Számvevőszéki ellenőrzések: fedezéket nyújtana az önkormányzatoknak egy hirtelen leporolt RMDSZ-tervezet

Váratlanul elővette a fiókból, leporolta, és a szenátus gazdasági szakbizottságának napirendjére tűzte a kormánykoalíció a Számvevőszék működését szabályozó törvényt módosító tervezetet, amit még öt évvel ezelőtt, 2017 májusában fogadott el hallgatólagosan – tehát vita nélkül – a képviselőház.

A jogszabályjavaslatot 2017 márciusában iktatta az RMDSZ 18 képviselője és szenátora, de támogatta aláírásával a többi parlamenti párt, illetve a kisebbségek frakciójának több politikusa is. Lényege: arra kötelezi a Számvevőszéket, hogy kérésükre még az ellenőrzésük előtt jogi tanácsadást nyújtson az állami intézményeknek (például a minisztériumoknak vagy önkormányzatoknak) a közpénzek szabályos kezeléséről.

A tervezet egészen pontosan így fogalmaz: „A Számvevőszék módszertani útmutatást és tanácsadást nyújt az költségvetési források (…) kezeléséről és felhasználásáról, a jogszerűség, az egyértelműség, a következetesség, a stabilitás és a kiszámíthatóság elveivel összhangban. (…) Az ellenőrzés alá vont entitások előzetesen írásban kérhetnek tájékoztatást, módszertani pontosításokat és felvilágosításokat a Számvevőszéktől. A Számvevőszék a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt fogalmaz meg.”

A tervezet ugyanakkor azt is előírja, hogy az útmutatást kérő intézmény akár meg is támadhatja a bíróságon az előzetes számvevőszéki véleményt.

A jogszabályjavaslat váratlan napirendre tűzéséről beszámoló G4media szerint az ellenőrző szerv jogi tanácsaival felvértezett önkormányzatoknak és minisztériumoknak már nem kell tartaniuk attól, hogy a Számvevőszék utólag szabálytalanságokat tár fel náluk a közpénzek kezelésében. Az utóbbi intézmény ellenőrei ugyanis csak az előzetesen elküldött útmutató betartását vizsgálhatják. Ez a portál szerint egyfajta biankó csekket jelenthet például az önkormányzatoknak akár a szabálytalan – bizonyos vállalkozások felé irányított – közbeszerzések esetében is. Különösen nagy a tétje ennek most a helyi és a megyei önkormányzatok vezetői számára, mert a következő években az országos helyreállítási terv és az Anghel Saligny településfejlesztési program révén eurómilliárdokat költenek el – emlékeztet a G4media.

Lakatos Péter: remélem, a tervezet megbukik a szenátusban

A Számvevőszék működését szabályozó törvényt módosító tervezetet a Törvényhozói Tanács 2017. március 27-én negatívan véleményezte. A testület emlékeztetett arra, hogy az alkotmány szerint az intézménynek nem a jogszabályok értelmezése, hanem a közpénzek törvényeknek megfelelő kezelésének az ellenőrzése a feladata.

De negatívan véleményezte a tervezetet 2017-ben maga a Számvevőszék is. A testület álláspontját akkor történetesen éppen egy RMDSZ-es politikus, Lakatos Péter számvevőszéki tanácsos fogalmazta meg, és az intézmény vezetőségének plénuma is megszavazta. A volt Bihar megyei parlamenti képviselő a Törvényhozói Tanácshoz hasonlóan érvelt. Szerinte a jogszabály-módosító javaslat nincs összhangban a Számvevőszék alkotmány által meghatározott feladataival. A másik érve pedig az volt, hogy a tervezet ütközik az európai uniós előírásokkal. „Például az Európai Parlament sem kérhet előzetes véleményt az Európai Számvevőszéktől” – magyarázta Lakatos Péter a Transtelexnek.

