Három kérdésre kell nagyon, de nagyon figyelni a népszámláláson. Kedden kezdnek házról házra járni a biztosok

2022. május 30. – 16:24

Három kérdésre kell nagyon, de nagyon figyelni a népszámláláson. Kedden kezdnek házról házra járni a biztosok

Másolás

Vágólapra másolva

A népszámláláson való részvétel kötelező, az adatok szolgáltatását megtagadó személyek 1000 és 3000 lej közötti bírságot kockáztatnak.

Pénteken, május 27-én lezárult a népszámlálás önkitöltős szakasza, amelyben az Országos Statisztikai Intézet (INS) tájékoztatása szerint az ország becsült lakosságának közel 47 százaléka vett részt, tehát töltötte ki önállóan vagy némi segítséggel az online kérdőívet. A tájékoztatás szerint összesen 11 millió kérdőívet regisztráltak az említett időpontig, ebből mintegy 8,9 millió személy kérdőíve érvényes is. A 2 milliós különbséget a lakatlan lakásokra kitöltött kérdőívek, valamint a többszörösen kitöltött személyi és lakáskérdőívek, illetve hiányosan kitöltött kérdőívek teszik ki. A közlemény arra is kitér, hogy a kérdőívek 53,9 százalékát városon élők, 46,1 százalékát vidéken élők töltötték ki.

Egyébként a Népszámlálás.ro múlt heti adatok alapján szombaton úgy becsülte, mintegy 700 ezer romániai magyar tölthette ki a kérdőívet az önkitöltős szakaszban. Barna Gergő szociológus, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátor szerint jelenleg nem tudnak pontosabb becslést mondani, mert még nem kaptak megyei és település szintű hivatalos adatokat az INS-től.

A népszámlálás következő, személyes lekérdezéses szakasza május 31-én kezdődik és július 17-éig tart.

Ebben a szakaszban személyesen keresik fel a számlálóbiztosok mindazokat, akik az előző szakaszban nem szolgáltattak magukról adatokat, vagy hiányosan töltötték ki azokat, az adatokat táblagép segítségével rögzítik. Országos szinten 20 ezer számlálóbiztos vesz részt az akcióban, ami jóval elmarad a 2011-estől, amikor 100 ezer számlálóbiztost alkalmaztak.

A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a számlálóbiztosoknak azonosító kártyájuk alapján könnyen azonosíthatóknak kell lenniük. A INS egy mintát is linkel arról, hogy hogy néz ki az azonosító:

Forrás: recensamantromania.ro
Forrás: recensamantromania.ro

A népszámláláson való részvétel kötelező,

figyelmeztet a statisztikai intézet, és azt is hozzáteszi, az adatok szolgáltatását megtagadó személyek 1000 és 3000 lej közötti bírságot kockáztatnak, és 1500 és 5000 lej közötti bírságot helyeznek kilátásba azoknak, akik megakadályozzák a számlálóbiztosok bejutását a tömbházakba vagy lakóparkokba.

Barna Gergő kérdésünkre azt is hozzátette, hogy legtöbb esetben a kérdések megválaszolása is kötelező, és nincs lehetőség egyet is kihagyni, sőt a rendszer nem is engedi továbblépni a biztost a kérdőívben addig, ameddig nem válaszolta meg egyenként azokat.

Arra kérdésünkre, hogy mi történik azzal, aki egyszer kategorikusan visszautasítja a népszámláláson való részvételt, illetve egy adott kérdés megválaszolását, Barna elmondása szerin egyből nem büntetik meg. A biztos megpróbálhatja meggyőzni az állampolgárt, vagy elmagyarázhatja neki a helyzetet. Ha az illető személy továbbra sem hajlandó válaszolni a kérdésekre, vagy visszautasítja a részvételt, akkor valószínűleg később a helyi rendőrséggel keresik meg, mert csak a rendőrség büntethet. Elmondása szerint ilyenkor azért már mindenki szokott válaszolni.

Ha valaki nincs otthon, amikor a számlálóbiztos keresi, még nem minősül megtagadásnak. Egyazon háztartásban élők a többiek esetben is nyilatkozhatnak, de egy másik időpontot is lehet egyeztetni a számlálóbiztossal.

„Egyes számlálóbiztosok telefonszámot, mások szórólapot hagynak hátra, amelyen meg lehet őket keresni és új időpontot egyeztetni. Megyénként, településenként vagy akár számlálóbiztosonként változhat, hogy milyen módszerrel egyeztet a biztos. A számlálóknak az a feladata, hogy minden egyes lakást és személyt keressenek fel, azok közül, akik az önkitöltős szakaszban nem válaszoltak” – hangsúlyozza Barna.

Senkit se tartson vissza a kérdések megválaszolásától az, ha nem azon a helyen tartózkodik, ami a személyi igazolványában szerepel. Mindenkit azon a lakcímen regisztrál a biztos, ahol életvitelszerűen él, tehát a tényleges lakóhelyén, és ez teljesen független attól az adattól, amely a személyiében szerepel.

A számlálóbiztosnak mindenkitől meg kell kérdeznie az etnikumot, az anyanyelvet és a vallást,

hangsúlyozta Barna Gergő. Semmi esetre sem szabad ezeknek az információknak a regisztrálását a számlálóbiztos belátására bízni, ha pedig nem kérdezi, akkor figyelmeztetni kell.

„A kiskorúak esetében is meg kell kérdezniük az etnikumot, az anyanyelvet és a vallást, az ő esetükben is kell ezekre a kérdésekre válaszolni. Még a csecsemők esetében is rá kell kérdezzenek, nem mondhatják azt, hogy nekik még nincs anyanyelvük. Neki is van anyanyelve, be lehet írni az anyjának a nyelvét. 14 éves kor felett már a kiskorúak is személyesen válaszolhatnak az etnikumra, anyanyelvre és felekezetre vonatkozó kérdésekre, a 14 éves kor alatti kiskorúak esetében a szülők vagy a gyámok diktálhatják az adatokat” – hangsúlyozta a szociológus.

Azt is fontos kiemelni, hogyha valamelyik családtag épp nincsen otthon, amikor a számlálóbiztos jön, akkor a háztartás otthon lévő tagjai – a kérdőív többi kérdéséhez hasonlóan – bediktálhatják mind az etnikumra, mind az anyanyelvre, mind a felekezetre vonatkozó adatokat is helyettük. Tehát nem kell kötelező módon mindenkinek otthon lennie, amikor jön a számlálóbiztos.

Ugyanakkor mindenki ellenőrizheti is a kitöltött kérdőíven, hogy milyen adatokat vezetett be róla a biztos.

„Arra kérjük az embereket, hogy legalább ezt a három kérdést ellenőrizzék, mielőtt a számlálóbiztos véglegesíti, és beküldi a kérdőívet. Van arra lehetőségük az állampolgároknak, hogy elkérjék és megnézzék, és a biztosnak kötelessége is megmutatni a válaszokat, amiket beírtak a táblagépbe”

- mondta, felhívva arra is a figyelmet, hogy ahol a számlálóbiztos magyar, ott elméletileg arra is van lehetőség, hogy magyarul kérdezzenek, és magyarul válaszolják meg a kérdéseket akár a táblagépen is.