzik az otthon magánórákat adó tanárokat.

"Aki jövedelemre tesz szert, annak adót kell fizetnie utána, az ANAF dolga pedig az adók begyűjtése és az ellenőrzés. Az számomra kérdéses, hogy pont a tanárok képezik-e az elsőként ellenőrizendő kategóriát, de nem lehet kivételeket elfogadni. Ha az ANAF azokat a kategóriákat is ellenőrzi, ahol szélesebb skálán mozog az adócsalás, hatékonyabbá válhat az adóbegyűjtés'' – szögezte le.

Arra a kérdésre, hogy volt tanárkollégái között vannak-e olyanok, akik magánórákat adnak, Iohannis így válaszolt: 'Én azt hiszem, vannak még olyan tanárok, akik magánórákat adnak, és úgy vélem, adót is fizetnek ezek után'.

„Nincs terv arra, hogy megszorítási folyamat kezdődjön el Romániában”

Klaus Iohannis ugyanakkor rámutatott, nem hajlandó elfogadni, hogy a megszorításokkal való újabb „kísérletbe” vonják be az országot.

„Nem hiszem és nincs is terv arra, hogy elindítsunk egy megszorítási folyamatot. Az ok egyszerű: ott volt a 2009-2010-2011-es válság, amely során európai szinten megszorító intézkedésekkel próbálták meg leküzdeni a krízist. Az eredmény nem volt jó, és nem áll szándékomban elfogadni, hogy belevigyék Romániát egy újabb hasonló kísérletbe” – fogalmazott.

Szükséges az alkotmány korszerűsítése, de 2024-ig nem megvalósítható

Az államelnök kedden azt is kijelentette, hogy bár 'szükség van az alkotmány felülvizsgálatára és korszerűsítésére', véleménye szerint ezt 2024-ig nem lehet végrehajtani.

„Az alkotmányt nem technikusok egy csoportja vizsgálja felül, ez egy széles körű politikai folyamat, amely végül az emberek elé kerül, akiknek népszavazáson kell véleményt nyilvánítaniuk róla. Tudjuk, hogy az eljárás nagyon bonyolult, és nehéz gyakorlatba ültetni” – fejtette ki.

Véleménye szerint mindenképpen szükség van az alaptörvény korszerűsítésére, de úgy véli, politikailag ez nem kivitelezhető 2024 előtt.

A G4media a nemzetbiztonsági törvénytervezetre is rákérdezett

Iohannis a sajtótájékoztatón elismerte, hogy vannak “túlkapások” a sajtónak kiszivárgott nemzetbiztonsági törvénytervezetben, de gondoskodni fog róla, hogy ezek “eltűnjenek". Az államfő ezzel a G4media újságírója által feltett kérdésre reagált, és leszögezte, hogy nem fenyegetésnek szánta, amikor arról beszélt, hogy tudja, hogy kitől szivárogtak ki az információk a sajtónak.

Azt is megkérdezték az elnöktől, hogy felhasználja-e a hatalmát arra, hogy megtudja, kik azok, akik a sajtónak információkat adnak ki, amire Iohannis azt felelte, hogy: “önök is nagyon jól tudják, hogy nem tennék ilyet”.

Mint ismeretes, korábban közösen állást foglaltak a jogvédő civil szervezetek, miután a G4medián megjelent nemzetbiztonsági törvénytervezetre Klaus Iohannis államfő élesen reagált, azt állítva, hogy a sokak szerint az emberi jogokkal szembemenő törvénytervezet még nem végleges, de tudják, hogy ki szivárogtatott, és nagy hiba volt a részükről, illetve a sajtó részéről is, hogy leközölték, mert az emberek aggódnak. A 45 civil szervezet egyértelműen burkolt fenyegetésként és a sajtószabadság elleni támadásként értékelte az elnök kijelentéseit.