A volt képviselő szerint kontraproduktív is lenne, ha hatályba lépne egykori RMDSZ-es kollégáinak a törvénymódosítási javaslata. Egy közbeszerzési eljárás ugyanis amúgy is egy hosszadalmas, „göröngyös” folyamat. És ezt a procedúrát pedig csak meghosszabbíthatja, hogy ha a Számvevőszéktől útmutatót kérő intézmény, vagy például egy versenytárgyalás megnyerő kivitelező megtámadja a bíróságon az ellenőrző szerv előzetes véleményét. „Ezért remélem, hogy a tervezet megbukik a szenátusban” – jelentette ki Lakatos Péter.

A volt számvevőszéki tanácsos kifejtette: meg tudja érteni, hogy a közbeszerzésekért felelős polgármesterek vagy megyei tanácselnökök „be akarják biztosítani magukat”, mert sokszor kerülnek kényelmetlen helyzetbe önhibájukon kívül is.

Például amiatt, hogy a törvény szerint a Számvevőszék feladata a közbeszerzések teljes procedúrájának az ellenőrzése, de az intézmény a községek önkormányzatainál csak háromévente vizsgálódik.

„Mondok egy példát. A 2008-2010-es pénzügyi válság idején hirtelen elfogyott az a pénz, amit a központi költségvetésből kaptak az önkormányzatok fejlesztésekre. Ekkor a korábban versenytárgyalásokon meghirdetett, majd elindított munkálatok leálltak. Eltelt két-három év, a munkálatok újraindultak, de megjelentek a Számvevőszék ellenőrei, és megállapították, egyébként jogosan, hogy a kivitelező az eredeti árhoz képest drágábban dolgozik. Hiába mondta a polgármester, hogy időközben eltelt három év, és nőtt például az építőanyagok ára. Hiába mondta, hogy az utólagos szerződésmódosítást a helyi tanács is megszavazta, és az illetékes minisztérium is pozitívan véleményezte” – részletezte Lakatos Péter.

A volt számvevőszéki tanácsos szerint így járt például a Bihar megyei Szalárd község önkormányzata, amelyik kénytelen volt bírósághoz fordulni a Számvevőszék ellenőrzése után, és másodfokon meg is nyerte a pert. Úgy vélte: az ilyen helyzeteket úgy lehetne megelőzni, ha a Számvevőszék nem a teljes közbeszerzési procedúrát ellenőrizné, csak azt, hogy a kivitelezés megfelel-e a szerződésben foglaltaknak. Annak ellenőrzését ugyanis, hogy mi történik a szerződés megkötéséig, a közbeszerzési törvény is előírja.

„A versenytárgyalásokat jelenleg is ellenőrzi a közbeszerzési hatóság, illetve a fellebbezéseket elbíráló országos tanács (CNSC). Ha az utóbbi testület döntésével a tenderen résztvevő vállalkozások valamelyike nem ért egyet, bírósághoz fordulhat. Na már most, ha ebbe a folyamatba belezavar még a Számvevőszék is, akkor abból jó nem származik. Csak hát ezt végig kellene gondolniuk a törvényhozóknak, de a legtöbbjük nem merül el a részletekben, vagy nem tudja, hogyan zajlik a gyakorlatban ez a folyamat. Így a volt RMDSZ-es kollégáim a polgármesterek panaszaira hallgatva beterjesztették ezt a törvénymódosító javaslatot. Nem ártott volna, ha előzetesen megkérdeznek engem is” – jelentette ki Lakatos.

Szabó Ödön: remélem, a tervezet kiállja az alkotmányossági próbát

A jogszabálymódosító javaslatot öt évvel ezelőtt Szabó Ödön Bihar megyei képviselő kezdeményezte. A Transtelexnek a politikus a tervezet kidolgozását azzal indokolta, hogy a közbeszerzéseket érintő törvények, kormányhatározatok és miniszteri rendeletek nagyon sok esetben ellentmondanak egymásnak, az önkormányzatoknak pedig értelmezniük kell, hogy miként alkalmazzák ezeket.

