Készülnek az új nemzetbiztonsági törvények – „putyinizálódik” Románia?

A három évtizede alig módosított nemzetbiztonsági törvények korszerűsítéséről a hazai politikai döntéshozók közül idén Florin Cîțu szenátusi elnök beszélt először. A volt kormányfő március elején azt nyilatkozta, hogy új jogszabályokra van szükség, amelyek tervezetei „egy héten belül” a képviselők és szenátorok elé kerülnek, és tekintettel a Románia szomszédságában zajló háborúra, sürgősségi eljárással vitatja meg ezeket a parlament. Ez azonban nem történt meg.

Két hónappal később, május 3-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára a parlament megszavazta egy új állandó szakbizottság létrehozását, amelynek többek között a nemzetbiztonsági törvények megvitatása lesz a feladata. A tizenöt képviselőből és szenátorból álló testület még az alakuló ülését sem tartotta meg. Egyelőre csak annyit tudni róla, hogy a PSD jelöltje lesz az elnöke, az alelnöki tisztség a Nemzeti Liberális Párté (PNL), míg a titkári posztot az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kapja meg. Az RMDSZ-t egy hely illeti meg a nemzetbiztonsági szakbizottságban.

Végül május 27-én Nicolae Ciucă miniszterelnök maga jelentette be, hogy az új nemzetbiztonsági törvényeket kidolgozták már az „illetékes intézmények” (többek között az elnöki hivatal, az érintett minisztériumok és a titkosszolgálatok), és a csomag a koalíciós pártokhoz is eljutott. Közölte, hogy a tervezetek „legkésőbb egy héten belül” a Victoria-palotába kerülnek, majd az elemzésük és jóváhagyásuk után a kormány a parlamentbe küldi a jogszabályokat. A tervezetek vélhetően azóta sem kerültek a kormány asztalára, de időközben kiszivárogtak a sajtóba. A G4media május 31. óta folyamatosan cikkezik róluk, és múlt hét végén a teljes törvénycsomagot nyilvánosságra hozta.

Ezek a leginkább kifogásolt új előírások

A portál tíz tervezetet tett közzé: többek között a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE), a Kormányőrség (SPP), a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) és a belügyminisztérium tevékenységét és működését szabályozó törvények újulnak meg. Készült egy-egy tervezet a belföldi hírszerzés és a kémelhárítás szabályozásáról, az ország kiberbiztonságáról, Románia katonai védelméről és a válsághelyzetek kezeléséről is.

A készülő új nemzetbiztonsági törvényeknek többek között a következő előírásai aggályosak a sajtó egy része, a civil szervezetek és az elemzők szerint:

• a hatóságok, a közintézmények, illetve a természetes és a jogi személyek kérésre kötelesek támogatni a SRI-t a feladatai teljesítésében, és kötelesek titokban is tartani ezt a tevékenységüket; a jelenleg hatályban lévő, 1991-es nemzetbiztonsági törvény csak a hatóságokat kötelezi arra, hogy segítsék a titkosszolgálatok munkáját, a polgárokat és magáncégeket nem;
• a SRI székházaiban csak a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnöke, azaz az államfő jóváhagyásával és a SRI igazgatójának tudtával tarthat házkutatást a vádhatóság, és a titkosszolgálat alkalmazottait kizárólag kifejezetten erre kijelölt ügyészek hallgathatják ki, motozhatják meg és vehetik őrizetbe; ezzel szemben a jelenleg hatályban lévő, 1992-es SRI-törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat alkalmazottai nem kivételezettek, ugyanúgy felelniük kell a törvény előtt a tetteikért, mint bármelyik más köztisztviselő;
• a SIE székházaiban csak a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnöke, azaz az államfő jóváhagyásával és a SIE igazgatójának tudtával tarthat házkutatást a vádhatóság, és a titkosszolgálat alkalmazottait kizárólag kifejezetten erre kijelölt katonai ügyészek hallgathatják ki, motozhatják meg és vehetik őrizetbe, a kifejezetten erre kijelölt bíró felhatalmazásával; ezzel szemben a jelenleg hatályban lévő, 1998-as SIE-törvény szerint a Külföldi Hírszerző Szolgálat alkalmazottai nem kivételezettek, ugyanúgy felelniük kell a törvény előtt a tetteikért, mint bármelyik más köztisztviselő;
• a SRI igazgatója nem köteles beszámolni a parlamentnek a hírszerző szolgálat tevékenységéről, köteles viszont éves tevékenységi beszámolót készíteni a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság; ezzel szemben a jelenleg hatályos jogszabály szerint a SRI vezetőjének évente egyszer, illetve ahányszor a parlament erre felszólítja, jelentést kell készítenie az általa vezetett intézmény tevékenységéről;
• a SRI igazgatóját csak az államfő menesztheti tisztségéből, az illetékes parlamenti szakbizottságok formális véleményezése után; ezzel szemben a jelenleg hatályban lévő törvény szerint a SRI vezetőjét csak a parlament válthatja le, az államfő javaslatára vagy a képviselők és szenátorok legkevesebb egyharmadának a kezdeményezésére;
• a SRI csak a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak köteles beszámolni a műveleti tevékenységeire fordított kiadásairól; ezzel szemben a jelenleg hatályos törvény szerint a SRI költségvetésének végrehajtását a Számvevőszék és az illetékes parlamenti bizottság is ellenőrizheti
• a SRI kizárólagos illetékességet kap a lehallgatások terén, az országos lehallgatási központ is a titkosszolgálat keretében működik majd, és a lehallgatások során szerzett bizonyítékok felhasználhatók a bíróságokon; a G4media emlékeztet arra, hogy korábban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a SRI-t nyomozóhatósági jogkörökkel felruházó jogszabályokat;
• ha a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban nincs konszenzus egy adott kérdésről, akkor a döntést az államfő hozza meg; ezzel szemben a jelenleg hatályban lévő törvény szerint a testület konszenzussal hozza a döntéseit;
• a szervezett bűnözés mellett a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a kulturális örökség, a kritikus kommunikációs és informatikai infrastruktúrák, valamint „Románia nemzeti pénzügyi, gazdasági és energetikai, tudományos és kutatási érdekei” ellen irányuló cselekmények vagy mulasztások is a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek kategóriájába kerültek; ez az előírás a G4media szerint felhatalmazza a SRI-t arra, hogy „szinte bármilyen ürüggyel” bírói felhatalmazást kérjen a felsorolt területeken tevékenykedő személyek lehallgatására és megfigyelésére.