„Mivel közpénzekről van szó, az önkormányzati vezetők számára kiemelten fontos, hogy amikor a Számvevőszék ellenőrzi őket, akkor az ellenőrök ugyanúgy értelmezzék a törvénycikkelyeket, mint ők. Mert sajnos ez nem mindig történik így. Ezért van az, hogy a legjobb szándék mellett is a törvény értelmezéséből fakadó problémákkal szembesülnek az önkormányzatok. Ezek a problémák pedig akár a lakosságot is érinthetik. A Számvevőszék például három év elteltével megállapítja, hogy egy község önkormányzata rosszul értelmezte a helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket. És a lakosságnak késedelmi kamatot kell fizetnie amiatt, hogy nem volt világos egy-egy törvénycikkely, kormányhatározat vagy miniszteri rendelet” – részletezte Szabó Ödön.

A képviselő szerint az ilyen jellegű helyzetek megelőzésének kiváló eszköze lehet az önkormányzatok számára, ha törvényértelmezést kérhetnek előzetesen a Számvevőszéktől, mert akkor a Számvevőszék útmutatása alapján járhatnak el.

„Nyilván, ezt az eszközt nem minden esetben alkalmaznák az önkormányzatok, csak akkor, amikor jogértelmezési dilemmáik vannak. Ilyen nehézségeik elsősorban a kisebb apparátussal dolgozó önkormányzatoknak támadhatnak”

– magyarázta a politikus.

Arról, hogy a tervezetét a Törvényhozói Tanács és a Számvevőszék is negatívan véleményezte, mert alkotmányos aggályokat vet fel, Szabó Ödön kijelentette: „Nyilvánvalóan lehet arról beszélni, hogy a Számvevőszék nem egy tanácsadó testület. De remélem, hogy a törvénymódosítás kiállja majd az alkotmányossági próbát.” Hozzátette, nem is attól tart, hogy a tervezet a román alkotmányba ütközik, inkább attól, hogy szembe megy az uniós rendelkezésekkel, mert az Európai Számvevőszék sem fogalmaz meg előzetes véleményeket, csak ellenőrzi az uniós intézményeket. „Én remélem, hogy a szenátor kollégáimnak sikerül olyan megoldást találniuk, amellyel a tervezet alkotmányos mederbe terelhető” – jelentette ki.

A szenátusi szakbizottság már elutasította a tervezetet

A szenátus gazdasági és ipari szakbizottsága keddi ülésén megvitatta és elutasította a tervezetet. A testület RMDSZ-es tagja, Antal Loránt ezt a Trastelexnek azzal magyarázta, hogy alkotmányossági okokból a parlament már korábban elutasította a Számvevőszék működését szabályozó nagyobb javaslatcsomagot. „Ez az mi tervezetünknél jóval átfogóbb csomag volt, és sok vita volt róla. Szerepelt benne az RMDSZ-nek az az indítványa is, hogy a Számvevőszék jogi tanácsadói szerepkört is kapjon” – mondta a politikus.

Mindazonáltal Antal Loránt szerint a Számvevőszék időközben törvénymódosítás nélkül is megszívlelte az RMDSZ javaslatát. Az intézmény ugyanis elindította honlapján az „Útmutató és gyakorlat” nevű platformot, amelyik – mint a neve is mutatja – útmutatóként szolgál az állami intézményeknek a törvények értelmezésére. Legutóbb például felkerült a Számvevőszék álláspontja arról, hogyan kell végrehajtani a helyi önkormányzatok alkalmazottainak vakációs utalványokat biztosító sürgősségi kormányrendeletet. „A platform elindítására nem törvény kötelezte a Számvevőszéket. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az RMDSZ törvénykezdeményezésének a nyomására is haladni próbál ez az intézmény a korral” – jelentette ki a szenátor.

Anta Loránt elmondta, nem a koalíció döntése volt az, hogy az RMDSZ tervezete a szenátus napirendjére kerüljön. „Nem politikai, hanem adminisztratív döntés volt. A gazdasági és ipari bizottsági elnöke napirendre tűzte azokat a törvénytervezeteket, köztük az RMDSZ-ét is, amelyek esetében a szenátus a döntő ház, és amelyeket már jó ideje meg kellett volna vitatnia a testületnek” – mondta a politikus.