„Románia egy szintre kerülne Fehéroroszországgal”

A kiszivárgott tervezetekre elsők között 13 civilszervezet reagált, amelyek közös állásfoglalása szerint az új nemzetbiztonsági törvénycsomag túlhatalmat és büntetlenséget biztosít a titkosszolgálatok ügynökeinek. Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a SRI és a SIE alkalmazottai példátlan védelmet élveznének az igazságszolgáltatással szemben azáltal, hogy csak „előre megválogatott” ügyészek folytathatnak ellenük eljárást, és a két intézmény székházaiban csak az államfő beleegyezésével és az intézményvezetők tudtával tarthat házkutatást a vádhatóság. Az állásfoglalás szerint így egy „rossz szándékú” államfő bármikor a saját érdekeire használhatja fel a titkosszolgálatokat a felelősségre vonás veszélye nélkül.

A civilszervezetek szerint elfogadhatatlan, hogy a törvénytervezetek a parlament rovására növelik az elnöki hivatal hatalmát a titkosszolgálatok fölött.

„Az államfő és a SRI vezetője közötti szimbiózis elmélyítése csak növeli a túlkapások és a büntetlenség kísértését”

– olvasható a közleményükben. Ugyanakkor a civilek szerint messze túlmutat az állampolgári kötelezettségek körén, és a polgári szabadságjogok súlyos megsértését jelenti az az előírás, hogy a természetes személyeknek titoktartási kötelezettség mellett támogatniuk kell a SRI-t a feladatai teljesítésében.

A témában több elemző is megszólalt. A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó Cristian Pîrvulescu politológus a legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy az új nemzetbiztonsági törvények gyakorlatilag kivonják a titkosszolgálatokat a parlament ellenőrzése alól. Szerinte elfogadásuk esetén a tervezetek erősítik az eddigi is létező „illiberális tendenciákat”, a „putyinista Oroszország és az orbánista Magyarország” irányába tolják el Romániát.

„Ez egy nagyon nehéz pillanat a román demokrácia számára, hasonló a 2017-es időszakhoz, amikor a kormány elfogadta a 13-as sürgősségi rendeletet. Az a jogszabály a politikusoknak, ez a törvénycsomag pedig a titkosszolgálatoknak biztosít büntetlenséget. A hírszerzők sok kiváltságot élvező kaszttá változnak, és irányíthatják a társadalmat”

– vélekedett az elemző. Andrei Țăranu politológus azt nyilatkozta, hogy számára az új nemzetbiztonsági törvénycsomag a sztálini időszakot idézi, amikor az akkori orosz titkosszolgálatnak, az NKVD-nek teljhatalma volt a polgárok fölött. „Hogyan lehetséges, hogy bizonyos intézmények mentesülnek a jogállamiság alól? Ez nagyon súlyos. Alkotmány- és demokráciaellenes, ha az államfő dönt egy házkutatásról. A CSAT elnökeként az államfőnek a bíróknál nagyobb hatalma lesz” – fejtette ki. Az elemző reményét fejezte ki, hogy ezeket a tervezeteket visszavonják. Azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy kiszivárogtatásukkal az illetékes intézmények csupán a civil társadalom reakcióit kívánták tesztelni.

Megkongatta a vészharangot a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is. Az ellenzéki párt elnöke, Cătălin Drulă szerint az új nemzetbiztonsági törvénycsomag a „szekusok köztársaságává” alakítaná át az országot, mert a titkosszolgálatok hatalma alá vonnák a romániai közéletet.

„A polgárok, a vállalatok, a civilszervezetek és a köztisztviselők az alsóbb osztályokba tartoznak majd, az államfő és a titkosszolgálatok pedig a törvény és a demokratikus ellenőrzés felett fognak állni. Klaus Iohannis és a koalíciója Fehéroroszországgal egy szintre akarja helyezni Romániát. Ez súlyos, veszélyes és felelőtlenség!”

– írta Facebook-oldalán az USR elnöke.

Hallgatnak a román kormánypártok

Noha egy hét telt el az új nemzetbiztonsági törvények kiszivárgása óta, a koalíció vezetői érdemben nem foglaltak állást ebben az ügyben. A Hotnews és a Szabad Európa Rádió egymástól függetlenül arról írt, hogy a kormánypártok megkapták a tervezeteket, ám szándékosan hallgatnak róluk. Egy RMDSZ-es forrásunk ezt a hallgatást azzal magyarázta, hogy a koalíció számára kínos a törvénycsomag nyilvánosságra kerülése.

„A G4media által kiszivárogtatott tervezetek vélhetően hitelesek, a titkosszolgálatok laboratóriumaiban készülhettek. Nyilvánosságra kerülésükkel balekoknak tűnünk, mert azt a benyomása az embereknek, hogy a közvélemény korábban értesült róluk, mint a kormánypárti politikusok. Én sem zárom ki, hogy kiszivárogtatásukkal a társadalom reakcióit akarták tesztelni a titkosszolgálatok” – jelentette ki.

A PSD elnöke, Marcel Ciolacu újságírói kérdésre mindössze azt nyilatkozta a múlt héten, hogy az új nemzetbiztonsági törvénycsomagért a kormánynak kell vállalnia a felelősséget, és csak a Ciucă-kabinet jóváhagyása után kerülnek a parlamentbe a tervezetek. A PNL szóvivője, Ionuț Stroe pedig azt írta a Facebook-oldalára, hogy olyan fontos témáról, mint a nemzetbiztonság, nem lehet „szövegrészletek és hírfoszlányok” alapján vitatkozni.

„A koalíció csak a belső egyeztetések után fog állást foglalni a törvénycsomagról. Addig nincs értelme beszélni róluk” – közölte a politikus. A Hotnews információi szerint a koalíció mindenesetre azt szeretné, ha a parlament egy július elsején kezdődő, kéthetes rendkívüli ülésszakban vitatná meg a törvénytervezeteket.

RMDSZ: a közvitát nem szabad megspórolni

A májusban létrehozott nemzetbiztonsági szakbizottság RMDSZ-es tagja a frakció múlt heti döntése értelmében Hajdu Gábor képviselő lesz. A csíkszeredai politikus a Transtelexnek megerősítette, hogy a testület még nem tartotta meg az alakuló ülését, és arról nem tudott nyilatkozni, hogy mikor kezdik el törvénytervezetek megvitatását. „A rendkívüli ülésszakról a parlament szintjén még nem született döntés. A tervezetek csak a koalíciós egyeztetések után kerülnek majd az újonnan létrehozott szakbizottsághoz” – magyarázta a képviselő.

Hajdu Gábor elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy az új nemzetbiztonsági törvénycsomagról a parlamentbe kerülése előtt a civilszervezetek is kifejthessék a véleményüket. Szerinte a tervezetek elfogadását valóban sürgeti az ukrajnai háború, de figyelembe kell venni, hogy hosszú távra szólnak.

„A jogalkotásnak átlátható módon kell történnie, a társadalmi vitát nem szabad megspórolni” – jelentette ki. Hozzátette, jómaga az állampolgári jogokat hangsúlyosan előtérbe helyező uniós és az alkotmányos értékeket, és nem utolsósorban az RMDSZ értékrendjét fogja képviselni majd a tervezetek szakbizottsági vitájában.